2010. január 12.
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben a részvény értékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért, a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel.
A nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. Az alaptőke nem lehet kevesebb 20 M forintnál. Az alapítás több fázisból áll.
Az alapítási tervezet elkészítése, melyet közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és egy másolati példányát közjegyzővel hitelesíttetni kell. A tervezetben ismertetni kell: az rt. székhelyét, cégnevét, tevékenységét, időtartamát. Az alapítók nevét, lakóhelyét. Az alaptőke tervezett nagyságát. A részvények számát, értékét, kibocsátásának módját. Az alapítókat megillető előnyöket, a nem pénzbeli hozzájárulás értékét, tárgyát, az ellenében jegyezhető részvények számát, az alakuló közgyűlés összehívásának módját, a nyilvános alapítás költségeit. A tervezetet valamennyi alapítónak alá kell írnia, majd az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően elkészített tájékoztató részeként teszik közzé.
Az alapítási tervezet elkészítését követi a részvények jegyzése, mely az alapítási tervezetben foglaltaknak megfelelően történik. A részvény jegyzése a jegyzési ív aláírásával történik. A részvényjegyző kötelessége, hogy az általa jegyzett összeg legalább 10 %-át a jegyzéssel egyidejűleg megfizesse. Ez alól csak az alapító kivétel, aki apportot szolgáltat.
Az
2010. január 10. Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek.
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.). Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.).
Valamennyi gazdasági társaság jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
Gazdasági társaság alapításához – a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével – legalább két tag szükséges.
A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges.
A társasági szerződést valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A kkt, a bt, a kft, valamint zrt esetén a társasági szerződés a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják.
Ha a társasági szerződés a gazdasági társaság időtartamáról nem rendelkezik, a társaságot határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni.
A társasági szerződésben
2010. január 9. Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements – BIS)
Bár nem a II. világháború után, hanem 1930-ban, a bázeli megállapodás alapján kezdte működését, mégis fontos intézménye a nemzetközi gazdasági rendszernek. Noha a BIS-t a washingtoni intézmények riválisának tekintették, főleg az Egyesült Államok, hamarosan kiderült, hogy olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyekre a Valutaalap, illetve a Világbank nem alkalmas, így a BIS mindvégig rugalmas tevékenységének eredményeként 1950-ben az amerikai vezetés már elvetette a Bank felszámolására vonatkozó korábbi javaslatát. Az európai gazdasági újjáépítés intézménye az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (Organisation for European Economic Cooperation – OEEC), a majdani OECD elődje lett. A vele együtt létrejött Európai Fizetési Unió un. bankári keze volt a BIS. A Nemzetközi Fizetések Bankja tehát fontos szerepet töltött be a háború utáni nemzetközi pénzügyi életben is. A multilaterális elszámolások megvalósítása volt az az út, amely az európai valuták konvertibilitásának visszaállításához vezetett.
A BIS kiterjedt műveleteket végzett több évtizeden át az aranytartalékokkal. Aranyműveletekkel kapcsolatos, valamint a Valutaalappal összefonódó tevékenysége a hetvenes években erősödött. A nemzetközi pénzügyi rendszer 1976-ban jogilag ugyan kiiktatta az aranyat, ám a Valutaalap tekintélyes aranykészlettel rendelkezett. E készlet egy részét áruba bocsátotta, de az egyébként természetes piaci folyamat ördögi körré torzult. A Valutaalap tagállamai
2010. január 9. Ez a társaság 1956-ban elsőként alakult meg a Világbank fiókintézetei közül. Alapvető feladatának tekinti a fejlődő országokba irányuló magántőke ösztönzését. A tagság előfeltétele, hogy az adott ország a Világbank tagja legyen.
Tevékenysége a következő területeken jelenik meg: részvétel a beruházási programok előkészítésében, gyártási ismeretek átadása, tanácsadó tevékenység, tagállamok szerkezetátalakító és gazdasági-műszaki racionalizálási terveinek előmozdítása, források megszerzése, külföldi vegyesvállalatok létesítésének támogatása, belső pénzügyi források hatékonyabb felhasználása.
Tevékenysége során a felhasznált pénzügyi eszközök az alábbi konkrét formákat öltik: önálló kölcsönnyújtás és részvényberuházás, kölcsönszindikátusok szervezése, fejlődő országok tőkepiacainak létrehozása, szervezése, technikai segélynyújtás, garanciavállalás. Az IFC hitelei hosszúlejáratra szólnak, kamatai a pénz-, és tőkepiaci feltételeknek megfelelőek, alkalmazhatnak fix, vagy változó kamatokat.
