Az Országgyűlés (továbbiakban OGY) a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza az ország kormányzásának szervezetét, irányát és feltételeit. 386 képviselőjét 4 évre választják, a demokrácia követelményeinek megfelelő általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján. 176-ot egyéni választókerületből, 152-őt megyei listáról, 58-at országos listáról („töredék szavazatok” alapján).
Az Országgyűlés feladatai az Alkotmány szerint:
Az Alkotmány megalkotása, módosítása. Törvényalkotás (részletezve a jogforrásoknál). Elfogadja a kormányprogramot (egyúttal megválasztja a miniszterelnököt). Dönt személyi kérdésekben (pl. Köztársasági Elnök, alkotmánybírák, legfőbb ügyész,…). Költségvetés, zárszámadás elfogadása. Kihirdeti a rendkívüli-, szükség állapotot. Dönt a hadsereg bevetéséről. Ellenőrzési funkció (elsősorban a kormányt – interpelláció, vizsgáló bizottságok).
Legfontosabb feladatai tehát a jogalkotás (1,2), a kormányzati szervezetrendszer létrehozása (3,4), végrehajtó hatalom ellenőrzése (5,7), döntés egyes fontos hadügyi és külügyi kérdésekben (6). Ezeken túlmenően az OGY bármely állami feladattal kapcsolatban véleményt nyilváníthat.
Az OGY évenként két rendes ülésszakot tart. A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra (vagy ülésre) össze kell hívni. Az ülések nyilvánosak, azonban a képviselők 2/3-ának egyetértésével zárt ülés tartását is elhatározhatja.
Kiemelt jelentősége van az alakuló ülésnek. Ezen a jelenlévő képviselők esküt tesznek
Legfrissebb hozzászólások