A nemzetközi tőkeáramlás formái és okai

A nemzetközi tőkekapcsolatok a világgazdasági kapcsolatok egyik legfontosabb szektorát alkotják, napjainkban az országok szinte kivétel nélkül igen aktív résztvevői a nemzetközi tőkeforgalomnak (akár fejlett, akár kevésbé fejlett országról legyen is szó).

A nemzetközi tőkeáramlás klasszikus típusa a kölcsöntőke áramlás és a működőtőke áramlás. A működőtőke áramlás két alapvető formája:

direkt külföldi beruházás, portfolió beruházás. A direkt működő tőke export

A direkt tőkeáramlás esetén a befektetés effektíve produktív célból, reál-tőkejavakba történik, így a tőketulajdonos nem mond le eszközeinek használati jogáról. Aktívan részt kíván venni a tőke működtetésével kapcsolatos döntésekben, a tőke mindenkori tényleges hozamára, a nyereségre tart igényt.

A külföldi direkt beruházások volumene az 1980-as évek közepétől növekedett meg dinamikusan. Az évtized első felében átlagosan 50 milliárd dollárt fektettek be közvetlen formában, 1985. év után ez már meghaladta a 160 milliárd dollárt, 1995. évben pedig a 315 milliárd dollárt.

A külföldi direkt tőkeberuházások okai különféle érdekekre vezethetőek vissza. A befektetők mélyreható és komplex elemzés segítségével döntenek arról, hogy hol, milyen módon kívánnak tulajdonosként megjelenni. Első helyen a profitszerzés áll, azonban abban megoszlanak a vélemények, hogy ezt a profitot rövid, vagy hosszú távon várják-e a befektetéstől.

A direkt befektetés legfontosabb

Kibocsátási (aukciós) naptár

A piaci résztvevők számára az egyes állampapírok értékesítésének időpontja egy előre meghatározott aukciós naptár formájában kerül közzétételre, ami fontos eszköze az elsődleges piac, azaz a kibocsátások átláthatóbbá tételének Az aukciós naptár megkönnyíti a befektetők számára pénzáramaik tervezését, és hasznos segítség például a vállalati kötvénykibocsátók számára kibocsátásaik időpontjának optimális meghatározásához. A kibocsátási naptár nyilvánosságra hozatalát az tette lehetővé, hogy kialakult a kibocsátások hetenkénti ritmusa.

Vállalati kötvény

Vállalati kötvényeknek tekintjük a vállalatok (és pénzintézetek) által kibocsátott kötvényeket. Más szóhasználattal ezek a magánkötvények. A vállalati kötvények visszafizetéséért a kibocsátó teljes vagyonával felel, de a kielégítési sorban a fedezett hitelekhez képest a kötvényes hátrébb szorul. A vállalati kibocsátások egy része fedezett kötvény, azaz visszafizetésére (a vállalat teljes vagyonnal való felelésén túl) adott eszköz értéke is szolgál.