Tárgyi eszközök

Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozás tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

Ingatlanok: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. (Bővebben az 1/A tételben!)

Műszaki berendezések, gépek, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légi közlekedési eszközök, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek,

Befektetett pénzügyi eszközök

A befektetett pénzügyi eszközök helye a számlakeret-tükörben:

17-19. Befektetett pénzügyi eszközök 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 172. Egyéb tartós részesedés 177. Részesedések értékhelyesbítése 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 181. Államkötvények 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai 184. Tartós diszkont értékpapírok 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 19. Tartósan adott kölcsönök 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban 197. Egyéb tartós bankbetétek 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés

A befektetett pénzügyi eszközök helye a mérlegben:

A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

A mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni:

amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak,

Az időbeli elhatárolások számvitele

Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások helye a számlakeret-tükörben:

39. Aktív időbeli elhatárolások 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 393. Halasztott ráfordítások 399. A követelés-jellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése és annak visszaírása 48. Passzív időbeli elhatárolások 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 483. Halasztott bevételek

Az aktív és a passzív időbeli elhatárolások helye a mérlegben (zárójelben „B” változat):

C. Aktív időbeli elhatárolások (C) 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások G. Passzív időbeli elhatárolások (E) 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek

Összemérés elve: az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítésének elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

Időbeli elhatárolás elve: az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

Az

Saját tőke

A saját tőke helye a számlakeret-tükörben:

41. Saját tőke 411. Jegyzett tőke 412. Tőketartalék 413. Eredménytartalék 414. Lekötött tartalék 417. Értékelési tartalék 419. Mérleg szerinti eredmény

A saját tőke helye a mérlegben (zárójelben a „B” változat):

D. Saját tőke (J) I. Jegyzett tőke

Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény

Saját tőke jellemzői:

A gazdálkodó vagyonának saját forrása, amelyet a gazdálkodó alapítói, tulajdonosai bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. A saját tőke felépítése mindenkor a gazdálkodó valós vagyoni helyzetét mutatja be, a tőkerészek mindegyike véglegesen és teljes összegben áll a gazdálkodó rendelkezésére. Az alapítók, tulajdonosok által véglegesen átadott tőkeösszeget a gazdálkodó a tevékenység során szabadon felhasználhatja, általában sem időbeli, sem a felhasználás céljára vonatkozó megkötést az alapítók, tulajdonosok nem adnak. A saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását, a negatív saját tőke csak matematikailag értelmezhető az eszköz-forrás összefüggés alapján. A Gt tv a hitelezők védelme érdekében csak átmeneti állapotként engedi meg, hogy a saját tőke a jegyzett tőke – Rt esetében 2/3, Kft esetében 50% – alá csökkenjen. Ebben az esetben az

Árbevétel elszámolásának előírásai

Az árbevétel helye a számlakeret-tükörben:

91-92. Belföldi értékesítés árbevétele 93-94. Exportértékesítés árbevétele 95. Fogyasztási adó

Az árbevétel helye az eredmény-kimutatásban:

01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Értékesítés nettó árbevétele: a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.

Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja:

a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített, vagy a készpénzben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben, az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történő elszámolás alapján, a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott – általános forgalmi

Beruházások

A beruházások helye a számlakeret-tükörben:

16. Beruházások, felújítások 161. Befejezetlen beruházások 162. Felújítások 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése 35. Adott előlegek 352. Beruházásokra adott előlegek

A beruházások helye a mérlegben:

A. Befektetett eszközök II. Tárgyi eszközök 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek

Beruházások, felújítások: itt kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök (A/II/1–4) bekerülési értékét. Továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.

Beruházásokra adott előleg: itt kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget.

Beruházásnak minősül [Szt. 3 § (4) 7. pont]:

a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is); a meglévő tárgyi eszköz bővítését,

Áruk

Az áruk helye a számlakeret-tükörben:

26-28. Áruk 26. Kereskedelmi áruk 261. Áruk beszerzési áron 262. Áruk elszámoló áron 263. Áruk árkülönbözete 264. Áruk eladási áron 265. Áruk árrése 266. Idegen helyen tárolt áruk, bizományba átadott áruk 267. Tárgyi eszközök közül átsorolt áruk 268. Belső (egységek, tevékenységek közötti) átadás-átvétel ütközőszámla 269. Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása 27. Közvetített szolgáltatások 271. Közvetített szolgáltatások 279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása 28. Betétdíjas göngyölegek 281-287. Betétdíjas göngyölegek 281. Saját göngyölegek 282. Idegen göngyölegek 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete 289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása

Az áruk helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök I. Készletek 5. Áruk

Áruk: értékesítési, eladási céllal beszerzett készlet, melyek a beszerzés és értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat.

