2011. szeptember 14.
A Magyar Nemzeti Bank megújította a bankjegyek ill. érmék feldolgozását, forgalmazását, valamint hamisítás elleni védelmét szabályozó rendeleteit. A jegybank célja, hogy növekedjen a forintbankjegyek hamisítás elleni védelme, és hogy a forgalomban lévő forintbankjegyek minősége megfelelő maradjon.
2011. január 11. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem:
Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is: a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait a gazdasági események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, más jogszabály eltérő rendelkezésekor), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi, vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani
2011. január 7. A pénzeszközök helye a számlakeret-tükörben:
38. Pénzeszközök 381. Pénztár 382. Valutapénztár 383. Csekkek 384. Elszámolási betétszámla 385. Elkülönített betétszámlák 386. Devizabetét számla 389. Átvezetési számla 19. Tartósan adott kölcsönök 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 197. Egyéb tartós bankbetétek 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírás
A pénzeszközök helye a mérlegben:
B. Forgóeszközök IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön
A pénzeszközök megjelenési formájukat tekintve lehetnek:
készpénz: a pénz bárhol forgalomban levőre még átváltható bankjegy és fémpénz. A gazdálkodónál a készpénzfizetések teljesítése a házipénztárak rendszerében történik. A pénztár elsősorban a belső pénzforgalom lebonyolítására szolgál, de a gazdálkodók egymás közti tartozásainak kiegyenlítésére is van lehetőség megállapodás alapján, ha az érintett felek részére gazdaságos és célszerű, pénzt helyettesítő eszközök: ide tartozik a csekk, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, a kereskedelmi kártya. A váltó is ide tartozik, de azt számvitelileg a pénzeszközöktől és az értékpapíroktól elkülönítetten kell kezelni, számlapénz: elszámolási betétszámla: a gazdálkodók a tevékenységükkel kapcsolatos pénzforgalmat az elszámolási
2010. január 9. A bankjegyek és érmék felhasználásával történő pénzmozgásokat készpénzforgalomnak nevezzük. A vállalkozások egymás közötti pénzforgalmában a készpénzfizetés kisebb arányt képvisel, mint a bankszámlák közötti elszámolások. Kisebb összegű kötelezettségek teljesítése vagy a másik fél iránti bizalmatlanság esetén alkalmazzák a készpénzzel történő elszámolást. Rendszeresen nagy összegű készpénzbevételhez azok a vállalkozások jutnak, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a lakossággal.
A vállalkozás készpénzforgalmának körébe tartozik a vállalkozás házipénztára és a vállalkozás bankszámlája közötti pénzmozgás, valamint a bankszámláról történő készpénzkifizetés. A készpénzben teljesítendő kifizetésekhez szükséges pénzmennyiség kezelésére a vállalatok házipénztárakat – létesíthetnek. A házipénztárba történő befizetésekről bevételi pénztárbizonylatot, a pénztárból történő kifizetésekről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, utalványozott és ellenőrzött bizonylatok alapján fogadhat el befizetéseket és teljesíthet kifizetéseket. Az utalványozás az a művelet, amikor a vállalat vezetője utasítást ad valamilyen kifizetés teljesítésére.
Készpénzbefizetés a bankszámlára, készpénzfelvétel a bankszámláról
A bankszámlára történő befizetés történhet:
A számlavetető bank pénztárában A posta közvetítésével.
Bank pénztárában a bankszámlára a befizetés ún. befizetési lappal történik. A postahivatalokban a vállalkozások átutalási postautalvánnyal vagy belföldi postautalvánnyal fizetnek be a bankszámlájukra.
A bankszámláról történő pénzfelvétel történhet Készpénzfelvételi utalvánnyal, Pénzintézeti postautalvánnyal.
A készpénzfelvételi utalvánnyal a vállalkozás arra ad utasítást a banknak, hogy
|
|
Legfrissebb hozzászólások