Herfindahl-index

A Herfindahl-index (egyéb nevén HHI vagy Herfindahl–Hirschman-index) a piaci koncentráció egyik mérőszáma.

Egy adott gazdasági szektor Herfindahl-indexe a piacon lévő vállalatok piaci részesedésének négyzetösszege. A HHI értéke 0 és 1 között van; a 0-hoz közeli érték annak a jele, hogy a piacon sok, egyenként csekély piaci részesedéssel bíró szereplő van, míg az 1-hez közeli érték monopolisztikus, de legalábbis oligopolisztikus helyzetet tükröz. A HHI-t a különböző állami felügyeleti szervek gyakran használják arra, hogy megállapítsák, nincs-e veszélyben a piaci verseny.

Példa

A massachusettsi Bedford városka repülőteréről két légitársaság indít menetrendszerű járatokat: a Boston-Maine, amelynek piaci részesedése 88,83% és az Atlantic Southeast, amely a megmaradó 11,17%-ot birtokolja. A bedfordi utasszállító repülés Herfindahl-indexe így 0,88832 + 0,11172 = 0,8016

Variánsok

A HHI kiszámításakor a piaci részesedést gyakran nem 0 és 1 közötti számként, hanem százalékosan fejezik ki, és így persze a HHI értéke maga sem 0 és 1 között, hanem 0 és 10 000 között mozog. A fenti példában a HHI így 8016 lenne.

A HHI egy másik variánsa a normalizált Herfindahl–Hirschman-index, amelyet a

képlettel számolunk ki, ahol H az eredetileg definiált HHI, n pedig a piaci résztvevők száma. A normalizált HHI

Kölcsönszerződés

A szerződés fogalma

Ptk. 523. § (1) „A kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés sze­rint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiá­nyában – az adós kamat fizetésére köteles.”

Hitelező bárki lehet, nemcsak hitelinté­zet.

A Hpt. szerint a kölcsönszerződés:

.,Pénzösszeg rendelkezésre bocsátása a hitelintézet részéről, melyet az adós a szerződésben megállapított időpontban, kamat ellenében köteles visszafizetni.”

A iogviszony keletkezése

A kölcsönszerződés érvényességéhez nem szükséges annak írásba foglalása. de a jelentős hitelezői kockázat miatt jellemzően, ezt is a hi­telintézetek által egyoldalúan kialakított blankettaszerződésekbe fog­lalják.

A jogviszonv alanyai

Egyik alanya a hitelező, aki a kölcsönt nyújtja. A Polgári törvénykönyv szabályozása alapján bárki lehet, míg a Hpt. értelmében csak hitelintézet nyújthat ilyen pénzügyi szolgáltatást.

Másik alanya az adós, aki szintén lehet bárki, jogi személy, egyéb gazdasági társaság és természetes személy.

A iogviszonv tartalma

A hitelező legfőbb kötelezettsége, a szerződésben meghatáro­zott összeg adós rendelkezésére bocsátása. Ez alól csak a clausula rebus sic stantibus esetében mentesül, ha bizonyítja, hogy a szer­ződés

Kötbér

A kötbér fogalma, alanyai, tárgya, feltételei

A kötbért a Ptk. a szerződést biztosító mellékkötelezettségek kö­zött szabályozza, és célja, hogy a kötelezettet a szerződésszerű telje­sítésre szorítsa.

Alanyai a kötelezett, aki felróható szerző­désszegése esetére írásban pénzfizetési kötelezettséget vállal; és a jo­gosult, aki a kötbér összegét kö­vetelheti. Mindkét oldalon bárki lehet. A jogosult-kötelezetti pozíciók általában megegyeznek a kötbérkikötéssel biztosított szerződéses alap­jogviszonyban elfoglalt helyzetével a feleknek, de annak sincs akadá­lya. hogy az alapjogviszony jogosultjának szerződésszegése esetére kössenek ki kötbért.

