A MarketWatch szerint Olaszországra a biztos csőd vár

Olasz csőd

Olaszország csődben van, a piacok már beárazták ezt. Egyedüli kérdés, hogy mikor fog nyilvánvalóvá válni – írja Matthew Lynn, a londoni Strategy Economics vezérigazgatója a MarketWatchban. Véleménye szerint miután Silvio Berlusconi ennyi botrányt túlélt, egy esetleges csődhelyzet csak egy kis visszalépés lesz a politikai kerrierjében.

A jótékonyság is hozhat pénzt: befektetés mikrobiztosításba

Az Impact Assets működési ábrája

Így AIDS-es betegek is köthetnek életbiztosítást, a karitatív portfóliók pedig a tőzsdeindexek esése mellett is stabilak maradtak. Esélyt jelent az életre? A napi alig néhány dollárból élő, fejlődő országbeli lakosok pénzügyi szolgáltatásokhoz gyakran csak a szegények bankja típusú intézményeknél juthatnak. A mikrohitel mellett azonban más pénzügyi szolgáltatásokra is szüksége lehet a világ szegény rétegének. A biztosítás például a veszélyeztetett réteg számára sokáig szinte teljesen elérhetetlen volt. A filantróp természetű befektetők megcélozták a hiányosan kiszolgált piacszegmenst: az üzlet pedig a világjobbítás mellett jelentős hasznot hozott számukra.

Pénzpiaci pillanatkép

Válság idején

Tudjuk, hogy a jelenlegi hitelre épült gazdasági rendszert eleve bukásra programozták, de vajon a globális pénzpiacok lassan követhetetlen hirtelenséggel történő mozgása mit jelent a közeljövőre nézve? Összeomlást? Lassulást? Egy biztos, a befektetők szédítő sebességgel mentik ki pénzüket a tőzsdékről és óriási fogadásokat tesznek az S&P október körüli zuhanására. Az európai adósságválság teszi a dolgát és szinte mindenhol a világon furcsa pénzügyi tranzakciók folynak. Mit jelent mindez? Reméljük, még nem tartunk a teljes összeomlásnál, de emlékezzünk, hogy a történelemben eddig minden tőzsdekrach ősszel következett be.

John Maynard Keynes: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete (1936)

John Maynard Keynes

Helyénvaló megemlékezni egy különös, méltatlanul félvállról kezelt prófétáról, Silvio Gesellről (1862-1930), akinek a munkáiban mélyreható felismerések villannak fel, és aki kis híján lehatolt a dolog lényegéhez. Tisztelői a háborút követő években valósággal bombáztak engem könyvei példányaival; minthogy azonban érvelésében voltak bizonyos kézzelfogható hibák, egyáltalán nem ismertem fel érdemét. Amint ez nemegyszer megesik a nem teljesen végigelemzett intuitív meglátásokkal. Csak akkor vált nyilvánvalóvá előttem a jelentőségük, amikor a magam útján már én is eljutottam saját következtetéseimhez. Addig azonban, hasonlóan a többi akadémikus közgazdászhoz, magam is csak egy kificamodott agyú ember gondolatainak tartottam Silvio Gesell mélyenszántó és eredeti következtetéseit. Minthogy olvasóimnak valószínűleg csak kis része ismeri jól Gesell jelentőségét, kissé aránytalan terjedelemben fogom ismertetni elméletét.

Elértük a kőolajkitermelés csúcsát, a társadalmat sokáig nem lehet finanszírozni

A világ kőolajkitermelése

Az energiaforrások apadása polgárháborúkhoz vezethet, a globális szállítási rendszer rövidesen összeomlik. Ha a megújuló energia sem megoldás, akkor mi? Interjú dr. Hetesi Zsolt fizikussal.

Közösségi pénzek: a 21. század új eszköze

Bernard Lietaer

A fejlett országokban kortársainkat a leginkább aggasztó három kérdés – munkanélküliség, a környezet és a társadalom széthullása – észrevehetően összefut egymásba és minden jel arra mutat, hogy ugyanezek a problémák a legégetőbbek maradnak a következő században is. A folyamatos technikai fejlődés biztosítja, hogy a munkanélküliség továbbra is egy fő probléma legyen, akkor is, ha a nyugati világnak sikerül kilábalnia a recesszióból. Továbbá a társadalom széthullása az utóbbi 30 év egyik legmélyebb, legösszetettebb változása annak leghalványabb jele nélkül, hogy esetleg ez az irány megfordulna.

Még egy hónap ború

Szeptember hatás

Januárban általában emelkednek az árfolyamok, szeptemberben viszont átlagos csökkenés tapasztalható. Hogy miért? Egyre nagyobb teret hódít az a nézet, hogy a tőzsde inkább pszichológia, mint valós tudás alapú kereskedés. A szereplők amellett, hogy lereagálják a makro-híreket és napvilágra kerülő cégadatokat, egymás reakciót értékelik, és a várható mozgások szerint cselekszenek.

