Adósságplafon és leminősítés – Mi jön ezután?

Wall Street

Az egész világ a hétfői piacnyitásra vár. Érezni lehet a feszültséget és a bizonytalanságot a levegőben. A düh még ennél is kézzelfoghatóbb. Ahogyan azt várni lehetett, az adósságplafon megemelése önmagában nem volt képes eloszlatni az aggodalmakat, sőt inkább fokozta a gazdasági bizonytalanságot, és egy sor eseményt indított be, köztük az Egyesült Államok leminősítését az S&P hitelminősítő által.

Pénzintézetek és költségvetési szervek beszámolói

A pénzügyi intézmények könyvvezetésének sajátosságai:

A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti. Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények: tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését, biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének. A pénzügyi intézmény köteles, az arra jogosult testület által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.-ig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30.-ig megküldeni. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára e rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Magyarországon fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredmény-kimutatásának magyar nyelvű hiteles fordítását, a jóváhagyást követő harminc napon belül két országos

Befektetett pénzügyi eszközök

A befektetett pénzügyi eszközök helye a számlakeret-tükörben:

17-19. Befektetett pénzügyi eszközök 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 172. Egyéb tartós részesedés 177. Részesedések értékhelyesbítése 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 181. Államkötvények 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai 184. Tartós diszkont értékpapírok 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 19. Tartósan adott kölcsönök 191. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban 192. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírása 193. Egyéb tartósan adott kölcsönök 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban 197. Egyéb tartós bankbetétek 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés

A befektetett pénzügyi eszközök helye a mérlegben:

A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

A mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni:

amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak,

Befektetési alapok

Közös befektetés céljára összeadott tőke, amelyet a befektetési alap kezelői a kockázatmegosztás elve szerint kezelnek, azaz fektetnek be többféle értékpapírba. Lehet nyílt (vagyis a befektetési jegyek folyamatos visszaváltását vállaló), illetve zárt (a kibocsátott befektetési jegyek másodpiaci eladhatóságát biztosító) alap. Mindkét fajtájú alap esetén lehet szó tőkeemelésről, azaz új befektetési jegyek kibocsátásáról.

A befektetési alapok elsősorban azok számára jöttek létre, akik nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel és/vagy elegendő idővel ahhoz, hogy befektetési döntéseiket önállóan hozzák meg. Nem tudják például eldönteni, hogy mely hazai vagy külföldi részvényből vásároljanak, vagy milyen állampapírt válasszanak. Ezt a feladatot vállalja át az alapkezelők szakembergárdája. Ráadásul a nemzetközi értékpapírpiacot még a hazainál is nehezebb átlátni, illetve igencsak fáradságos a külföldi vállalatokról és részvényeikről információt szerezni. A kisbefektetők azonban gyakran nem csupán a szükséges szakértelemmel nem rendelkeznek, hanem nincs olyan nagyságrendű pénzük sem, amelyet értelmesen meg lehetne osztani a különböző befektetési alternatívák között. A befektetési alapok viszont – mivel összegyűjtik a kisbefektetők megtakarításait – már elegendő tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy diverzifikációval csökkentsék a befektetések kockázatát. Vagyis az alapok egyszerre sok pénzügyi eszközbe fektetnek, így eredményük kevésbé van kitéve egy-egy értékpapír hektikus mozgásának (egyedi kockázatának).

A befektetési alap tulajdonképpen nem más, mint egy jogi

Állampapírok

Az államadóság egy részét megtestesítő értékpapírok. Lehetnek: rövidlejáratúak a kincstári váltók (T-bill); középlejáratúak a nemzetközi gyakorlatban a kincstárjegyek (T-note); hosszúlejáratúak az államkötvények (T-bond). A magyar gyakorlatban az államadóssági kötvény az állam hosszú lejáratú adósságát testesíti meg, az államjegy pedig a rövidlejáratú adósságot. A kincstárjegy az államjegy megjelenési formája, a költségvetés likviditási problémáinak kiküszöbölésére szolgál. A kincstárjegy bemutatóra szóló, rövid lejáratú, fix kamatozású értékpapír, az MNB monetáris politikájának fontos eszköze.

Értékpapírok

Az értékpapír meghatározott alaki kellékekkel rendelkezik és a benne foglalt jogokat kizárólagos erővel testesíti meg. Birtokosa az értékpapírban foglalt jog tulajdonosa. Az értékpapír külső megjelenésében is eltér más közokiratoktól. Forgalomképes okirat, amely az átruházási lehetőség alapján három csoportra osztható:

bemutatóra szóló értékpapír: tulajdonosa az értékpapír egyszerű átadásával juthat jogaihoz névre szóló értékpapír: csak az értékpapíron feltüntetett természetes, vagy jogi személy élhet az értékpapíron szereplő jogokkal rendeletre szóló értékpapír: feltüntetik az értékpapíron azt a természetes, vagy jogi személyt, aki/amely az értékpapírhoz kapcsolódó jogokat jogosult gyakorolni, de neve mellett az úgynevezett rendeleti záradék szerepel.