A kötbér jogviszony közvetett tárgya a meghatározott pénz­összeg. A kötelezett tehát egyfelől pénzfizetési kötelezettséget vállal, másfelől az összegnek meghatározottnak kell lennie. A szerződésben mindig pontosan meg kell határozni a kötbér összegét, akár konkrét összegben, akár alapjának és mértékének meghatározásával, valamint az esedékességet is. A túlzott mértékű, indokolatlanul magas kötbér összegét a bíróság a felek akarata el­lenére is mérsékelheti.

A kötbér a kötelezettnek felróható okból bekövetkező szerződés­szegés lehetséges jogkövetkezménye. A kötbér nem objektív jogkövetkezmény, csak akkor követelhető, ha a kötele­zett nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, és ezen okból szerződésszegést követett el. A szerződésben a feleknek egyértelműen rögzíte­niük kell, hogy mely esetre kötik ki a kötbért.

A sikeres igényérvényesítéshez elegendő a

Költségvetési szerv

A költségvetési szervek szerepe a költségvetésben előirányzott bevételek beszedése, a kiadások célszerű, és gazdaságos felhasználása.

A költségvetési szerv az államháztartás részét képező jogi személy, melynek alaptevékenysége a társadalmi közös szükségletek kielégítésére hivatott. Non-profit szervezet, alaptevékenysége nem haszonszerzés céljából, hanem ellátási kötelezettséggel végzi, bár az alapító okiratban meghatározott vállalkozási tevékenység végzésére is jogosult, ha a vállalkozási tevékenysége nem veszélyezteti az alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeinek a teljesítését. A szakmai irányító, és felügyeleti szervét az alapító okirat nevesíti. Működéséhez saját bevételekkel rendelkezik, amit a tervezett költségvetés erejéig a központi költségvetésből, a helyi önkormányzatok költségvetéséből, elkülönített állami pénzalapból, illetve közalapítványok költségvetéséből egészítenek ki. Gazdasági tevékenységét mindenképpen éves költségvetés alapján végzi, ami pénzforgalmi szemléletben, „bevételek, és kiadások” bontásban tartalmazza az előirányzatokat, és a hozzá társított végrehajtási tervet. A költségvetési szervek naptári évenként beszámolót készítenek.

Csoportosítás Alrendszerhez való tartozás szerint Központi költségvetési szerv TB költségvetési szerv Helyi és kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei Elkülönített állami pénzalapok Köztestületi költségvetési szervek Országos Kisebbségi önkormányzat Tevékenység szerint Alaptevékenységet ellátó Kiegészít, kisegítő tevékenységet ellátó Vállalkozási tevékenységet ellátó: Jellemzői: Az alapító okiratban rögzíteni kell a vállalkozási tevékenységet és az összbevételhez mért arányát Belső szabályzatot kell készíteni róla Bevételeit kiadásait teljes körűen, pénzforgalmi szemléletben, elkülönítetten kell kimutatni Bevételeinek meg kell

Bizományos

A bizományosi ügylettípus a XII. században, az olasz városállamok­ban fellendülő gazdasági forgalom, tengeri kereskedés hatására alakul ki. Az áru tulajdonosa feljogosította a hajóskapitányt arra, hogy a szállítmányt a tengerentúli kikötőkben értékesítse, majd a megbízó számára más árut vásároljon.

A bizomány gazdasági funkcióját ma is az képezi, hogy az áru tényleges vagy későbbi tulajdonosa helyett valaki más köt ügyletet. Ez az aktív szereplő a saját nevében – tehát nem képviselőként – hozza létre a szerződést, és tevékenységéért ellenértéket kap.

A bizomány fogalma és jogi szabályozása

A bizományi szerződés alapján az egyik szerződő fél ellenérték fejében köteles a másik szerződő fél javára, de a saját nevében szerződést kötni harmadik személlyel (Ptk. 507. §).

A bizományos az ügyletet a saját nevében hozza létre. A bizomá­nyos által kötött szerződésben tehát maga a bizományos szerepel félként.

A bizományi ügylet a magyar kereskedelmi jogban először 1840. évi XVI. törvényben került szabályozásra.

