Befektetett eszközök

Befektetett eszközök: a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét, forgalomképesek és általában vagyoni jogokat testesítenek meg. Többségében vásárlás útján, apportként (a társasági szerződésben meghatározott értékben), vagy saját előállítással (kísérleti fejlesztés) kerülhetnek be a nyilvántartásba. A mérlegben a tárgyi eszközök között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

Értékük amortizálódik, emiatt terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni a termelés, tevékenység költségei között, ennek alapján beszélhetünk az immateriális javak bruttó és nettó értékéről.

Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül, vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

Befektetett pénzügyi eszközök: azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert,

Tárgyi eszközök

Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozás tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

Ingatlanok: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. (Bővebben az 1/A tételben!)

Műszaki berendezések, gépek, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légi közlekedési eszközök, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek,

Saját tőke

A saját tőke helye a számlakeret-tükörben:

41. Saját tőke 411. Jegyzett tőke 412. Tőketartalék 413. Eredménytartalék 414. Lekötött tartalék 417. Értékelési tartalék 419. Mérleg szerinti eredmény

A saját tőke helye a mérlegben (zárójelben a „B” változat):

D. Saját tőke (J) I. Jegyzett tőke

Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény

Saját tőke jellemzői:

A gazdálkodó vagyonának saját forrása, amelyet a gazdálkodó alapítói, tulajdonosai bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. A saját tőke felépítése mindenkor a gazdálkodó valós vagyoni helyzetét mutatja be, a tőkerészek mindegyike véglegesen és teljes összegben áll a gazdálkodó rendelkezésére. Az alapítók, tulajdonosok által véglegesen átadott tőkeösszeget a gazdálkodó a tevékenység során szabadon felhasználhatja, általában sem időbeli, sem a felhasználás céljára vonatkozó megkötést az alapítók, tulajdonosok nem adnak. A saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását, a negatív saját tőke csak matematikailag értelmezhető az eszköz-forrás összefüggés alapján. A Gt tv a hitelezők védelme érdekében csak átmeneti állapotként engedi meg, hogy a saját tőke a jegyzett tőke – Rt esetében 2/3, Kft esetében 50% – alá csökkenjen. Ebben az esetben az

Beruházások

A beruházások helye a számlakeret-tükörben:

16. Beruházások, felújítások 161. Befejezetlen beruházások 162. Felújítások 168. Beruházások terven felüli értékcsökkenése 35. Adott előlegek 352. Beruházásokra adott előlegek

A beruházások helye a mérlegben:

A. Befektetett eszközök II. Tárgyi eszközök 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek

Beruházások, felújítások: itt kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök (A/II/1–4) bekerülési értékét. Továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.

Beruházásokra adott előleg: itt kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget.

Beruházásnak minősül [Szt. 3 § (4) 7. pont]:

a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is); a meglévő tárgyi eszköz bővítését,

Ingatlanok számvitele

Az ingatlanok helye a számlakeret-tükörben:

12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 121. Földterület 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 127. Ingatlanok értékhelyesbítése 128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása 129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

Az ingatlanok helye a mérlegben:

A. Befektetett eszközök II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Ingatlan: rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.

Az ingatlanok közé sorolandó [Szt. 26 § (2)]: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg.

Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok [Szt. 26 § (2)]: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos-fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési

Befektetési alapok

Közös befektetés céljára összeadott tőke, amelyet a befektetési alap kezelői a kockázatmegosztás elve szerint kezelnek, azaz fektetnek be többféle értékpapírba. Lehet nyílt (vagyis a befektetési jegyek folyamatos visszaváltását vállaló), illetve zárt (a kibocsátott befektetési jegyek másodpiaci eladhatóságát biztosító) alap. Mindkét fajtájú alap esetén lehet szó tőkeemelésről, azaz új befektetési jegyek kibocsátásáról.

A befektetési alapok elsősorban azok számára jöttek létre, akik nem rendelkeznek megfelelő szakértelemmel és/vagy elegendő idővel ahhoz, hogy befektetési döntéseiket önállóan hozzák meg. Nem tudják például eldönteni, hogy mely hazai vagy külföldi részvényből vásároljanak, vagy milyen állampapírt válasszanak. Ezt a feladatot vállalja át az alapkezelők szakembergárdája. Ráadásul a nemzetközi értékpapírpiacot még a hazainál is nehezebb átlátni, illetve igencsak fáradságos a külföldi vállalatokról és részvényeikről információt szerezni. A kisbefektetők azonban gyakran nem csupán a szükséges szakértelemmel nem rendelkeznek, hanem nincs olyan nagyságrendű pénzük sem, amelyet értelmesen meg lehetne osztani a különböző befektetési alternatívák között. A befektetési alapok viszont – mivel összegyűjtik a kisbefektetők megtakarításait – már elegendő tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy diverzifikációval csökkentsék a befektetések kockázatát. Vagyis az alapok egyszerre sok pénzügyi eszközbe fektetnek, így eredményük kevésbé van kitéve egy-egy értékpapír hektikus mozgásának (egyedi kockázatának).

