2011. január 11. A pénzügyi intézmények könyvvezetésének sajátosságai:
A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti. Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények: tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését, biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének. A pénzügyi intézmény köteles, az arra jogosult testület által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.-ig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30.-ig megküldeni. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára e rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Magyarországon fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredmény-kimutatásának magyar nyelvű hiteles fordítását, a jóváhagyást követő harminc napon belül két országos
2010. november 4. A kft. (korlátolt felelősségű társaság) jogi státusza
A kft jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, mely:
előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, társasági szerződés útján jön létre. a kft tipikus tőkeegyesítő társaság, ahol a viszonylag magas kezdőtőkén és kevésbé a tagok személyes közreműködésén van a hangsúly, a kft teljes felelősséggel – egész vagyonával – tartozik tartozásaiért a hitelezők felé, a társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért –a törvényben meghatározott kivétellel – a kft tagjait nem terheli felelősség, a társasági szerződés 2007. évtől a módosított cégtörvény értelmében már az ott megadott szerződésminta kitöltésével is elkészíthető. Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. a kft tagjai kizárólag a társasági szerződésben rögzített törzsbetéteik, szolgáltatására és az esetleg megállapított, egyéb vagyoni hozzájárulás (pótbefizetés, mellékszolgáltatás) teljesítésére kötelesek. a Kft elnevezést a cégnévben fel kell tüntetni. A cégnévnek a vezérszót, valamint a választott cégforma megnevezését (Kft) kell tartalmaznia. A cégnévben nem kötelező feltüntetni a kft tevékenységét. tilos a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A kft alapítása
A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított 30 napon belül kell bejelenteni a székhely szerint illetékes megyei cégbíróságnak. Ha a kft létrejöttéhez a tevékenységéből eredően engedély
2010. január 30. A devizapiac központi kategóriája az árfolyam. Az árfolyam egy adott valutának egy külföldi pénzben kifejezett ára. A valutáknak számtalan “ára” létezik, melyek egymástól lényegesen különbözhetnek. Eltekintve itt most a hivatalosan meghatározott ártól, a hivatalos árfolyamtól, a valutáknak a devizapiaci ügyletek jellegétől függően a piacon is többféle áráról beszélhetünk.
A devizák adás-vétele történhet prompt, vagy azonnali fizetéssel. Ebben az esetben az ügyletkötés és annak teljesítése között maximum két munkanap telik el. Prompt vagy készpénz árfolyam az az ár, amelyet ilyen ügyletek esetén kell fizetni egy külföldi valutáért. Amennyiben az ügylet teljesítésére (mindkét fél részéről) csak a kötést követő 3. munkanapon vagy később kerül sor, határidős vagy termin üzletről beszélünk. (Rendszerint 1, 3, 6 hónapos vagy maximum egy éves határidőben állapodnak meg.) Fontos, hogy a határidős árfolyamot az üzletkötéskor rögzítik, miközben a devizáknak az adott áron történő kicserélésére csak a “határidő” napján kerül sor. Adott napon egy valutának a szokásos határidőknek megfelelően többféle termin árfolyama létezik; hiszen az egy, három, hat hónapos termin ügyleteket eltérő áron kötik.
A határidős ügyletek megkötésére akkor kerül sor, ha a felek úgy érzik, hogy ily módon a devizák jövőben várható és számukra kedvezőtlen árváltozását kivédhetik. Aki egy valuta árfolyam
2010. január 27. A legegyszerűbb ügylet a spot (azonnali, prompt). Ekkor az ügylet résztvevői az ügyletkötés során meghatározott árfolyamon cserélik devizájukat másik devizára, és a kiegyenlítést a kötést követő második munkanapra vállalják. Az azonnali ügyletek megkötésekor azonnali, spot árfolyamot alkalmaznak, ennek nagyságára több tényező változásai gyakorolnak hatást: gazdasági tényezők, politikai és pszichológiai tényezők, jegybanki eszközök, szabályozás változása, egyéb feltételek (intervenciók, árfolyamok mozgása az intervenciós sávban).
2010. január 21. Közraktár
Megfelelő térítés ellenében tömegáru őrzésével foglalkozó gazdálkodó szervezet, amely a nála elhelyezett áruról letéti könyvet vezet és a letevőnek közraktári jegyet bocsát ki, ezzel ismeri el az áru átvételét és vállal kötelezettséget annak majdani kiszolgáltatására. Működése szigorú törvényi szabályokhoz kötött, alaptőkéje min. 500 millió forint.