Az 1875. évi kereskedelmi törvény (Kt.) rendszerében a bizomány, mint kereskedelmi ügylet szerepelt. A Kt. 368. §-a szerint: „A kereske­delmi ügylet megkötése bizománynak tekintetik, ha azt valaki megbí­zásból saját nevében, de más (a megbízó) részére eszközli. Ki az ügyletek ily megkötésével iparszerűen foglalkozik,

Állami számvevőszék

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Az Országgyűlésnek és a törvénynek alárendelten működik, a gazdasági ellenőrzés területén általános ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik, így ellenőrzést végezhet mindenhol, ahol állami pénzt használnak fel.

A számvevőszék története

Európában mintegy 250–300 éve jelentek meg a mai számvevőszékek „előfutárai”, először Németországban és Belgiumban. Egy 1528-ból származó királyi kamarai iratban már található ugyan utalás rá, de magyar földön csak a 18. század végén lett követelmény az állami jövedelmekkel való gazdálkodás ellenőrzése, ami az 1848-as forradalom alatt vált hangsúlyossá. Alapelvként fogalmazták meg: a nemzetnek joga a kincstár elszámoltatása, nemcsak kötelezettsége annak ellátása. A kiegyezést követően, 1868-ban létrejött a császári és királyi Legfőbb Számvevőszék, amely nyilvántartotta és ellenőrizte az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyi, hadügyi és általános pénzügyi kiadásait. Az első önálló magyar Állami Számvevőszék 1870-ben jött létre, neve 1914-ben Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszékre (LÁSZ) módosult. A jelenlegi számvevőszékhez hasonlóan, már a LÁSZ is a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást.

Fokozatosan olyan állami ellenőrzési rendszer alakult ki, amelyben a számvevőszék a központi állami költségvetést és az abból finanszírozott szervezeteket vizsgálta. A főváros, a megyék, a törvényhatósági jogú városok és az egyéb települések közpénzekkel való

SWOT

SWOT analízis

A SWOT elemzés tulajdonképpen egy táblázatos formában megjelenített gyorsfénykép, amely egy pillantás alatt átláthatóan jeleníti meg a vizsgált szervezet aktuális állapotát. A vizsgálat tárgyát nemcsak egy adott intézmény vagy szervezeti egység képezheti, hanem akár a nemzetgazdaság munkaerőpiaci szempontból történő elemzése is, mint az a mellékelt ír példán látható. A mellékelt példa nemcsak azért tanulságos, mert kitűnően illusztrálja, hogyan lehet egy szempillantás alatt átláthatóan szemléltetni mégoly bonyolult dolgokat is, mit az ír gazdaság erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei munkaerőpiaci szempontból, hanem azért is, mert szempontokat, ötleteket ad saját elemzésünk elkészítéséhez. A SWOT elemzés elkészítése előtt célszerű minél több hasonló táblázatot végignézni.

+ – BELSŐ Strenghts (Erősségek)

Stabil makrogazdasági környezet Szociális partnerségi megállapodások a társadalmi-gazdasági kulcskérdésekről Következetesség a kulcspolitikák és a stratégiai irányvonalak területén A foglalkoztatottság erőteljes növekedése/Alacsony munkanélküliség A termelékenység erőteljes növekedése A közvetlen külföldi befektetések vonzásának képessége Átlagon felüli a felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők aránya a 25-64 éves népességen belül Versenyképes fizetési színvonal Weakness (Gyengeségek)

Nyitottság a nemzetközi kereskedelem változásaira Földrajzi helyzet/Korlátozott piaci lehetőségek Függés a tengerentúli cégektől A növekedés túlzott koncentrálódása Dublinra, illetve a keleti térségre Egyenlőtlen régióközi növekedés Belföldi közúti és vasúti infrastruktúra A termelés hozzáadott értéke növelésének szükségessége Városi és vidéki társadalmi kirekesztődéstől sújtott

Zártkörűen működő részvénytársaság

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben a részvény értékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért, a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel.

Részvénytársaság zártkörűen, vagy nyilvánosan alapítható. Alapítása során, ha az zártkörű az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság valamennyi részvényét átveszik. Az alapítók alapszabályban rendelkeznek a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról, az rt. szervezetéről és működéséről. Az alaptőke nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, amely lehet kizárólag nem pénzbeli hozzájárulás is.

