2010. január 26. Az áruszállítás, illetve az ellenérték kiegyenlítése az ügyletkötés időpontjában meghatározottan későbbi időpontban történik. Forward és futures ügyletek: mindkét ügylet esetében egyidejűleg jelenik meg a felek joga és kötelezettsége.
Forward ügyletek: a bankközi devizapiac műveletei. Az ügyletek nem szabványosítottak, a felek telefonon, faxon kötik őket. Az ügyletkötés fix rövidlejáratú hitelek esetében 1, 2, 3, 4, hetes időszakra szólhat, de lehet hosszú távú is (1 – 12 hónap). Jellemzőjük, hogy meghatározott időszakra, de nem meghatározott időpontra kötik.
Futures ügyletek: olyan jogilag kötelező határidős ügyletek, amelyeknél a felek előre meghatározott mennyiségű és minőségű áru, előre rögzített áron, előre meghatározott jövőbeni napon történő átadására, vagy átvételére szerződnek. Az ügyletek lehetnek valutatermin és kamattermin ügyletek.
Összehasonlításuk:
Forward Futures Kereskedés: Kkevés vevő és eladó Sok eladó és sok vevő Az üzlet volumene Egyéni igények szerint Standardizált Teljesítés dátuma Flexibilis Standardizált Ügylet díja Vételi és eladási ár különbsége Ügynöki díj Biztonsági letét Nincs Alacsony Árfolyam Ügyfelenként eltérhet Mindenki számára azonos Klíring Nincs különklíringház Naponta Árfolyamváltozás Nincs napi limit Korlátozott Piac helye Világ minden táján Meghatározott helyen Kockázat viselője Másik fél A klíringház Üzlet felmondása Eredeti ügyfélnél A piacon A hitelforrásokat Igénybeveszi Nem veszi igénybe Ügyfelek Ismerik egymást Nem ismerik egymást Kik vehetik igénybe Nagy ügyfelek
2010. január 21. A számlakerettükör csak a legalapvetőbb könyvviteli előírásokat tartalmazza (kijelöli az egyes számlaosztályok tartalmát). Ezzel tág lehetőséget ad a gazdálkodóknak arra, hogy az általános előírások és saját maguk által megfogalmazott számviteli politikájuk, valamint egyéb információs igényeik alapján kialakíthassák könyvviteli rendszerüket.
Az Szt. a számlakeret (számlakerettükör) célját úgy fogalmazza meg, hogy az:
egységes rendszerbe foglalja az eszközöket és a forrásokat, valamint a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatását, segítséget ad a számviteli tevékenység megszervezéséhez, biztosítja a beszámolóhoz szükséges alapinformációkat. SZÁMLATÜKÖR
1. SZÁMLAOSZTÁLY BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
11. IMMATERIÁLIS JAVAK
111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
113. Vagyoni értékű jogok
114. Szellemi termékek
115. Üzleti vagy cégérték
117. Immateriális javak értékhelyesbítése
118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése
12-16. TÁRGYI ESZKÖZÖK
12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK
121. Földterület, termőföld
122. Telek, telkesítés
123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok
124. Egyéb építmények
125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek
126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
127. Ingatlanok értékhelyesbítése
128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése
13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK
131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök
132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek
137. Műszaki berendezések, gépek,
2010. január 19. A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) vonatkozó fejezetei:
IV. Fejezet
EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ
96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)-(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni.
(2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.
(3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.
(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c)-d) pontja, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által felszámított díjakat a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott
2010. január 16. A költségvetési szervek szerepe a költségvetésben előirányzott bevételek beszedése, a kiadások célszerű, és gazdaságos felhasználása.
A költségvetési szerv az államháztartás részét képező jogi személy, melynek alaptevékenysége a társadalmi közös szükségletek kielégítésére hivatott. Non-profit szervezet, alaptevékenysége nem haszonszerzés céljából, hanem ellátási kötelezettséggel végzi, bár az alapító okiratban meghatározott vállalkozási tevékenység végzésére is jogosult, ha a vállalkozási tevékenysége nem veszélyezteti az alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeinek a teljesítését. A szakmai irányító, és felügyeleti szervét az alapító okirat nevesíti. Működéséhez saját bevételekkel rendelkezik, amit a tervezett költségvetés erejéig a központi költségvetésből, a helyi önkormányzatok költségvetéséből, elkülönített állami pénzalapból, illetve közalapítványok költségvetéséből egészítenek ki. Gazdasági tevékenységét mindenképpen éves költségvetés alapján végzi, ami pénzforgalmi szemléletben, „bevételek, és kiadások” bontásban tartalmazza az előirányzatokat, és a hozzá társított végrehajtási tervet. A költségvetési szervek naptári évenként beszámolót készítenek.
Csoportosítás Alrendszerhez való tartozás szerint Központi költségvetési szerv TB költségvetési szerv Helyi és kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei Elkülönített állami pénzalapok Köztestületi költségvetési szervek Országos Kisebbségi önkormányzat Tevékenység szerint Alaptevékenységet ellátó Kiegészít, kisegítő tevékenységet ellátó Vállalkozási tevékenységet ellátó: Jellemzői: Az alapító okiratban rögzíteni kell a vállalkozási tevékenységet és az összbevételhez mért arányát Belső szabályzatot kell készíteni róla Bevételeit kiadásait teljes körűen, pénzforgalmi szemléletben, elkülönítetten kell kimutatni Bevételeinek meg kell
2010. január 10. Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek.
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.). Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.).
Valamennyi gazdasági társaság jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
Gazdasági társaság alapításához – a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével – legalább két tag szükséges.
A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges.
A társasági szerződést valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A kkt, a bt, a kft, valamint zrt esetén a társasági szerződés a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják.
Ha a társasági szerződés a gazdasági társaság időtartamáról nem rendelkezik, a társaságot határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni.
A társasági szerződésben
2010. január 9. Az üzleti (vállalati) racionalitás lényege a legáltalánosabb feltételezés szerint a jövedelem (profit) maximalizálása. Egy vállalatnak általában addig érdemes növelnie termelését, ill. piaci eladásait, amíg azok növelik tiszta eredményét (profitját). Vagy fordítva: érdemes csökkenteni a termelést, ha ezáltal a költség jobban csökken, mint az árbevétel.
|
|
Legfrissebb hozzászólások