Az értékpapír csoportosítása többféle szempont szerint lehetséges: 1. Az értékpapírban foglalt jog szerint:

követelést megtestesítő értékpapírok: csekk, váltó, kötvény, adósságlevelek részesedést megtestesítő értékpapírok: részvény, részesedési jegy áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírok: közraktárjegy, hajóraklevél

2. Az értékpapír hozama alapján:

nem kamatozó értékpapírok: diszkont kincstárjegy, váltó fix hozamú értékpapírok: klasszikus kötvény változó hozamú értékpapírok: részvény, minden részesedést megjelenítő értékpapír átmeneti formák: változó (lebegő) kamatozású kötvény, konvertálható (átváltható) kötvény

3. Lejárat szerint az értékpapírok lehetnek: – rövid lejáratúak: váltó – középlejáratúak: 1 – 5 év között, kötvények – hosszú lejáratúak: 5 éven túl, kötvény, záloglevelek, államadósság kötvény – lejárat nélküli értékpapírok: örökjáradékos kötvény, szövetkezeti üzletrész

4. Forgalomképesség szerint:

forgalmazás köre alapján:

Pénzpiac

A pénzpiac a rövidlejáratú pénz-, és hitelműveletek piaca, amely mindig bankszerűen működik, mivel a pénzügyi műveletek megvalósítását a bankok (hitelintézetek) valósítják meg. Forrásként a rövidlejáratú megtakarításokat alkalmazza. A pénzpiacon megjelenő eszközök: váltók, kincstárjegy, rövidlejáratú bankbetét és bankhitel, rövidlejáratú letéti jegy, stb.

Befektetési kockázat

Értékpapírt általában két okból vásárolnak a befektetők: az értékpapír birtoklásából származó bevételek biztosítása (kamat, osztalék, piaci értékkel bíró jog, stb.) és az értékpapír eladásából származó bevétel elérése miatt. Mivel a bevételek a jövőben képződnek, nagyságuk nem látható mindig biztosan előre. Ráadásul az inflációt is figyelembe véve a jelenlegi pénz vásárlóereje általában nagyobb, mint a jövőbeni pénzé, ezért a várható, pénzben mért (nominális) bevételek valódi értékét csak bizonytalanul tudjuk meghatározni. Részben e bizonytalanságok okozzák a befektetések kockázatát. Eltérő értékpapírok esetében nem azonosak a kockázatot meghatározó tényezők.

A befektető azonban nem egyszerűen csak a pénzét adja kölcsön, hanem a befektetés formájától, illetve a kibocsátótól függő mértékű kockázatot is vállal, ezért a kamatokban nem csak a pénz használatáról történő lemondás ára jelenik meg, hanem a kockázat vállalásának az ára, a kockázati prémium is. Így összességében a pénz ára mellett a kockázati prémium alakulása is befolyásolja a kamatok szintjét. Az állampapírok kockázata nagyon alacsony (hiszen az állam olyan eszközökkel rendelkezik, többek között az adók emelése révén, amelyek szinte kizárják az állam fizetési kötelezettségei nem teljesülésének a lehetőségét), emiatt a legtöbb esetben az állampapírok, államkötvények, kincstárjegyek kamatát, illetve hozamát használják, olyan referenciamutatóként, amelyhez képest az ugyanolyan lejáratú, de kockázatosabb befektetések kamata,

Diszkont kincstárjegy

Diszkont kincstárjegynek hívjuk az egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírokat, amelyek kamatot nem fizetnek, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerülnek forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizetik vissza. Bemutatóra szóló, átruházható értékpapír. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség, amely kamatnak minősül.

Osztalékhozam

Az osztalékhozam arra a kérdésre ad választ, hogy ha a jelenlegi árfolyamon megvásárolunk egy részvényt, akkor a részvény osztalékkifizetései milyen hozamot jelentenek számunkra. A mutató számlálójában az egy részvényre jutó elmúlt időszaki vagy várható jövőbeli osztalék szerepel, míg nevezőjében a részvény aktuális árfolyama.

A mutató értéke azoknál a részvényeknél használható jól elemzési célokra, amelyek osztalékpolitikája stabil, osztalékainak szintje hosszú távon állandó volt, és várhatóan állandó is marad, vagy amelyeknél az osztalékok egyenletesen növekszenek.

Az osztalékhozam-mutató ökölszabály szerint a kincstárjegyek hozamával kell megegyezzen hosszútáv átlagában, és a részvénypiac akkor kezd túlértékeltté válni, amikor az osztalékhozam a rövid lejáratú állampapír-hozamoknál tartósan alacsonyabb. Az USA tőkepiacán az osztalékhozam és a kincstárjegy hozamok durván 3 százalék körül alakultak az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor az osztalékhozam alakulását az árfolyamon túlmenően az osztalékpolitika is befolyásolja, és a magas növekedésű, alacsony osztalékot fizető társaságok a fenti ökölszabályt követve soha nem jutnának megfelelő árazáshoz. [Tőzsdei szakvizsga felkészítő]

1 / 212