Kereskedelmi áruk: forgalmazási céllal beszerzett készletek, valamint úton lévő áruk, nem számlázott áruk, bérmunkára átadott áruk, bizományba átadott áruk, az áruval együtt kezelt csomagolóanyag, és a külön felszámított csomagolóanyag, célszerű ide sorolni a betétdíjas göngyölegeket is. Két fajtája:

raktári árukészlet (nagykereskedelemben), bolti árukészlet (kiskereskedelemben).

Közvetített szolgáltatások: a gazdálkodó saját nevében vásárolt, és harmadik személlyel kötött szerződés alapján neki részben vagy egészben, de változatlan formában (nem feltétlenül változatlan áron)

Anyagok

Az anyagok helye a számlakeret-tükörben:

21-22. Anyagok 211-219. Nyers- és alapanyagok 221. Segédanyagok 222. Üzem- és fűtőanyagok 223. Fenntartási anyagok 224. Építési anyagok 225. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök 226. Tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok 227. Egyéb anyagok 228. Anyagok árkülönbözete 229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása

Az anyagok helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok

Anyagok: olyan készletek, amelyek egy termelési folyamatban elvesztik tárgyi jellegüket, és értékük egyetlen termelési ciklusban átmegy az előállított új termék, vagy a teljesített szolgáltatás értékébe. 1992 óta az úgynevezett anyagi eszközök is anyagnak minősülnek. (Ezeket viszont az jellemzi, hogy több termelési folyamatban is részt vesznek.)

Más megközelítésben az anyagok a termelési folyamatban a munkatárgya szerepkörét töltik be, a tárgyi eszközök pedig a munkaeszközök funkcióját viselik. Ebben a megközelítésben az anyagi eszközök az anyagok között munkaeszközként viselkednek.

Az anyagok csoportosítása:

Nyers- és alapanyagok: a termelés anyagai, a tevékenység végzéséhez szükségesek. Jelenlétük a termékekben mennyiségileg is megállapítható. Ezek a legnagyobb értékű készletek. Segédanyagok: a gyártott termék költségei között a részarányuk szerényebb, mint az alapanyagoké. A termék minőségét ez is nagyban befolyásolja. (Pl. egy húsipari vállalkozásnál a levágott, feldolgozott élőállat alapanyagnak, a bedolgozott fűszerek

Saját termelésű készletek számvitele

A saját termelésű készletek helye a számlakeret-tükörben:

23. Befejezetlen termelés és félkész termékek 231-234. Befejezetlen termelés 235-237. Félkész termékek 238. Félkész termékek készletérték-különbözete 239. Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása 24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 241. Növendékállatok 242. Hízóállatok 243. Egyéb állatok 246. Bérbevett állatok 248. Állatok készletérték-különbözete 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása 25. Késztermékek 251-257. Késztermékek 258. Késztermékek készletérték-különbözete 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása

A saját termelésű készletek helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök I. Készletek 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek

A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,

amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek), amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). A készletek között kell kimutatni továbbá használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó

Rendkívüli bevételek és ráfordítások

A rendkívüli műveletek bevételei helye a számlakeret-tükörben:

98. Rendkívüli műveletek bevételei 981. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke 983. Megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek értékének különbözete, ha a kapott eszközök értéke a több 984. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében átvett eszközök értéke 985. Átalakuláskor a megszűnt részesedésre jutó – végleges vagyonmérleg szerinti – saját tőke összege 986. Beolvadáskor a megszűnt részesedésre jutó – végleges vagyonmérleg szerinti – saját tőke összege 988. Tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség összege 987. Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonásakor a névérték 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételek

A rendkívüli műveletek ráfordításai helye a számlakeret-tükörben:

88. Rendkívüli műveletek ráfordításai 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke 882. Jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke 883. Megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek értékének különbözete, ha a kapott eszközök értéke a kevesebb 884. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke 885. Átalakuláskor az átalakult társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke 886. Beolvadáskor a jogelőd gazdasági társaságban lévő részesedés nyilvántartás szerinti értéke 887. Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonásakor a nyilvántartás szerinti érték 888. Tartozásátvállalás szerződés szerinti összege