Országgyűlés

Az Országgyűlés (továbbiakban OGY) a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza az ország kormányzásának szervezetét, irányát és feltételeit. 386 képviselőjét 4 évre választják, a demokrácia követelményeinek megfelelő általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján. 176-ot egyéni választókerületből, 152-őt megyei listáról, 58-at országos listáról („töredék szavazatok” alapján).

Az Országgyűlés feladatai az Alkotmány szerint:

Az Alkotmány megalkotása, módosítása. Törvényalkotás (részletezve a jogforrásoknál). Elfogadja a kormányprogramot (egyúttal megválasztja a miniszterelnököt). Dönt személyi kérdésekben (pl. Köztársasági Elnök, alkotmánybírák, legfőbb ügyész,…). Költségvetés, zárszámadás elfogadása. Kihirdeti a rendkívüli-, szükség állapotot. Dönt a hadsereg bevetéséről. Ellenőrzési funkció (elsősorban a kormányt – interpelláció, vizsgáló bizottságok).

Legfontosabb feladatai tehát a jogalkotás (1,2), a kormányzati szervezetrendszer létrehozása (3,4), végrehajtó hatalom ellenőrzése (5,7), döntés egyes fontos hadügyi és külügyi kérdésekben (6). Ezeken túlmenően az OGY bármely állami feladattal kapcsolatban véleményt nyilváníthat.

Az OGY évenként két rendes ülésszakot tart. A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra (vagy ülésre) össze kell hívni. Az ülések nyilvánosak, azonban a képviselők 2/3-ának egyetértésével zárt ülés tartását is elhatározhatja.

Kiemelt jelentősége van az alakuló ülésnek. Ezen a jelenlévő képviselők esküt tesznek

Jogforrások

A jogforrások a jog megismerésének forrását jelentik. Megalkotásukra döntő mértékben az állami szervek jogosultak. Más, nem állami szervek csak akkor alkothatnak jogot, ha részükre az állam illetékes szerve felhatalmazást ad.

A jogforrások magukban foglalják a jogszabályokat, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit (ezek nem jogszabályok), és a nemzetközi szerződéseket.

Az alkotmány és a jogalkotásról szóló tv. határozza meg a jogalkotásra jogosult szerveket, valamint az általuk alkotható jogforrásokat.

Országgyülés

megalkotja az alkotmányt más törvényeket alkothat nemzetközi szerződéseket köthet határozatokat hozhat irányelveket adhat ki elvi állásfoglalásokat bocsáthat ki.

Az alkotmány alaptörvény, az írott jog legfelsőbb szabálya, a jogforrási hierarchia élén áll, rögzíti a törvényalkotási rendet, tartalmazza az államra, társadalmi berendezkedésre vonatkozó alapvető szabályokat, meghatározza az állampolgári jogokat és kötelezettségeket.

Kormány

kormányrendeletet alkothat, kormányhatározatot hozhat, nemzetközi szerződésteket közhet, irányelveket adhat ki, elvi állásfoglalásokat bocsáthat ki.

a köztársasági elnök

törvényerejű rendeletet,

Miniszterelnök

A miniszterelnök a törvény ill. a kormány felhatalmazása alapján rendeletet adhat ki, amely jogszabálynak minősül.

Miniszterek

rendeletet adhatnak ki, utasítást jelentethetnek meg, irányelveket bocsáthatnak ki, tájékoztatót tehetnek közzé.

Országos hatáskörű szerv vezetője

irányelvet