A befektetési alap tulajdonképpen nem más, mint egy jogi

Számlatükör

A számlakerettükör csak a legalapvetőbb könyvviteli előírásokat tartalmazza (kijelöli az egyes számlaosztályok tartalmát). Ezzel tág lehetőséget ad a gazdálkodóknak arra, hogy az általános előírások és saját maguk által megfogalmazott számviteli politikájuk, valamint egyéb információs igényeik alapján kialakíthassák könyvviteli rendszerüket.

Az Szt. a számlakeret (számlakerettükör) célját úgy fogalmazza meg, hogy az:

egységes rendszerbe foglalja az eszközöket és a forrásokat, valamint a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatását, segítséget ad a számviteli tevékenység megszervezéséhez, biztosítja a beszámolóhoz szükséges alapinformációkat. SZÁMLATÜKÖR

1. SZÁMLAOSZTÁLY BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

11. IMMATERIÁLIS JAVAK

111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

113. Vagyoni értékű jogok

114. Szellemi termékek

115. Üzleti vagy cégérték

117. Immateriális javak értékhelyesbítése

118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

12-16. TÁRGYI ESZKÖZÖK

12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

121. Földterület, termőföld

122. Telek, telkesítés

123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok

124. Egyéb építmények

125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek

126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

127. Ingatlanok értékhelyesbítése

128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök

132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek

137. Műszaki berendezések, gépek,

A tőzsde története

A tőzsde története

A tőzsde olyan intézményként született, amelynek helyzetét, ugyanúgy mint egy szabályalkotási, közigazgatási és bíráskodási joggal felruházott testületét, nem egy törvény, hanem a fejlődés különböző időpontjaiban alkotott különböző jogszabályok, illetve a szokásjog szabályozta. Joganyagának jellegzetes vonása tehát, hogy nem kodifikálták. A tőzsde a piacok piaca. Birodalom, ahol sohasem megy le a nap. Központosítja a kereskedelmet nemcsak egy ország, hanem az egész világpiac számára. A modern gazdaságban ugyanis a kereslet és a kínálat központosítása létszükséglet. A tőzsde szó eredete maga is utal az ott folytatott tevékenységre, illetve annak jellegére.

A tőzsde szó eredete

Maga az elnevezés az 1300-as ével elején Brüggében élő van der Burse patríciuscsalád nevéből ered. A Burse-k fogadót tartottak fen Brügge központjában, ahol az itáliai kereskedők találkoztak északi üzletfeleikkel, és ide telepítették váltóikat. Brügge szerepét 1460-tól Atwerpen vette át, itt a XVI. Század elején már nemzetközi árutőzsde működött. 1531-ben elkészült székháza homlokzatán a felirat ma is korszerű: “Minden nemzetségű, és nyelvű kereskedő részére.”Magyarországon a tőzsde szót a nyelvújításkor alkották meg a régi “marhakereskedő” jelentésű tőzsér szó tövéből, amely kereskedést jelentett, s ehhez fűzték a “de” (valamilyen helyiséget jelentő) képzőt. A tőzsdét a szeszélyessége miatt nőnemű szóval jelölik több idegen nyelvben:

Vagyonmérleg

Tartalma a vagyon. Olyan kétoldalú kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a szóban forgó gazdasági egység eszközeit összetétel (fajta) és eredet (forrás) szerint.

Aktívák Passzívák Reáleszközök értéke Más gazdasági egységekkel szembeni követelések Más gazdasági egységekkel szembeni tartozások Egyenleg: tiszta vagyon Aktívák Passzívák Reáleszközök értéke Más gazdasági egységekkel szembeni tartozások Ingatlan Tartozás ”Z” vállalattal/ágazattal szemben Épületek Tartozás az állammal szemben Gépek, berendezések Készletek Tiszta vagyon Anyagok Más gazdasági egységekkel szembeni követelések Követelés ”Y” vállalattal/ágazattal szemben Követelés az állammal szemben

Pénzügyi lízing

Adásvétellel összekötött bérleti ügylet. A lízingbeadó ingatlan, vagy ingóság tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja.

2 / 3123