LETSystem: a Helyi Cserekereskedelmi Rendszer

Helyi pénzek rendszere

Képzelje el egy pillanatra, hogy Ön egy lyukas hordó, amiben víz (pénz) van, ez a víz (pénz) azonban szünet nélkül csordogál az alul és oldalt lévő lyukakon. Alul állandóan folyik, amíg egyáltalán van minek folynia: ezek az Ön lakbér-, élelmiszer-, benzin- és hasonló kiadásai. Az oldalsó lyukakon csak akkor folyik, ha elég magasan áll: ezek azok a költekezések, amiket Ön csak olyankor enged meg magának, amikor éppen megengedheti őket magának. Az Ön hordójába több különböző, többé vagy kevésbé hozzáférhető forrásból folyik a víz (a pénz): ilyenek a munkaadóktól származó jövedelmek, az esetleges vevőitől befolyó pénz, a lottónyeremények, a szociális támogatások és más, többé vagy kevésbé vékony sugárban becsorgó pénzek.

Az amerikai pénzrendszer összeomlása – Tényleg megtörténhet?

Dollár összeomlás

Az ember bekapcsolja a tévét, a rádiót, szinte mindegy melyik pénzügyi hírműsorról van szó, és egymást érik az értékpapírokról, a kötvény- és árupiacok helyzetéről szóló elemzések, vélemények. Legtöbbször ezek a vélemények az adott elemzőnek a gazdasági kilátásokról alkotott rendíthetetlen véleményével együtt hangzanak el.

Rettegnek a magyar lépéstől az osztrák bankok

Raiffeisen óriásplakát Ausztriában

A devizahitel és a végtörlesztés manapság Ausztriában is slágertéma, igaz, másként mint Magyarországon. 175 milliárd euró, azaz mintegy 50 ezer milliárd forint – összesen ennyi devizahitel-állományon ülnek ma az osztrák bankok. Ennek harmada hazai, ausztriai hiteleseknél, kétharmada pedig Közép-és Kelet-Európában van. Ez az adat is magyarázza a hangos osztrák reakciókat a magyar végtörlesztésről hozott döntésre. Az osztrák kormányzat és a magyar leánycégeiken keresztül érintett ausztriai pénzintézetek kezdettől tiltakoznak a rögzített árfolyamú végtörlesztésről hozott magyarországi döntés ellen.

Mit gondolnak az Unió vezetői az euróról?

Euro

Az európai pénzügyi válság egyre mélyül, olyannyira, hogy mára az euró, sőt talán az egész Unió jövője is kérdésessé vált. Egy európai összeomlás az egész világgazdaságot káoszba taszítaná. Az Európai Unió gazdasága az Egyesült Államokénál is nagyobb. Európa több Fortune 500 céggel büszkélkedhet, mint az Egyesült Államok. Az európai szuverén adósságválság az egész világon végigsöprő pénzügyi válságot eredményezhet és nagy valószínűséggel az euró végét jelentené. Egyre több ember kérdőjelezi meg a monetáris unió jövőjét. Egyik mentőcsomag a másikat követi, mégis jelenleg 5-6 állam áll a csőd szélén. Észak Európában egyre kisebb hajlandóság mutatkozik a mentőcsomag-akciók folytatásának támogatására. A vezetőknek lépniük kell, mégpedig hamarosan, ha el akarják kerülni a katasztrófát, csakhogy Európában a dolgok általában igen lassan haladnak.

Közösségi pénzek: a 21. század új eszköze

Bernard Lietaer

A fejlett országokban kortársainkat a leginkább aggasztó három kérdés – munkanélküliség, a környezet és a társadalom széthullása – észrevehetően összefut egymásba és minden jel arra mutat, hogy ugyanezek a problémák a legégetőbbek maradnak a következő században is. A folyamatos technikai fejlődés biztosítja, hogy a munkanélküliség továbbra is egy fő probléma legyen, akkor is, ha a nyugati világnak sikerül kilábalnia a recesszióból. Továbbá a társadalom széthullása az utóbbi 30 év egyik legmélyebb, legösszetettebb változása annak leghalványabb jele nélkül, hogy esetleg ez az irány megfordulna.

A UBS eljátszott kétmilliárdja – avagy ismét itt a “rogue trader”

Rogue Trader

“Rogue trader” – az angol pénzügyi zsargon ezzel a kifejezéssel illeti a rájuk ruházott rendkívüli felelősséget gyakran rendkívüli felelőtlenséggel kihasználó, többnyire fiatal és a piacon csendben, egyedül játszó brókereket, akik ellenőrizetlen és rosszul elsülő tranzakcióikkal súlyos veszélyeket jelenthetnek cégükre és a nemzetközi bankvilágra.

Bírálta az állampapír-vásárlást az EKB távozó elemzője

Jürgen Stark

Jürgen Stark péntek délután politikai és pénzpiaci megrázkódtatást okozott azzal, hogy bejelentette, távozik posztjáról. A tekintélyes pénzügyi szakember a Handelsblatt című napilapnak írt, terjedelmes vendégkommentárjában fejtette ki saját, a válsággal kapcsolatos filozófiáját, közvetve utalva lemondásának okaira is.

Még egy hónap ború

Szeptember hatás

Januárban általában emelkednek az árfolyamok, szeptemberben viszont átlagos csökkenés tapasztalható. Hogy miért? Egyre nagyobb teret hódít az a nézet, hogy a tőzsde inkább pszichológia, mint valós tudás alapú kereskedés. A szereplők amellett, hogy lereagálják a makro-híreket és napvilágra kerülő cégadatokat, egymás reakciót értékelik, és a várható mozgások szerint cselekszenek.

A pénzügyi pánik 25 előjele

A múltban bekövetkezett pénzügyi pánikok mind ősszel történtek. Emlékezzünk csak 1929-re, 1987-re vagy 2008-ra. Itt a szeptember és a pénzügyi világban egyre több jel mutat arra, hogy hamarosan megnyomják a pánik gombot. Egyik rossz hír a másikat követi az Egyesült Államokból és Európából egyaránt. Mi okozza mindezt? Az elmúlt néhány évtized alatt egy hatalmas adósságlufi alakult a nyugati világban, ami a bőség hamis látszatát keltette. Ahhoz, hogy egy adósságlufi épen maradjon, a teljes adósságmennyiségnek folyamatosan és egyre növekvő ütemben növekednie kell. Nem véletlenül hallunk annyit a hitelválságról. A szörnyet táplálni kell, folyamatos hitel nélkül nem tud fennmaradni. Ma már a világgazdaság nem képes létezni hitel nélkül, mondhatni a hitel a gazdaság alapja. Amikor ez a lufi kidurran, azt az egész világ érezni fogja.

Az uniós pénzszivattyú

Lóránt Károly közgazdász az MNO online-ban megjelent írását teszük közzé, melyből kiderül, amit sokan már régóta éreztünk: a ránk erőltetett Európai Unió sokkal több pénzt visz el Magyarország polgáraitól, mint amennyit ad nekünk: 2004-2008 között mintegy nettó ötmilliárd euró uniós támogatás érkezett, ezzel szemben hazánk ugyanezen időszak alatt nettó harmincmilliárd euró jövedelemátutalást teljesített a centrumországok felé.

2 / 2412345...1020...Utolsó »