A közraktár tevékenységei: a befogadott áru tárolása, őrzése; kiegészítő szolgáltatások végzése; közraktári jegy kibocsátása; az áru kiszolgáltatása; hitelnyújtás, garanciavállalás. Közraktárjegy
Közraktárban elhelyezett áruról szóló értékpapír. A közraktári jegy a közraktár által vezetett letéti könyv szelvényrésze. Két része az árujegy (mely a tulajdonjogot testesíti meg), illetve a zálogjegy (a hitelviszonyt testesíti meg). A két rész külön forgatmánnyal is forgatható, de a közraktár az árut csak mindkét jegy ellenében illetve a az árujegy bemutatójának adja ki, amennyiben az a zálogjegyen feltüntetett követelést letétbe helyezte.
Árujegy: az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja. Átruházása révén az áru eladható, anélkül, hogy közben a raktárt elhagyta volna. Önmagában csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét biztosítja. Zálogjegy: az áru tulajdonjogát képviselve azt a lehetőséget adja birtokosának, hogy mint zálogot fedezetül ajánlja fel hitelfelvétel során.
Mindkét jegynek tartalmaznia kell:
jegy elnevezését közraktár megnevezését
2010. január 19. Magyarországon 2009-ben 254 munkanapból állt az év, 2010-ben viszont 255 munkanappal kell számolni. Május 1., október 23. és december 25-26. is szombatra vagy vasárnapra esik. Az egy plusz nap néhány tized százalékot lendíthet az éves GDP-n.
A következő táblázat foglalja össze a 2010-es év munkanapjait.
Hónap A hét napjai Hét H K Sze Cs P Szo V sorszám munkanapok száma Január 1 2 3 53 0 4 5 6 7 8 9 10 1 5 11 12 13 14 15 16 17 2 5 18 19 20 21 22 23 24 3 5 25 26 27 28 29 30 31 4 5 Február 1 2 3 4 5 6 7 5 5 8 9 10 11 12 13 14 6 5 15 16 17 18 19 20 21 7 5 22 23 24 25 26 27 28 8 5 Március 1 2 3 4 5 6 7 9 5 8 9 10 11 12 13 14 10 5 15 16 17 18 19 20 21 11 4 22 23 24 25 26 27 28 12 5 29 30 31 13 3 Április 1 2 3 4 13 2 5 6 7 8 9 10 11 14
2010. január 7. A Kincstári Takarékjegy fix, lépcsős kamatozású értékpapír, futamideje 12 (Kincstári Takarékjegy I.), illetve 24 (Kincstári Takarékjegy II.) hónap, az ezen futamidő alapján a végső lejárat napja a vásárlás napjával megegyező naptári nap.
A Kincstári Takarékjegy a 98/1995. (VIII. 24) Kormányrendeletnek megfelelően nyomdai úton kerül előállításra a következő címletekben: 10.000,- Ft, 50.000,- Ft, 100.000,- Ft, 500.000,- Ft és 1.000.000,-Ft.
A Kincstári Takarékjegyet a Kibocsátó korlátozása alapján kizárólag devizabelföldi természetes személyek vásárolhatják meg, illetőleg ruházhatják át egymás között.
A Kincstári Takarékjegy örökölhető, illetve az engedményezés hatályával, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződéssel ruházható át.
A Kincstári Takarékjegy névértéken kerül értékesítésre, a befektető a névértéket az értékesítéssel egyidejűleg köteles hiánytalanul készpénzben, forintban megfizetni.
A Kincstári Takarékjegy értékesítése folyamatosan, kizárólag a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Magyar Posta Zrt.) állandó postai szolgáltatóhelyein történik.
Az ÁKK Zrt. a Kincstári Takarékjegy egyes sorozatainak forgalomba hozatalát Nyilvános ajánlattételben teszi közzé, melyet az értékesítés kezdőnapját megelőzően három munkanappal saját honlapján (www.akk.hu) jelentet meg. A Nyilvános ajánlattétel tartalmazza a kibocsátásra kerülő Kincstári Takarékjegy sorozatszámát, ISIN-kódját, az adott sorozat forgalomba hozatalának feltételeit – ezen belül különösen a kibocsátás mennyiségét és időpontját (kezdő és záró
2010. január 6. A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem a táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A munkavállalót – betegsége miatti – keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.
Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. alkalmazottai, stb), továbbá jogosultak a betegszabadságra a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. Nem jogosult betegszabadságra a bedolgozó, egyéni vállalkozó, segítő családtag, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy, szakmunkástanuló, munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy.
A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %-a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is. Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz, vagy betegszabadság illeti-e meg a beteget. A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság
|
|
Legfrissebb hozzászólások