2010. január 8. A bankrendszer az országban működő bankok összessége. A bankrendszer lehet egyszintű és kétszintű.
Egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlenül kapcsolatban áll a gazdasági alanyokkal, vezeti azok számláit, hitelt folyósít számukra stb. A szocialista országokban szovjet mintára egyszintű volt a bankrendszer.
Kétszintű bankrendszer esetén a központi bank közvetlenül nem áll kapcsolatban a gazdálkodó alanyokkal, csak a bankrendszer második szintjén található kereskedelmi bankokkal (hitelbankokkal, üzleti bankokkal), amelyek vezetik a gazdasági szereplők számláit, hiteleket nyújtanak, megtakarításokat gyűjtenek stb.
Beszélhetünk még monobankrendszerrel is, ahol egyetlen bank végzi az összes banktevékenységet, ilyet találhattunk Mongóliában, Albániában, Kubában.
Magyarországon 1948-tól (az MNB államosításától) 1987-ig egyszintű volt a bankrendszer. Az első szinten állt a Magyar Nemzeti Bank, a második szinten pedig a 80-as évektől néhány szakosított pénzintézet jött létre, pl. beruházási bank, export-import bank. 1987. január 1-jén bevezették a kétszintű bankrendszert a gazdasági reformokkal összhangban. Ekkortól a Magyar Nemzeti Bank már nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdasági szereplőkkel, hanem a második szinten található kereskedelmi bankok irányításával, a pénzügypolitikával stb. foglalkozik. Ebben az évben 5 bank kapott általános kereskedelmi banki jogosítványt:
Magyar Hitelbank Rt. Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Budapest Bank Rt. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Általános
2010. január 8. A pénzáramlások átszövik az egész gazdaságot, minden gazdasági szereplőt összekapcsolnak. A pénzáramlások színterei a különböző piacok és a fiskális rendszer. E pénzfolyamatok koordinációs mechanizmusai összetettek. A piaci koordináció mellett jelentős szerepe van az állami újraelosztásnak, de jelen van reciprocitás is. A különböző non profit szervezetek, a piaci szereplők önkéntes adakozását közvetítő pénzáramlásai is részei a pénzügyi rendszer folyamatainak. E nagyon is eltérő mozgatórúgók által kiváltott pénzáramlások a fizetési rendszereken keresztül valósulnak meg. Megkülönböztetjük a belföldi fizetési rendszert és a különböző nemzetközi fizetési rendszereket.
A pénzügyi rendszerben zajló pénzáramlások főbb típusai a következők:
piaci tranzakciók árjelzések kíséretében zajlanak. Ekkor a pénzáramlások, valamilyen tényleges reáljószágok, vagy különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzjövedelmek cseréjét közvetítik A különböző azonnali (promt) és határidős (termin) ügyletek árai és egyéb kondíciói fontos információt, jelzéseket hordoznak. Bizonyos piaci tranzakciók (pl. értékpapírok elsődleges kibocsátása) során olyan technikákat alkalmaznak (pl. aukció), amelyek tesztelik a piac reakcióit, a tényleges keresletet. Léteznek olyan tranzakciók is, amelyek célja kimondottan az információk torzítása. Ilyen lehet például bizonyos gazdasági társaságok részéről a saját részvények felvásárlása, majd eladása, más cégek részvényeivel való spekuláció. kormányzati transzferek. Ezek mindig meghatározott jogszabályok által előírt és/vagy kikényszerített, elmaradásukat szankcionáló pénzáramlások. a különböző gazdasági szereplők
2010. január 7. A befolyásszerzés a részvénytársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények következtében jön létre.
Befolyásszerzésnek minősül a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás is, amely alapján a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg visszahívására, vagy a felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint történő irányítására. A befolyásszerzés abban az esetben is megvalósul, ha arra az egymással kapcsolatban nem álló (független) személyek összehangolt magatartása révén került sor.
2010. január 7. A fundamentális elemzők alapfeltevése, hogy az adott piac legalább gyengén hatékony, azaz a múltbeli árfolyam-alakulás elemzésével nem érhető el a piac átlagát tartósan meghaladó hozam egy adott kockázati szint elfogadása mellett. Az árfolyamok jövőbeli alakulását ebből következően azok a jövőben véletlenszerű időpontokban keletkező új információk fogják meghatározni, amelyek folyamatosan beépülnek az értékpapírok árfolyamába.
