2011. január 12. A vagyoni értékű jogok azok a megszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé.
Ilyenek különösen:
a bérleti jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik, pl. a gépek tartós bérleti jogai; a használati jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik, pl. a gépek tartós használati jogai; a vagyonkezelői jog; a szellemi termékek felhasználási joga; a koncessziós jog, ha nem ingatlanhoz kapcsolódik, pl. a televízió és rádió frekvenciák joga, szerencsejátékok joga; a játékjog, amely nem tartozik a koncessziós jogok közé, mint pl. a sportolók játékjoga; a márkanév (döntéstől függően lehet szellemi termék is); a licencek, amelyek vásárlásával a vállalkozó jogot szerez valamely tevékenység végzésére; az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.
Jellemzői:
nem tulajdonjogok, de a vállalkozás kvázi tulajdonosként viselkedik, az ellenérték megfizetése előre, és nem a későbbi folyamatos működés során történik, ingatlanhoz nem kapcsolódhatnak (az ilyen jogok a tárgyi eszközök között szerepelnek), tartós jogok.
2011. január 8. Az árbevétel helye a számlakeret-tükörben:
91-92. Belföldi értékesítés árbevétele 93-94. Exportértékesítés árbevétele 95. Fogyasztási adó
Az árbevétel helye az eredmény-kimutatásban:
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Értékesítés nettó árbevétele: a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.
Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja:
a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített, vagy a készpénzben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben, az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történő elszámolás alapján, a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott – általános forgalmi
2011. január 7. Az ingatlanok helye a számlakeret-tükörben:
12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 121. Földterület 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 127. Ingatlanok értékhelyesbítése 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése
Az ingatlanok helye a mérlegben:
A. Befektetett eszközök II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Ingatlan: rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
Az ingatlanok közé sorolandó [Szt. 26 § (2)]: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg.
Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok [Szt. 26 § (2)]: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos-fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési
2010. december 3. Az értékesítési rendszer a termékek a gyártótól a fogyasztóhoz való eljutását biztosító szervezetek és funkciók összessége.
Ha a termelő közvetlenül a végső felhasználónak értékesít, zérószintű csatornáról, vagy közvetlen, direkt marketingről beszélünk. Indirekt értékesítésnél a termelő és a fogyasztó közé közvetítők ékelődnek. Három csoportjuk van:
Kereskedők vagy viszonteladók azért vásárolnak beruházási javakat és fogyasztási cikkeket, hogy eladják. A nagykereskedő az árut más vállalatnak értékesíti, a kiskereskedő a végső fogyasztónak adja el. Az ügynökök összehozzák a vevőket és az eladókat, de nem kerül tulajdonukba az áru. Tevékenységüket megbízásból, a megbízó számlájára és kockázatára folytatják. A disztribúcióban részt vevő harmadik csoport azokból a közreműködőkből áll, akik különböző tevékenységgel járulnak hozzá az értékesítéshez, de nem kerül tulajdonukba az áru és nincs tárgyalási joguk sem. Ilyen közreműködők a fuvarozók, a szállítmányozó cégek, a bankok, a raktárok, a reklámügynökségek stb.
Attól függően, hogy az indirekt értékesítésnél hány szint, azaz hány eladó ékelődik a termelő és a fogyasztó közé, beszélünk egy-, két- vagy háromszintű értékesítési csatornáról:
A termékek áramlásának klasszikus útja az, amikor az áru végigmegy a disztribúciós lánc valamennyi elemén. Tartós és mindennapi fogyasztási cikkeink leggyakrabban ilyen háromszintű értékesítési hálózatban mozognak. Kétszintű csatorna esetén a termelő bizományba is adhatja
2010. január 27. Ez a technika a világ számos, fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező országában nagyon népszerű, a magyar piacon viszont még újdonságnak számít. Eredetileg az 1970-es években az Amerikai Egyesült Államokban kezdték alkalmazni. Abban az időben még csak a jelzáloghitelek és más lakossági bank-hitel portfoliók finanszírozására alkalmazták. Innen fejlődött tovább a technika, és a ’80-as években már más eszköztípusok is képezték az alapterméket.
