Kincstári takarékjegy

A Kincstári Takarékjegy fix, lépcsős kamatozású értékpapír, futamideje 12 (Kincstári Takarékjegy I.), illetve 24 (Kincstári Takarékjegy II.) hónap, az ezen futamidő alapján a végső lejárat napja a vásárlás napjával megegyező naptári nap.

A Kincstári Takarékjegy a 98/1995. (VIII. 24) Kormányrendeletnek megfelelően nyomdai úton kerül előállításra a következő címletekben: 10.000,- Ft, 50.000,- Ft, 100.000,- Ft, 500.000,- Ft és 1.000.000,-Ft.

A Kincstári Takarékjegyet a Kibocsátó korlátozása alapján kizárólag devizabelföldi természetes személyek vásárolhatják meg, illetőleg ruházhatják át egymás között.

A Kincstári Takarékjegy örökölhető, illetve az engedményezés hatályával, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződéssel ruházható át.

A Kincstári Takarékjegy névértéken kerül értékesítésre, a befektető a névértéket az értékesítéssel egyidejűleg köteles hiánytalanul készpénzben, forintban megfizetni.

A Kincstári Takarékjegy értékesítése folyamatosan, kizárólag a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Magyar Posta Zrt.) állandó postai szolgáltatóhelyein történik.

Az ÁKK Zrt. a Kincstári Takarékjegy egyes sorozatainak forgalomba hozatalát Nyilvános ajánlattételben teszi közzé, melyet az értékesítés kezdőnapját megelőzően három munkanappal saját honlapján (www.akk.hu) jelentet meg. A Nyilvános ajánlattétel tartalmazza a kibocsátásra kerülő Kincstári Takarékjegy sorozatszámát, ISIN-kódját, az adott sorozat forgalomba hozatalának feltételeit – ezen belül különösen a kibocsátás mennyiségét és időpontját (kezdő és záró

Kincstárjegy

A kincstárjegyek, azaz az egy éves vagy annál rövidebb lejáratú állampapírok az alábbi szempontok szerint csoportosíthatóak.

Kamatozásuk szerint lehetnek:

diszkont, vagy kamatozó értékpapírok.

A diszkont kincstárjegyek elsősorban nagybefektetőknek szánt értékpapírok, amelyek aukción kerülnek értékesítésre. A kisbefektetőket megcélzó, elsősorban bankfiókokban értékesített Kamatozó Kincstárjegy és a postahivatalokban árusított Kincstári Takarékjegy I. pedig a kamatozó típusú kincstárjegyek családjába tartoznak.

A diszkont kincstárjegyek nem kamatot fizetnek, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerülnek forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizetik vissza. A diszkont a névérték és a vételár közötti különbség.

Jelenleg Magyarországon 4 féle diszkont kincstárjegy kerül forgalomba, a rövid futamidejű likviditási, a 3, 6 és 12 hónapos állampapírok. A 2004-ben bevezetett likviditási kincstárjegy futamideje 1–2 hónap között van, és célja a költségvetés rendkívül rövid távú pénzigényének biztosítása.

A kisbefektetők érdeklődésére számot tartó termékek az egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy és az egyéves futamidejű Kincstári Takarékjegy I. A Kamatozó Kincstárjegy egy éves futamidejű állampapír, amely a futamidő végén fizet kamatot. Ezt a befektető a törlesztéssel együtt kapja kézhez.

A Kincstári Takarékjegy I., a hasonló nevű kötvényhez hasonlóan lépcsős kamatozású értékpapír, amelynél a papír birtokosát visszaváltáskor a vásárlás napjától eltelt idő függvényében meghatározott mértékű kamat illeti meg. Az egyes visszaváltási időkre előre meghatározott

Államkötvény

Államkötvényeknek a központi költségvetés által kibocsátott, hosszabb távú papírokat nevezzük.

Az államkötvények, azaz az egy évnél (365 nap) hosszabb lejáratú állampapírok szerepe a befektetői bizalom növekedésével egyre nő a finanszírozásban. Mára már a költségvetési hiány finanszírozása alapvetően államkötvényekkel történik, ami növeli a finanszírozás biztonságát. Az államkötvényeket számos szempont alapján lehet csoportosítani.

Kamatozásuk szerint lehetnek: – fix vagy – változó kamatozásúak. A kamatfizetés gyakorisága szerint lehetnek: – éves vagy – féléves kamatfizetésűek. Kibocsátásuk szerint lehetnek: – zárt vagy – nyilvános kibocsátásúak.

A fix kamatozású kötvények a kibocsátáskor meghirdetett rögzített kamatot fizetik a futamidő során.

A változó kamatozású kötvényeknél csak a kamat–megállapítás módja és ideje rögzített, a kifizetendő konkrét kamat mértéke mindig csak az adott kamatfizetési periódusra ismert. A kamat megállapítása más értékpapír hozamához, egy mindenki által nyomon követhető irányadó kamathoz, vagy az inflációt kifejező indexhez kötődve történik.

Általában a változó kamatozású papírokat valamilyen irányadó kamathoz szokták kötni (a legismertebb a LIBOR), ennek azonban elengedhetetlen feltétele az, hogy az adott piac, amelyen az adott kamat kialakul, likvid legyen. A LIBOR ilyen szempontból megfelelő, mert nagy mennyiségű pénzt adnak kölcsön ezen kamatok mellett. A magyar piacon – bár létezik a LIBOR-hoz hasonló ún. kamatfixing (BUBOR), de nem