Közösségi adószám

Közösségi adószámot kell igényelnie annak az általános forgalmi adó alanynak, speciális esetekben a nem általános forgalmi adó alanynak és az egyszerűsített vállalkozói adó alanynak, aki az Európai Közösség valamely másik tagállamában illetőséggel bíró adózóval szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni.

Kereskedelmi kapcsolatnak minősül a termékbeszerzés, és -értékesítés, valamint a 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa tv.) 37.§., 40-41.§. és 43-46.§.-ai szerinti szolgáltatások nyújtása és igénybevétele. Ha a vállalkozó nem terméket értékesít/vásárol és a szolgáltatást nem tartalmazza a felsorolt paragrafusok egyike sem, akkor nem kell kérnie közösségi adószámot.

A közösségi adószám igénylésének módja attól függ, hogy a magyar adózó rendelkezik-e már adószámmal vagy sem.

Abban az esetben, ha még nem rendelkezik adószámmal:

cégbejegyzésre kötelezett adózók a „Cégbejegyzési kérelem” cégbíróságra történő benyújtásával, vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet végezni kívánók a „ Kérelem az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához, cseréjéhez, pótlásához” elnevezésű nyomtatványnak a jegyzőhöz történő benyújtásával, közvetlenül az adóhatósághoz bejelentkező adózók (pl. adószámos magánszemélyek) a hatályos ’101, ’201 jelű adatbejelentő lap benyújtásával kérhetik a közösségi adószám megállapítását.

Ha már rendelkezik adószámmal, akkor a hatályos ’102, ’102/E, ’202, illetve ’202/T jelű változásbejelentő lapon lehet az a közösségi adószám megállapítását igényelni.

Ha EU tagországban működő társaságnak ad el magyar

Bretton Woods-i rendszer

A II. Világháború utáni pénzügyi kapcsolatok rendezésének elveit 1944-ben az Egyesült Államokban lévő Bretton Woods-ban rögzítették., ami után az egész rendszer a nevét kapta. A rendszer fő vonásai:

A tőkés világgazdaság devizáit a dollárhoz kapcsolták. A tőkés országok devizáinak paritását az arany mellett a dollárral szemben is rögzítették. A dollár alapul szolgált a különböző nemzeti devizák összehasonlításához. Az aranynak rögzített dollárára volt. A dollár aranyra való beválthatósága – a külföldi központi bankok számára – jelentette az egész rendszer fő kapcsolatát az arannyal. A devizák egymásra történő átváltása rögzített árfolyamon történt. A tagországok devizáinak dollárra és aranyra való átváltási árfolyamát az IMF és az egyes kormányok közötti megállapodás alapján állapították meg. Ha egy bizonyos sávtól eltért az árfolyam, akkor a kormányok beavatkoztak. Fontos volt a devizák konvertibilitásának minél szélesebb körű biztosítása, amit a nyugat-európai országok 1958-ban tudták megvalósítani. A Bretton-Woods-i konferencia elhatározta, hogy létrehozza az IMF-t és a Világbankot. A dollár világpénz funkcióját az USA politikai, gazdasági fölénye biztosította, alapja a külkereskedelem hatalmas volumene, a nagyarányú amerikai tőkekivitel és a nagy amerikai aranytartalékok voltak. 1960-ban kiderült, hogy a Bretton-Woods-i rendszer nem megfelelő. A felerősödő valutaválság az egész rendszer meggyengülését jelezte.

A rendszer válsága

1950-es években a nyugat-európai

6 / 6« Első...23456