„Az értékpapírosítás folyamata során pénzügyi követelések egy csoportját különítik el jogi és gazdasági értelemben, és ezt fedezetként használva ún. eszközzel fedezett értékpapírokat (asset-backed security, vagy ABS) bocsátanak ki a piacra.” (Nádasdy)
Egy másik megközelítésből „értékpapírosításra akkor kerül sor, amikor egy külön erre a célra létrehozott entitás, vagy céltársaság tulajdonjogot szerez a pénzügyi eszközök egy csoportja felett, és a pénzügyi eszközökből befolyó várható bevételek fedezetére alapozva értékpapírokat bocsát ki” (Fabozzi).
Az értékpapírosítási folyamat alapstruktúrája két lépcsőből tevődik össze. Az elsőben a kezdeményező, avagy az értékpapírosító (originator) meghatározza azon eszközöket, melyeket egy ún. referenciaportfolióba olvaszt. E folyamat révén az érintett eszközök eltűnnek az értékpapírosító mérlegéből. Ezután ezt az értékpapírosítandó portfoliót értékesíti egy második félnek, melyet kibocsátónak (vagy céltársaságnak) nevezünk. Érthetően megfogalmazva a céltársaság egy adott pénzügyi intézmény által speciálisan az alapterméket képező eszközök megvásárlására létrehozott szerv.
2010. január 21. Közraktár
Megfelelő térítés ellenében tömegáru őrzésével foglalkozó gazdálkodó szervezet, amely a nála elhelyezett áruról letéti könyvet vezet és a letevőnek közraktári jegyet bocsát ki, ezzel ismeri el az áru átvételét és vállal kötelezettséget annak majdani kiszolgáltatására. Működése szigorú törvényi szabályokhoz kötött, alaptőkéje min. 500 millió forint.
A közraktár tevékenységei: a befogadott áru tárolása, őrzése; kiegészítő szolgáltatások végzése; közraktári jegy kibocsátása; az áru kiszolgáltatása; hitelnyújtás, garanciavállalás. Közraktárjegy
Közraktárban elhelyezett áruról szóló értékpapír. A közraktári jegy a közraktár által vezetett letéti könyv szelvényrésze. Két része az árujegy (mely a tulajdonjogot testesíti meg), illetve a zálogjegy (a hitelviszonyt testesíti meg). A két rész külön forgatmánnyal is forgatható, de a közraktár az árut csak mindkét jegy ellenében illetve a az árujegy bemutatójának adja ki, amennyiben az a zálogjegyen feltüntetett követelést letétbe helyezte.
Árujegy: az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja. Átruházása révén az áru eladható, anélkül, hogy közben a raktárt elhagyta volna. Önmagában csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét biztosítja. Zálogjegy: az áru tulajdonjogát képviselve azt a lehetőséget adja birtokosának, hogy mint zálogot fedezetül ajánlja fel hitelfelvétel során.
Mindkét jegynek tartalmaznia kell:
jegy elnevezését közraktár megnevezését
2010. január 20. Tulajdonjogok az emberek közötti viszonyok, amelyek a javak szűkösségéből fakadnak és a javakhoz való hozzájutást szabályozzák. Nem dolgok és emberek közötti viszonyokat, hanem emberek egymás közötti viszonyait jelentik. A tulajdonjogok bizonyos viselkedési normákat (játékszabályokat) jelentenek, amelyeket az embereknek tiszteletben kell tartaniuk a többiekkel való kapcsolatukban. A tulajdonjogok összessége az alábbi négy elemet tartalmazza:
vagyontárgy használatának jogát, a vagyontárgyból eredő hasznok elsajátításának jogát, a vagyontárgy formájának és tartalmának megváltoztatására vonatkozó jogát, a fenti jogok részbeni vagy egészbeni elidegenítésének (ajándékozás, elcserélés) jogát.