Az alapító okiratnak tartalmaznia kell:

az alaptőke összegét, a részvény névértékét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét, az alapítók nyilatkozatát valamennyi részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásáról, a részvények alapítók közötti megoszlásáról, az alapítás során kibocsátandó részvények számát, névértékét, kibocsátási értékét, típusát, előállításuk módját, átalakításuk módját, az rt első könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét, székhelyét, a közgyűlés összehívásának módját, szavazati jog gyakorlásának feltételeit, módját, az igazgatóság tagjainak számát, az első igazgatóság tagjainak nevét és lakóhelyét, az rt cégjegyzésének módját, hirdetményeinek közzétételi módját, alapítás várható költségeit,

Szükség szerint tartalmazza:

a nem pénzbeli hozzájárulások (apport) tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát, névértékét. A társaság választott könyvvizsgálója

Nyilvánosan működő részvénytársaság

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben a részvény értékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért, a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel.

A nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. Az alaptőke nem lehet kevesebb 20 M forintnál. Az alapítás több fázisból áll.

Az alapítási tervezet elkészítése, melyet közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és egy másolati példányát közjegyzővel hitelesíttetni kell. A tervezetben ismertetni kell: az rt. székhelyét, cégnevét, tevékenységét, időtartamát. Az alapítók nevét, lakóhelyét. Az alaptőke tervezett nagyságát. A részvények számát, értékét, kibocsátásának módját. Az alapítókat megillető előnyöket, a nem pénzbeli hozzájárulás értékét, tárgyát, az ellenében jegyezhető részvények számát, az alakuló közgyűlés összehívásának módját, a nyilvános alapítás költségeit. A tervezetet valamennyi alapítónak alá kell írnia, majd az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően elkészített tájékoztató részeként teszik közzé.

Az alapítási tervezet elkészítését követi a részvények jegyzése, mely az alapítási tervezetben foglaltaknak megfelelően történik. A részvény jegyzése a jegyzési ív aláírásával történik. A részvényjegyző kötelessége, hogy az általa jegyzett összeg legalább 10 %-át a jegyzéssel egyidejűleg megfizesse. Ez alól csak az alapító kivétel, aki apportot szolgáltat.

Az

Országgyűlés

Az Országgyűlés (továbbiakban OGY) a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza az ország kormányzásának szervezetét, irányát és feltételeit. 386 képviselőjét 4 évre választják, a demokrácia követelményeinek megfelelő általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján. 176-ot egyéni választókerületből, 152-őt megyei listáról, 58-at országos listáról („töredék szavazatok” alapján).

Az Országgyűlés feladatai az Alkotmány szerint:

Az Alkotmány megalkotása, módosítása. Törvényalkotás (részletezve a jogforrásoknál). Elfogadja a kormányprogramot (egyúttal megválasztja a miniszterelnököt). Dönt személyi kérdésekben (pl. Köztársasági Elnök, alkotmánybírák, legfőbb ügyész,…). Költségvetés, zárszámadás elfogadása. Kihirdeti a rendkívüli-, szükség állapotot. Dönt a hadsereg bevetéséről. Ellenőrzési funkció (elsősorban a kormányt – interpelláció, vizsgáló bizottságok).

Legfontosabb feladatai tehát a jogalkotás (1,2), a kormányzati szervezetrendszer létrehozása (3,4), végrehajtó hatalom ellenőrzése (5,7), döntés egyes fontos hadügyi és külügyi kérdésekben (6). Ezeken túlmenően az OGY bármely állami feladattal kapcsolatban véleményt nyilváníthat.

Az OGY évenként két rendes ülésszakot tart. A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra (vagy ülésre) össze kell hívni. Az ülések nyilvánosak, azonban a képviselők 2/3-ának egyetértésével zárt ülés tartását is elhatározhatja.

Kiemelt jelentősége van az alakuló ülésnek. Ezen a jelenlévő képviselők esküt tesznek