A fundamentális elemzés célja tehát annak megállapítása, hogy milyen gazdasági tényezők hatnak egy értékpapír árfolyamára, és ezek változása hogyan épül be az árfolyamokba. A fundamentális elemzők ennek megfelelően felállítanak egy gazdasági értékelési modellt, ami lehet végtelenül egyszerű, de nagyon összetett és kifinomult is, és amelyben azonosítják az értékpapír értékét meghatározó tényezőket és ezek összefüggéseit. Ezek a modellek, bár sok tekintetben jelentősen eltérnek egymástól, végkövetkeztetésükben közösek: végeredményben minden értékpapír fundamentális, közgazdasági értelemben vett (belső) értékét a kibocsátó vállalat várható jövőbeli jövedelemárama, illetve annak jelenbeli értéke határozza meg. Így a fundamentális elemzési modellek ennek a jövedelemáramnak a megragadására (pl. üzemi eredmény, EBIT, adózás utáni eredmény, egy részvényre jutó eredmény, egy részvényre jutó cash flow stb.), lehető legpontosabb előrejelzésére és a jövedelemre ható tényezőkre vonatkozó új információk gyors beépíthetőségére törekszenek.
Az értékpapírok árfolyamát meghatározó gazdasági tényezők kiválasztása és elemzése általában három szinten történik, amelyek
2010. január 7. A technikai elemzők, akiket másképpen „chartistáknak” is neveznek, arra a feltételezésre alapozzák előrejelzéseiket, hogy az egyes részvények árfolyamának, forgalmának és egyéb piaci jellemzőinek múltbeli alakulása meghatározza az árfolyam jövőbeli alakulását, a múltbeli adatok elemzése tehát hozzásegíthet a jövőbeli árfolyamok előrejelzéséhez. Elemzési tevékenységük éppen ezért arra irányul, hogy a kiválasztott részvény árfolyamának, esetleg egy index alakulásának statisztikai és grafikai vizsgálata segítségével olyan információkat szűrjenek le, amelyek segítségével a piac átlagánál jobb előrejelzéseket adhatnak. A múltbeli adatokat leíró grafikonokon (chartokon) megpróbálnak szabályosan ismétlődő alakzatokat (trendeket, trendfordulókat, alsó és felső lélektani küszöböket, speciális alakzatokat, mint például fej-váll alakzatok stb.) azonosítani, és ezek jövőbeli ismételt előfordulását a lehető legpontosabban előre jelezni.
Fontos észrevennünk, hogy a szigorú értelemben vett technikai elemzők nem fordítanak igazán figyelmet a vizsgált papír kibocsátójának tényleges gazdasági környezetére és tevékenységére, következtetéseiket kizárólag a múltbeli adatokon alapuló statisztikák elemzésére alapozzák. A technikai elemzők vélekedése szerint a piac szereplőinek rendelkezésére álló múltbeli információk még nem tükröződnek teljes mértékben a mai árfolyamokban, azok kifinomult elemzése a piac átlagát meghaladó hozamot eredményezhet. Az elemzők és az elemzéseket felhasználó befektetők közötti verseny tehát a minél teljeskörűbb, kifinomultabb és gyorsabb statisztikai elemzésekre összpontosul.
2010. január 7. Az osztalékhozam arra a kérdésre ad választ, hogy ha a jelenlegi árfolyamon megvásárolunk egy részvényt, akkor a részvény osztalékkifizetései milyen hozamot jelentenek számunkra. A mutató számlálójában az egy részvényre jutó elmúlt időszaki vagy várható jövőbeli osztalék szerepel, míg nevezőjében a részvény aktuális árfolyama.
A mutató értéke azoknál a részvényeknél használható jól elemzési célokra, amelyek osztalékpolitikája stabil, osztalékainak szintje hosszú távon állandó volt, és várhatóan állandó is marad, vagy amelyeknél az osztalékok egyenletesen növekszenek.
Az osztalékhozam-mutató ökölszabály szerint a kincstárjegyek hozamával kell megegyezzen hosszútáv átlagában, és a részvénypiac akkor kezd túlértékeltté válni, amikor az osztalékhozam a rövid lejáratú állampapír-hozamoknál tartósan alacsonyabb. Az USA tőkepiacán az osztalékhozam és a kincstárjegy hozamok durván 3 százalék körül alakultak az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor az osztalékhozam alakulását az árfolyamon túlmenően az osztalékpolitika is befolyásolja, és a magas növekedésű, alacsony osztalékot fizető társaságok a fenti ökölszabályt követve soha nem jutnának megfelelő árazáshoz. [Tőzsdei szakvizsga felkészítő]
|
|
Legfrissebb hozzászólások