2011. január 11. Mérlegelemzés feladata: a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, és az abban bekövetkezett változások elemzése, a vállalat gazdálkodásának megismerése.
Mérlegelemzés technikája:
bázis adatokhoz viszonyítva, tervadatokhoz viszonyítva.
Mérlegelemzés módszerei:
Átfogó pénzügyi elemzés a vagyoni és pénzügyi helyzetre vonatkozóan, Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése.
Elemzési módszerek:
Mutatók (valamely jelenséget egyszerűsítenek le) eredeti adatokból, származtatott adatokból (összeg), viszonyszámokból. Összehasonlítás (ha azonos tartalommal bírnak az adatok) dinamikus (időszak eltér) térbeli tervbeli. Tényezőkre bontás (a változás okát mutatja be).
Mérlegelemzési mutatók (átfogó elemzés):
Vagyoni helyzet elemzése: Megoszlási viszonyszámok: adott eszköz (forrás) / mérlegfőösszeg vagyoni szerkezet változását mutatja Tőkeerősség = saját tőke / mérlegfőösszeg Kötelezettségek aránya = kötelezettségek / mérlegfőösszeg 70% felett elfogadható Tőkegyarapodás = mérleg szerinti eredmény / saját tőke Tőkenövekmény = saját tőke./ jegyzett tőke Befektetett eszközök fedezete I:= saját tőke / befektetett eszközök értéke minimum 1 Befektetett eszközök fedezete II =
saját tőke + hosszú lejáratú kötelezettségek / befektetett. eszközök
Forgótőke = forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek (saját forrással finanszírozott forgóeszközök) Forgótőke aránya = forgótőke / saját tőke Céltartalékok aránya = céltartalékok / mérlegfőösszeg. Pénzügyi helyzet elemzése: Likviditás elemzése: Likviditási mutató = forgóeszközök /
2011. január 10. A törvény az éves beszámoló kötelezően elkészítendő részeként határozza meg az üzleti év gazdálkodására vonatkozó, csak számszaki adatokat tartalmazó mérlegen és eredmény-kimutatáson túl az azokat kiegészítő, értékelő és magyarázó kiegészítő mellékletet.
A kiegészítő melléklet elkészítésének és nyilvánosságra hozatalának célja, hogy az éves beszámoló részeként a mérleg és az eredménykimutatás számszerű adatait további információkkal kiegészítve hozzájáruljon ahhoz, hogy az éves beszámoló a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet mutasson, így
a beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában nem szereplő olyan információkat is bemutasson, amelyek a lényegesség alapelvnek megfelelően jelentősen befolyásolják a beszámolót felhasználók által az adott, a beszámolót összeállító gazdálkodóról kialakítandó hű és valós képet, a beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában megjelenő olyan adatokat, amelyek nem kellően részletezettek, vagy külön magyarázat nélkül önállóan nem értelmezhetők a kiegészítő melléklet továbbrészletezzen, szöveges magyarázatot fűzzön hozzájuk, a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét értékelje.
A kiegészítő melléklet:
számszerű adatokat és szöveges kiegészítéseket, magyarázatokat tartalmaz.
A kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat, információkat kell felvenni, amelyeket
az Szt. kötelezően – tételesen – előír, továbbá mindazokat, amelyek a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós bemutatásához – a beszámoló többi részén túlmenően – szükségesek.
2011. január 10. Eredménykimutatás:
Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését – az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten – tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be. Az üzleti év mérleg szerinti eredménye: + Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye + Pénzügyi műveletek eredménye = Szokásos vállalkozási eredmény + Rendkívüli eredmény = Adózás előtti eredmény – Adófizetési kötelezettség = Adózott eredmény + Osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalék – Jóváhagyott osztalék, részesedés = MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféle módon állapítható meg: összköltség eljárással: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként; forgalmi költség eljárással: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként. Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredmény-megállapítás két módjának lehet „A” és „B” változata. Ennek megfelelően négyféle eredménykimutatás készíthető, amelyek közül választhat a vállalkozó.
