Tőzsde

A tőzsde koncentrált piac, ahol helyettesíthető tömegárukkal kereskednek az erre képzett és felhatalmazott résztvevők. Nyílt piaci forma, amely keretében effektív ügyletek és spekulatív ügyletek valósulnak meg. A tőzsdén a kereskedés az áruk fizikai jelenléte nélkül történik, ezért kell helyettesíthetőnek lennie az árunak, tömegárunak kell lennie, mert a koncentrált forgalom szükségessé teszi ezt. A tőzsdék a pénzügyi és árupiacok legszervezettebb formái közé tartoznak, az értékpapírtőzsdék az értékpapírpiacok sajátos piaci szervezetei. Az értékpapírtőzsde az értékpapírok egyik másodlagos piaca, vagyis nem a jellemzően a kibocsátók részvételével működő elsődleges piacok közé tartozik. A tőzsdére a piac szereplőinek azért van szükségük, mert a koncentráció révén nagyobb likviditás biztosítható, és a tranzakciók lebonyolítási költségei is csökkenthetők. A tőzsdetermék piacának a koncentrálása az úgynevezett keresési költségeket is csökkenti, amelyeket a befektetőknek közvetlenül vagy közvetve kell megfizetni akkor, ha a koncentráció hiányában szervezetlen vagy szétdarabolódott, egymással csak laza kapcsolatban levő piacokon kell eladókat és vevőket keresniük.

A tőzsde éltető eleme az információ, hiszen általában és nagy számban akkor jön létre üzlet, ha az eladó és a vevő a tőzsdetermék jövőbeni árára vonatkozó várakozásai eltérnek egymástól. A várakozásokat – ha a piaci szereplők hozam, likviditási és kockázati preferenciái nem változnak – elsősorban a termék piacának alakulásáról rendelkezésre álló, illetve a termék értékét befolyásoló információk határozzák meg. A tőzsde tehát információs központ is, amelyen keresztül a tőzsdetermékekkel és a piaci helyzettel kapcsolatos információk áramlanak a piac szereplői, a tőzsdetermékek kibocsátói és a piac felügyeletével megbízott szervezetek között.

A tőzsde a piacok koncentrálását és az ügyletek gyors lebonyolítását csak akkor tudja megvalósítani, ha az ügyletek megkötésére és azok elszámolására minden tőzsdei szereplőre érvényes kötelező szabályokat fogalmaz meg, s csak azok számára teszi lehetővé a tőzsdén történő közvetlen részvételt, akik a szabályoknak megfelelnek.
A tőzsdei szabályozás legfontosabb területei:

  • A tőzsdetermékek kereskedésének engedélyezése,
  • A kibocsátók által szolgáltatandó információk körének meghatározása,
  • A kereskedési jogok megadása és a kereskedés felügyelete,
  • Tőzsdetagok tevékenységének figyelése és felügyelete,
  • Valamint a tőzsdei tevékenységgel összefüggő vitás ügyek elrendezésére hivatott választott bíróság működtetése.

A forgalmazott árucikkek alapján a következő csoportba lehet sorolni a tőzsdéket:

  • árutőzsdék: fizikai áruk adás-vétele (búzatőzsde, kávétőzsde, gabonatőzsde)
  • értéktőzsdék: értékpapírok, valuták és devizák, valamint nemesfémek adás-vétele. Ha a tőzsdén csak egy-egy cikk, vagy cikkcsoport forgalmazása történik, akkor speciális értéktőzsdéről beszélhetünk (aranypiac, illetve nemesfémtőzsde, részvénytőzsde, illetve értékpapírtőzsde)
  • vegyes tőzsdék: áru és értéktőzsde együttes piaca.

A tőzsdéket szokás megkülönböztetni jogállásuk szerint is:

  • európai, vagy kontinentális tőzsdék
  • angol-amerikai típusú tőzsdék.

Forrás: ETK füzetek, 1999

Önnek mi a véleménye?