Kötbér

Az „A” típusú eredménykimutatás

2011. január 10.

Eredménykimutatás: a vállalkozó tárgyévi mérleg szerint, a vállalkozónál maradó adózott eredményének levezetését – az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti évek mérleg szerinti eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten – tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a MSZE összetevőit, kialakulását mutatja be.

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye kétféleképpen állapítható meg:

összköltség eljárással („A” típusú), forgalmi költség eljárással („B” típusú).

Összköltség típusú eredménykimutatás: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként állapítható meg.

Két módja lehet:

A változat. B változat.

Az összköltség típusú eredménykimutatás jellemzői:

Egyikről a másikra való áttéréskor biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. A kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni, és az áttérést indokolni kell. Az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák. A tételek további tagolása megengedett, amennyiben az egyes tételek további részletezése az eredmény valós értéke kialakulásának megismeréséhez, alátámasztásához ez szükséges. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály

Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások

2011. január 8.

Az egyéb bevételek helye a számlakeret-tükörben:

96. Egyéb bevételek 961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele 962. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke 963. A mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, az üzleti évhez kapcsolódó egyéb bevétel 964. Utólag kapott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény 965. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése) 966. Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 967. Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás 968. Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege 969. Különféle egyéb bevételek

Az egyéb ráfordítások helye a számlakeret-tükörben:

86. Egyéb ráfordítások 861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 862. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke 863. Mérleg fordulónap előtt bekövetkezett eseményeknek az üzleti évhez kapcsolódó ráfordításai 864. Utólag adott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedmény 865. Céltartalék képzése 866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés 867. Adók, illetékek, hozzájárulások 869. Különféle egyéb ráfordítások

Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások helye az eredmény-kimutatásban:

III. (V.) Egyéb bevételek (+)

Ebből: visszaírt értékvesztés

VII. (VI.) Egyéb ráfordítások (–)

Ebből értékvesztés

A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Egyéb bevételek [Szt. 77 § (1)]: olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képző bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek

Számlatükör

2010. január 21.

A számlakerettükör csak a legalapvetőbb könyvviteli előírásokat tartalmazza (kijelöli az egyes számlaosztályok tartalmát). Ezzel tág lehetőséget ad a gazdálkodóknak arra, hogy az általános előírások és saját maguk által megfogalmazott számviteli politikájuk, valamint egyéb információs igényeik alapján kialakíthassák könyvviteli rendszerüket.

Az Szt. a számlakeret (számlakerettükör) célját úgy fogalmazza meg, hogy az:

egységes rendszerbe foglalja az eszközöket és a forrásokat, valamint a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatását, segítséget ad a számviteli tevékenység megszervezéséhez, biztosítja a beszámolóhoz szükséges alapinformációkat. SZÁMLATÜKÖR

1. SZÁMLAOSZTÁLY BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

11. IMMATERIÁLIS JAVAK

111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

113. Vagyoni értékű jogok

114. Szellemi termékek

115. Üzleti vagy cégérték

117. Immateriális javak értékhelyesbítése

118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

12-16. TÁRGYI ESZKÖZÖK

12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

121. Földterület, termőföld

122. Telek, telkesítés

123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok

124. Egyéb építmények

125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek

126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

127. Ingatlanok értékhelyesbítése

128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök

132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek

137. Műszaki berendezések, gépek,

2010. január 16.

A kötbér fogalma, alanyai, tárgya, feltételei

A kötbért a Ptk. a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között szabályozza, és célja, hogy a kötelezettet a szerződésszerű teljesítésre szorítsa.

Alanyai a kötelezett, aki felróható szerződésszegése esetére írásban pénzfizetési kötelezettséget vállal; és a jogosult, aki a kötbér összegét követelheti. Mindkét oldalon bárki lehet. A jogosult-kötelezetti pozíciók általában megegyeznek a kötbérkikötéssel biztosított szerződéses alapjogviszonyban elfoglalt helyzetével a feleknek, de annak sincs akadálya. hogy az alapjogviszony jogosultjának szerződésszegése esetére kössenek ki kötbért.

A kötbér jogviszony közvetett tárgya a meghatározott pénzösszeg. A kötelezett tehát egyfelől pénzfizetési kötelezettséget vállal, másfelől az összegnek meghatározottnak kell lennie. A szerződésben mindig pontosan meg kell határozni a kötbér összegét, akár konkrét összegben, akár alapjának és mértékének meghatározásával, valamint az esedékességet is. A túlzott mértékű, indokolatlanul magas kötbér összegét a bíróság a felek akarata ellenére is mérsékelheti.

A kötbér a kötelezettnek felróható okból bekövetkező szerződésszegés lehetséges jogkövetkezménye. A kötbér nem objektív jogkövetkezmény, csak akkor követelhető, ha a kötelezett nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, és ezen okból szerződésszegést követett el. A szerződésben a feleknek egyértelműen rögzíteniük kell, hogy mely esetre kötik ki a kötbért.

A sikeres igényérvényesítéshez elegendő a

Econom.hu

Az „A” típusú eredménykimutatás

Egyéb bevételek, egyéb ráfordítások

Számlatükör

Kötbér

Népszerű cikkek

Legfrissebb hozzászólások