A magántulajdon tiszta esetében a magántulajdonost a fenti jogok gyakorlásában csak a törvény korlátozhatja. A tulajdonjogok elosztásának egyéb eseteiben a különböző jogok gyakorlásában az egyének egymást korlátozzák. A tulajdonjogok bizonyos eloszlása meghatározza a várható hasznok és költségek eloszlását az egyének között és ezen keresztül ösztönzést nyújt a gazdálkodási döntések számára. Az eloszlás alapján különböző gazdasági rendszereket határozhatunk meg. Így a modern gazdaságot, amelyben a végső fogyasztás és a termelés szervezetileg elkülönül: a végső fogyasztás színtere a háztartás; a termelés szervezeti egysége a vállalat. A kapitalista gazdaságban a
termelési erőforrások nagyrészt magántulajdonban vannak, a szűkös javakhoz való hozzájutást a szabad szerződéseken alapuló piaci csere jellemzi.
A piaci cserék szabad szerződéseken alapulnak. A szabadon kötött szerződések
2010. január 12. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben a részvény értékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért, a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel.
Részvénytársaság zártkörűen, vagy nyilvánosan alapítható. Alapítása során, ha az zártkörű az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság valamennyi részvényét átveszik. Az alapítók alapszabályban rendelkeznek a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról, az rt. szervezetéről és működéséről. Az alaptőke nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, amely lehet kizárólag nem pénzbeli hozzájárulás is.
Az alapító okiratnak tartalmaznia kell:
az alaptőke összegét, a részvény névértékét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét, az alapítók nyilatkozatát valamennyi részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásáról, a részvények alapítók közötti megoszlásáról, az alapítás során kibocsátandó részvények számát, névértékét, kibocsátási értékét, típusát, előállításuk módját, átalakításuk módját, az rt első könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét, székhelyét, a közgyűlés összehívásának módját, szavazati jog gyakorlásának feltételeit, módját, az igazgatóság tagjainak számát, az első igazgatóság tagjainak nevét és lakóhelyét, az rt cégjegyzésének módját, hirdetményeinek közzétételi módját, alapítás várható költségeit,
Szükség szerint tartalmazza:
a nem pénzbeli hozzájárulások (apport) tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát, névértékét. A társaság választott könyvvizsgálója
2010. január 12.
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben a részvény értékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért, a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel.
A nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. Az alaptőke nem lehet kevesebb 20 M forintnál. Az alapítás több fázisból áll.
Az alapítási tervezet elkészítése, melyet közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és egy másolati példányát közjegyzővel hitelesíttetni kell. A tervezetben ismertetni kell: az rt. székhelyét, cégnevét, tevékenységét, időtartamát. Az alapítók nevét, lakóhelyét. Az alaptőke tervezett nagyságát. A részvények számát, értékét, kibocsátásának módját. Az alapítókat megillető előnyöket, a nem pénzbeli hozzájárulás értékét, tárgyát, az ellenében jegyezhető részvények számát, az alakuló közgyűlés összehívásának módját, a nyilvános alapítás költségeit. A tervezetet valamennyi alapítónak alá kell írnia, majd az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően elkészített tájékoztató részeként teszik közzé.
Az alapítási tervezet elkészítését követi a részvények jegyzése, mely az alapítási tervezetben foglaltaknak megfelelően történik. A részvény jegyzése a jegyzési ív aláírásával történik. A részvényjegyző kötelessége, hogy az általa jegyzett összeg legalább 10 %-át a jegyzéssel egyidejűleg megfizesse. Ez alól csak az alapító kivétel, aki apportot szolgáltat.
Az
2010. január 7. Adásvétellel összekötött bérleti ügylet. A lízingbeadó ingatlan, vagy ingóság tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja.
|
|
Legfrissebb hozzászólások