A pénzügyi pánik 25 előjele

A múltban bekövetkezett pénzügyi pánikok mind ősszel történtek. Emlékezzünk csak 1929-re, 1987-re vagy 2008-ra. Itt a szeptember és a pénzügyi világban egyre több jel mutat arra, hogy hamarosan megnyomják a pánik gombot. Egyik rossz hír a másikat követi az Egyesült Államokból és Európából egyaránt. Mi okozza mindezt? Az elmúlt néhány évtized alatt egy hatalmas adósságlufi alakult a nyugati világban, ami a bőség hamis látszatát keltette. Ahhoz, hogy egy adósságlufi épen maradjon, a teljes adósságmennyiségnek folyamatosan és egyre növekvő ütemben növekednie kell. Nem véletlenül hallunk annyit a hitelválságról. A szörnyet táplálni kell, folyamatos hitel nélkül nem tud fennmaradni. Ma már a világgazdaság nem képes létezni hitel nélkül, mondhatni a hitel a gazdaság alapja. Amikor ez a lufi kidurran, azt az egész világ érezni fogja.

Mutatók, éves beszámoló elemzése

Beszámolók elemzése:

Számviteli törvény: a vállalkozás pénzügyi, vagyoni helyzetét reálisan mutassa be! A mérleg elemzés feladata: a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. Ehhez segítségül szolgál egy állandó mutatószámrendszer kialakítása.

A mérleg elemzés három fő területe:

Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Jövedelmezőség elemzése Hatékonyság elemzése

Vagyoni helyzet elemzése:

Eszköz / Forrás összetételi mutatók: megoszlási viszonyszámok (például: befektetett eszközök aránya) Eszköz / Forrás fajtánkénti megoszlás: például: készlet összetételi; saját tőke-szerkezeti mutatók Dinamikus viszonyszámok: Eszköz / Forrás tételek időben hogyan változtak? bázis-, és láncviszonyszámok Tárgyi eszközök leírtsági mutatója / Elhasználódás foka: számítása tárgyi eszköz összes értékcsökkenése / tárgyi eszköz összes bruttó értéke

Pénzügyi helyzet elemzése:

Likviditás-elemzés likviditási mutatók: például: Forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek; az egy éven belül pénzzé tehető eszközök milyen hányadban fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket? de fenntartások: például céltartalékot, elfekvő készleteket stb. nem veszi figyelembe a Likviditási Mérlegből lehetne ezeket pontosan kiszámítani Eladósodottság elemzése Adósság / Saját vagyon aránya Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések / (Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek = működő tőke) Kamatfedezeti arány Adózás előtti eredmény / Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések Készletek forgási sebesség (ELÁBÉ + alvállalkozói teljesítmények) / Készletek mérlegértéke Vevő

Mérlegelméletek

Statikus mérlegelmélet:

Megalkotója: Nicklisch. Elsődleges feladat: a vállalati vagyon meghatározása. Az eredmény megállapítását csak másodlagosnak tekinti, ha a vagyon reális értékelése megtörtént, akkor ebből adódik a reális eredményérték is. Jellemzői: elsősorban a vagyon összetételét és beszerzését mutatja meg, adott időszak eredménye: a vagyoni helyzet változása, vagyontárgyak = likvidációs tételek, úgy értékeli, hogy az adott időpontra vonatkozóan mennyit ér a vagyon, értékesítési szempontból (napi eladási árat alkalmaz) Érdeme: első igazi mérlegséma, amely az eszköz – forrás csoportokat megfelelően csoportosította Fő szerkezetét ma is használjuk: Eszköz – 1. csoport: Befektetett vagyon Forrás – 1. csoport: Tőke (eredmény nélkül) Eszköz – 2. csoport: Forgóvagyon Forrás – 2. csoport: Tartalékok Eszköz – 3. csoport: Egyéb vagyonelemek Forrás – 3. csoport: Kötelezettségek Eszköz – 4. csoport: Tiszta veszteség Forrás – 4. csoport: Egyéb tehertételek Forrás – 5. csoport: Tiszta nyereség Probléma: a tevékenység eredménye szempontjából téves információt ad, egyben mutatja ki a realizált és a nem realizált eredménytételeket. Hügli továbbfejlesztette: realizált és nem realizált eredményre bontotta, de az összetétel nem derül ki a statikus mérlegből.

Dinamikus mérlegelmélet:

Megalkotója: Schmalenbach (1919). Az eszközöket – forrásokat még el nem számolt ráfordításként, illetve teljesítményként értékeli. Alapelve: ha minden eszközt – forrást felhasználnánk, illetve teljesítésre

1 / 712345...Utolsó »