2011. január 10. Eredménykimutatás: a vállalkozó tárgyévi mérleg szerint, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését – az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti évek mérleg szerinti eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten – tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a MSZE összetevőit, kialakulását mutatja be.
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféleképpen állapítható meg:
összköltség eljárással („A” típusú), forgalmi költség eljárással („B” típusú).
Összköltség típusú eredménykimutatás: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként állapítható meg.
Két módja lehet:
A változat. B változat.
Az összköltség típusú eredménykimutatás jellemzői:
Egyikről a másikra való áttéréskor biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. A kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni, és az áttérést indokolni kell. Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. A tételek további tagolása megengedett, amennyiben az egyes tételek további részletezése az eredmény valós értéke kialakulásának megismeréséhez, alátámasztásához ez szükséges. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály
2011. január 10. Az eredmény-kimutatást a Szt. az éves beszámoló részének tekinti, így elkészítése a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó részére kötelező.
Az eredmény-kimutatás készítésének konkrét célkitűzései:
az eredményt az azt előidéző tényezőkre bontva tartalmazza, tartalmazza a mérleg szerinti eredmény levezetését, alapozza meg a jövőre vonatkozó gazdálkodói döntéseket, első sorban jövedelmezőségi szempontokból, járuljon hozzá a gazdálkodóról kialakítandó megbízható és valós összképhez azon keresztül, hogy bemutatja a gazdálkodó valós jövedelmi helyzetét.
Eredménykimutatás: a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését – az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti évek mérleg szerinti eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten – tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a MSZE összetevőit, kialakulását mutatja be.
Az üzleti év mérleg szerinti eredménye:
+ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (A) + Pénzügyi műveletek eredménye (B) = Szokásos vállalkozási eredmény (C) + Rendkívüli eredmény (D) = Adózás előtti eredmény (E) – Adófizetési kötelezettség (XII) = Adózott eredmény (F) + Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre (22) – Jóváhagyott osztalék, részesedés (23) = Mérleg szerinti eredmény (G)
Az üzleti év eredménye: az árbevételek, bevételek és a költségek, ráfordítások különbsége alapján határozható meg.
Az
2011. január 10. A mérleg olyan okmány, amely:
Az eszközöket és forrásokat Eszközök (aktívák): a vállalkozás vagyonának fizikai megjelenési formája pl.: készpénz, ingatlan, felszerelési tárgyak, értékpapírok, készlet stb. két fajtája: befektetett eszköz: a tevékenységet tartósan (éven túl) szolgálják, például: épület forgóeszköz Források (passzívák): ugyanennek a vagyonnak eredet szerinti besorolása pl.: saját forrás, kölcsönvett forrás (visszafizetési kötelezettséget jelent) két fajtája: saját forrás: az alapítók bocsátják a vállalkozás rendelkezésére idegen forrás: visszafizetési kötelezettség terheli (tartozás). Adott időpontra vonatkozóan állományi adatokat tartalmaz, fordulónapra vonatkozik, mérlegkészítésig megismert, tárgyévre vonatkozó hatásokat is tartalmaz. Megfelelően értékelve tételes előírások, számviteli alapelvek, választási lehetőségek számviteli politikában rögzített változatai. Pénzben összesítve belföldi cégeknél ezer forintban (kivétel 100 milliárd Ft felett, millió forintban) vámszabadterületi társaságok és devizakülföldinek minősülő társaságok külföldi pénznemben, az MNB árfolyamlista szerinti nagyságrendben (a könyveiket ezek a társaságok is magyar nyelven kötelesek vezetni, és a beszámolót elkészíteni). Előírt struktúrában tartalmazza forma: egyoldalas („A” típusú), vagy kétoldalas („B” típusú) értékrovatok: bázis és tárgy, valamint ellenőrzés – önellenőrzés miatti rovatok eszköz- és forráscsoportosítások: főcsoportok (A, B, C, … G) csoportok (I, II, III, … ) tételek (1, 2, …) (tájékoztató adatok (a, b, …))
A mérleg számviteli okmány jellegét biztosítják:
számviteli nyilvántartásokra és dokumentációra épül (szintetika, analitika, leltározás),
2011. január 10. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg-fordulónappal éves beszámolót köteles készíteni.
Kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámoló készítésére kötelezettek:
a részvénytársaságok, a konszolidációba bevont vállalkozások, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.
Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek.
A beszámolót és azt alátámasztó dokumentációkat 10 évig meg kell őrizni. Így a főkönyvi kivonatot, a leltárt és az értékelést, a kapcsolódó részletező nyilvántartásokat illetve a számítógépes programot működőképes állapotban. A számviteli bizonylatokat (főkönyvi számlák, analitikus nyilvántartások) legalább 8 évig kell megőrizni visszakereshető és olvasható formában.
Az éves beszámoló részei:
mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés (kötelező elkészíteni, de 2001. január 1-je óta nem része az éves beszámolónak).
Az egymást követő üzleti évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és az eredménykimutatás
2011. január 10. A beszámolási kötelezettség általános szabályai:
A beszámolási kötelezettség a Magyarország területén működő gazdálkodókra terjed ki, kivétel az egyéni vállalkozókat. A vállalkozások az üzleti évet érintő eredményhatásokról, az üzleti év utolsó napjával, mint mérleg-fordulónappal beszámolót köteles készíteni. A beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. A beszámoló írásos jelentés, dokumentáció, a tájékoztatás eszköze.
A beszámolóval kapcsolatos időpontok:
Fordulónap: december 31. a beszámolási időszak, tárgyév utolsó napja. Letétbehelyezés napja: az adott üzleti év mérleg fordulónapjától számított 150. nap. Beszámoló- mérlegkészítés napja: amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadják, a gazdálkodó megválaszthatja a fordulónap és a letétbehelyezés napja között.
Az üzleti év (Szt. 11 §):
Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – a Szt. 11 § (2)-(13) bekezdésben foglaltak kivételével – a naptári évvel. Az üzleti év a naptári évtől eltérhet: a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér; a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi
2011. január 10.
Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése:
A tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát.
Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztésének visszaírása:
Amennyiben a befektetésnek a meghatározott, mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket.
Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírok értékvesztése:
A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök
2011. január 10. Előállítási költség:
azok a ráfordítások, amelyek az eszköz előállítása, üzembe helyezése során közvetlenül felmerültek és az előállított eszközhöz egyedileg hozzá rendelhetők, Tartalma: Eszköz előállítás esetén – mindazok a költségek, amelyek az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, felújítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban álltak (már év közben elszámolhatók), megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (ezek általában év végén felosztással kerülnek az előállítási költségek közé). Szolgáltatásvégzés, teljesítés esetén – mindazok a költségek, amelyek a szolgáltatásvégzés, teljesítés (nyújtás) során közvetlenül felmerültek, e tevékenységgel szoros kapcsolatban álltak, megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (ezek általában év végén felosztással kerülnek az előállítási költségek közé).
Az előállítási költség tehát a termék (eszköz) és szolgáltatás közvetlen önköltsége.
Az előállítás közvetlen önköltségének két esete:
maximalizált közvetlen önköltség: a vállalkozás arra törekszik, hogy lehetőleg minden felmerült költséget termékhez, szolgáltatáshoz kössön, vagyis minden költséget megoszt, minimalizált közvetlen önköltség: a vállalkozás semmi olyan költséget nem oszt meg év végén a termékek, szolgáltatások között, amit év közben nem tudott termékhez, szolgáltatáshoz kötni.
Néhány olyan költség, amelyek jellemzően csak év végén megosztással terhelhetők az egyes termékekre, szolgáltatásokra:
energia szolgáltató egységek szolgáltatásainak költségei, szállítási tevékenység szolgáltatásainak költségei, tárgyi eszközök értékcsökkenése (közösen használt
|
|
Legfrissebb hozzászólások