Egyre többen panaszkodnak arra, hogy már az ügyintézés első lépcsőfokánál elakadnak.
|
|||||
|
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Az Országgyűlésnek és a törvénynek alárendelten működik, a gazdasági ellenőrzés területén általános ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik, így ellenőrzést végezhet mindenhol, ahol állami pénzt használnak fel. A számvevőszék története Európában mintegy 250–300 éve jelentek meg a mai számvevőszékek „előfutárai”, először Németországban és Belgiumban. Egy 1528-ból származó királyi kamarai iratban már található ugyan utalás rá, de magyar földön csak a 18. század végén lett követelmény az állami jövedelmekkel való gazdálkodás ellenőrzése, ami az 1848-as forradalom alatt vált hangsúlyossá. Alapelvként fogalmazták meg: a nemzetnek joga a kincstár elszámoltatása, nemcsak kötelezettsége annak ellátása. A kiegyezést követően, 1868-ban létrejött a császári és királyi Legfőbb Számvevőszék, amely nyilvántartotta és ellenőrizte az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyi, hadügyi és általános pénzügyi kiadásait. Az első önálló magyar Állami Számvevőszék 1870-ben jött létre, neve 1914-ben Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszékre (LÁSZ) módosult. A jelenlegi számvevőszékhez hasonlóan, már a LÁSZ is a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást. Fokozatosan olyan állami ellenőrzési rendszer alakult ki, amelyben a számvevőszék a központi állami költségvetést és az abból finanszírozott szervezeteket vizsgálta. A főváros, a megyék, a törvényhatósági jogú városok és az egyéb települések közpénzekkel való A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség védelmében. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni. Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. A bíróság – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve. A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek. A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének a javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki. A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák Az alkotmányban rögzített szabályoknak megfelelően kiépített szervezetben a fő típusok a következők: országgyűlés, a helyi önkormányzatok képviselő-testületei, a kisebb önkormányzatok testületei. A közigazgatás alatt az államigazgatást és a helyi önkormányzati igazgatást értjük. Az államigazgatás szervei: központi államigazgatási szervek kormány/miniszterelnök minisztériumok/miniszterek helyi államigazgatási szervek polgármester jegyző polgármesteri hivatal, és kivételesen annak ügyintézője, a közigazgatási hivatalok megyei szinten, mint középszintű általános hatáskörű szervei A bíróságok többszintűek. Helyi, megyei bíróságok, ítélőtáblák, legfelsőbb bíróság. Az ügyészségek szintén többszintűek. Helyi, megyei, legfelsőbb ügyészség. Egyéb közigazgatási szervek pl. az alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék. A központi közigazgatási szervek fő funkciója az állami munka gyakorlati szervezése és vezetése országos szinten. Végrehajtják az államhatalmi-népképviseleti szervek által hozott rendelkezéseket. A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. Ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a jogköröket, melyeket számára az alkotmány előír. Ezek: védi az alkotmányos rendet védi és biztosítja az állampolgári jogokat biztosítja a törvények végrehajtását irányítja a minisztériumok munkáját a belügyminiszterrel együtt biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését kidolgozza a központi költségvetési tervet, gondoskodik annak végrehajtásáról az országgyűlés felhatalmazása alapján nemzetközi szerződéseket köt. A közigazgatás körébe tartozó ügyekben közvetlenül, vagy kormánytagok által Az Országgyűlés (továbbiakban OGY) a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza az ország kormányzásának szervezetét, irányát és feltételeit. 386 képviselőjét 4 évre választják, a demokrácia követelményeinek megfelelő általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján. 176-ot egyéni választókerületből, 152-őt megyei listáról, 58-at országos listáról („töredék szavazatok” alapján). Az Országgyűlés feladatai az Alkotmány szerint: Az Alkotmány megalkotása, módosítása. Törvényalkotás (részletezve a jogforrásoknál). Elfogadja a kormányprogramot (egyúttal megválasztja a miniszterelnököt). Dönt személyi kérdésekben (pl. Köztársasági Elnök, alkotmánybírák, legfőbb ügyész,…). Költségvetés, zárszámadás elfogadása. Kihirdeti a rendkívüli-, szükség állapotot. Dönt a hadsereg bevetéséről. Ellenőrzési funkció (elsősorban a kormányt – interpelláció, vizsgáló bizottságok). Legfontosabb feladatai tehát a jogalkotás (1,2), a kormányzati szervezetrendszer létrehozása (3,4), végrehajtó hatalom ellenőrzése (5,7), döntés egyes fontos hadügyi és külügyi kérdésekben (6). Ezeken túlmenően az OGY bármely állami feladattal kapcsolatban véleményt nyilváníthat. Az OGY évenként két rendes ülésszakot tart. A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra (vagy ülésre) össze kell hívni. Az ülések nyilvánosak, azonban a képviselők 2/3-ának egyetértésével zárt ülés tartását is elhatározhatja. Kiemelt jelentősége van az alakuló ülésnek. Ezen a jelenlévő képviselők esküt tesznek A jogforrások a jog megismerésének forrását jelentik. Megalkotásukra döntő mértékben az állami szervek jogosultak. Más, nem állami szervek csak akkor alkothatnak jogot, ha részükre az állam illetékes szerve felhatalmazást ad. A jogforrások magukban foglalják a jogszabályokat, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit (ezek nem jogszabályok), és a nemzetközi szerződéseket. Az alkotmány és a jogalkotásról szóló tv. határozza meg a jogalkotásra jogosult szerveket, valamint az általuk alkotható jogforrásokat. Országgyülés megalkotja az alkotmányt más törvényeket alkothat nemzetközi szerződéseket köthet határozatokat hozhat irányelveket adhat ki elvi állásfoglalásokat bocsáthat ki. Az alkotmány alaptörvény, az írott jog legfelsőbb szabálya, a jogforrási hierarchia élén áll, rögzíti a törvényalkotási rendet, tartalmazza az államra, társadalmi berendezkedésre vonatkozó alapvető szabályokat, meghatározza az állampolgári jogokat és kötelezettségeket. Kormány kormányrendeletet alkothat, kormányhatározatot hozhat, nemzetközi szerződésteket közhet, irányelveket adhat ki, elvi állásfoglalásokat bocsáthat ki. a köztársasági elnök törvényerejű rendeletet, Miniszterelnök A miniszterelnök a törvény ill. a kormány felhatalmazása alapján rendeletet adhat ki, amely jogszabálynak minősül. Miniszterek rendeletet adhatnak ki, utasítást jelentethetnek meg, irányelveket bocsáthatnak ki, tájékoztatót tehetnek közzé. Országos hatáskörű szerv vezetője irányelvet A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi vagy kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete hoz létre közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából. Közalapítvány alapítása: alapítói okirat, melyben meg kell jelölni a kezelő szervet. Közalapítványok célja: közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása. Viszont nem a közalapítvány lát el közfeladatot, végez közszolgáltatást, hanem megszervezi, támogatja a közfeladat ellátását, ekként biztosítja az ahhoz szükséges feltételeket. A közalapítvány nem lép az adott feladat ellátásáért felelős állami szerv vagy önkormányzat helyébe. Közalapítvány megszűnése: a közalapítványt az alapító kérésére megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona – a hitelezők kielégítése után – az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani. A jegybank, más néven központi bank egy adott ország monetáris politikájáért felelős intézmény, a kétszintű bankrendszer “felső” szintjét jelenti. A központi bankok fontosabb jellemzői Tevékenységét, működését, feladatai törvény határozza meg. A jegybankok élén általában elnök, vagy kormányzó áll. A legtöbb központi bank állami tulajdonban van, ugyanakkor a modern jegybankok esetében intézményi garanciák biztosítják a monetáris döntéshozatal függetlenségét a politikától. A jegybank független intézmény az állam nem szólhat bele működésébe. Élesen elkülönül a jegybanki és a kereskedelmi banki funkció. A központi bankok leggyakoribb feladatai A fizetőeszköz értékállóságának megőrzése (az árak, árfolyam stabilitását jelenti) Bankjegy- és érmekibocsátás, azaz pénzemisszió A fizetési rendszerek működtetése Banki szolgáltatások nyújtása az államháztartás számára Hitelnyújtás a kereskedelmi bankok számára (a bankok bankja): a jegybank vezeti a pénzintézeti számlákat, csak jó fedezet mellett ad hitelt és minden jó biztosítékot elfogad. Viszonylag magas kamatot számol fel, hogy ösztönözze a kereskedelmi bankokat a likviditásuk megfelelő alakítására. Őrzi, kezeli az állami tartalékokat – menedzseli az arany és devizatartalékokat. A pénzügyi rendszer stabilitása feletti őrködés: döntéseket hoz az árfolyam politikával kapcsolatban. A pénzügyi intézmények szabályozása, felügyelete. A központi bank a kereskedelmi bankok számláit vezeti, vállalati számlát azonban nem vezet.
Kétszintű |
|||||
|
Ovulációs teszt
-
LH teszt
-
Peteérés teszt
-
Férfi termékenységi teszt
-
Terhességi teszt
-
Női termékenység, meddőség
-
Férfi termékenység, meddőség
Copyright © 2023 Econom.hu - info kukac econom pont hu
Alkoholszonda, alkoholteszt - Műszaki tudományok, Természettudományok, Informatika, Matematika - Hajós Iskola a Tisza-tavon Scatto - Fotó felszerelések |
|||||
Legfrissebb hozzászólások