2010. január 10. Az Európai Közösségek joga olyan új jogrendet hozott létre, amely különbözik mind a nemzetközi jogtól, mind az államok belső jogrendjétől.
A nemzetközi joggal ellentétben a közösségi jog a tagállamokra, valamint magán-, illetve jogi személyekre egyaránt vonatkozó jogok és kötelezettségek összessége. A közösségi jog forrásai között a Szerződések mellett döntő szereppel bírnak a közösségi intézmények által alkotott jogszabályok. A közösségi jog olyan egyedi jogrend, amelynek saját intézményei, jogalkotási eljárásai és jogforrásai vannak. A közösségi jogot a tagállamok bíróságai alkalmazni kötelesek.
A közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállamok belső jogrendszerének szabályaival szemben. Amennyiben a közösségi jog összeütközésben áll a tagállamok egyes jogszabályaival, akkor a közösségi jogot kell alkalmazni. A közösségi jog egy része a tagállamok jogában közvetlenül alkalmazandók, nem igényelnek további tagállami jogalkotási feladatokat, mint ahogy ez az irányelvek esetében történik.
A közösségi jog jelentős része közvetlenül hatályos a tagállamokban. A közvetlen hatály azt jelenti, hogy természetes, illetve jogi személyek nemzeti bíróságaik előtt hivatkozhatnak a közösségi jogra, és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság ítéletét a közösségi jogra alapozza. A közvetett hatály elve szerint a közösségi irányelvben lefektetett, de adott tagállamban nem beiktatott közösségi rendelkezés is előnyt élvez a vele összeütközésben álló nemzeti joggal szemben,
2010. január 9. A nemzetközi jog, három nagy jogágat foglal magában: a nemzetközi közjogot, a nemzetközi magánjogot és a nemzetközi szervezetek, – így az európai unió jogát.
Nemzetközi közjog szabályozza a független hatalmak egymás közötti viszonyait. Speciális jogág, mivel általában hiányoznak a nemzetközi jogi kötelezettségek kikényszeríthetőségének feltételei. Jogforrása a nemzetközi szinten kialakult szokások , nemzetközi megállapodások (pl.: Genfi konvenciók, ENSZ Alapokmánya). Nemzetközi magánjog szabályozza azokat a helyzeteket, mikor az a kérdés merül fel, melyik állam bíróságának kell eljárnia egy adott ügyben. Európai Unió joga – az Európai Unió egy európai nemzetek feletti jog megteremtője. Saját bírósága, parlamentje és végrehajtó gyűlése (Európai Tanács, Európai Bizottság) van. Az Európai Unió jogszabályokat alkothat, melynek alkalmazása a tagállamokban kötelező.
2010. január 9. Az 1998 júniusában létrehozott frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (ECB), amelyet a Maastrichti Szerződés hozott létre, az Európai Unió legfiatalabb intézménye. Alapfeladata az árak stabilitásának fenntartása. Meghatározza és bevezeti az egységes monetáris politikát, kezeli a résztvevő tagországok valutatartalékát és engedélyezi a bankjegykibocsátást. Az euróbankjegyek forgalomba hozatalával kapcsolatos gyakorlati tennivalók azonban nem tartoznak hatáskörébe, ugyanis az egyes országok nemzeti bankjai rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek a bankjegyek és érmék forgalomba hozatalához szükségesek
Az Európai Központi Bank a nemzeti jegybankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét (ESCB), amely a monetáris politika megvalósításáért, a fizetési rendszerek megfelelő működéséért, a hitelintézetek ellenőrzéséért, valamint a pénzügyi rendszerek stabilitásáért felel.
Az ECB- t előkészítő Európai Monetáris Intézet (EMI) 1998 júniusában megszűnt.
Működés
Az ECB -t és az ESCB -t más közösségi intézményektől és nemzeti hatóságoktól független testületek irányítják: a Kormányzótanács, az Igazgatóság és az Általános Tanács.
A Kormányzótanácsban az eurózónában résztvevő tagországok nemzeti jegybankjainak kormányzói és az Igazgatóság tagjai üléseznek. Ez a legfőbb döntéshozó szerv, amely meghatározza a monetáris politikai stratégiát, irányítja a kamatláb-politikát.
Az Igazgatóság egy elnökből, egy alelnökből és négy másik tagból áll, akiket a pénzügyminisztereik ajánlása alapján az
2010. január 9. Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements – BIS)
Bár nem a II. világháború után, hanem 1930-ban, a bázeli megállapodás alapján kezdte működését, mégis fontos intézménye a nemzetközi gazdasági rendszernek. Noha a BIS-t a washingtoni intézmények riválisának tekintették, főleg az Egyesült Államok, hamarosan kiderült, hogy olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyekre a Valutaalap, illetve a Világbank nem alkalmas, így a BIS mindvégig rugalmas tevékenységének eredményeként 1950-ben az amerikai vezetés már elvetette a Bank felszámolására vonatkozó korábbi javaslatát. Az európai gazdasági újjáépítés intézménye az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (Organisation for European Economic Cooperation – OEEC), a majdani OECD elődje lett. A vele együtt létrejött Európai Fizetési Unió un. bankári keze volt a BIS. A Nemzetközi Fizetések Bankja tehát fontos szerepet töltött be a háború utáni nemzetközi pénzügyi életben is. A multilaterális elszámolások megvalósítása volt az az út, amely az európai valuták konvertibilitásának visszaállításához vezetett.
A BIS kiterjedt műveleteket végzett több évtizeden át az aranytartalékokkal. Aranyműveletekkel kapcsolatos, valamint a Valutaalappal összefonódó tevékenysége a hetvenes években erősödött. A nemzetközi pénzügyi rendszer 1976-ban jogilag ugyan kiiktatta az aranyat, ám a Valutaalap tekintélyes aranykészlettel rendelkezett. E készlet egy részét áruba bocsátotta, de az egyébként természetes piaci folyamat ördögi körré torzult. A Valutaalap tagállamai
2010. január 9. Az Európai Beruházási Bank (EIB) létesítését a Római Szerződés alapozta meg. Ekkor két pénzügyi intézményről döntöttek, de a jelentősebb az EIB lett. Az EIB regionális fejlesztési bank, célkitűzése elsősorban az EU-n belüli kiegyensúlyozott fejlődési lehetőségek megteremtése. Olyan fejlesztési célok megvalósításához nyújt pénzeszközöket, amelyek segítik a kevésbé fejlett területek fejlesztését, új cégek, vállalatok létrehozása, korábban működő átalakítása. Tevékenysége az állami és a magánszektorban egyaránt segíti azon beruházásokat, amelyek a kijelölt prioritásoknak megfelelnek.
Az EIB a következő feladatokat finanszírozza:
regionális fejlesztés, tagországok különféle ágazatainak korszerűsítése, új technológiák bevezetése, közös érdekű finanszírozás.
Az EIB forrásai a következők:
alaptőke, tőkepiaci hitelek igénybevétele, törlesztőrészletek visszafizetett összegei és a kamatok.
Az EIB hitelnyújtásai igen kiterjedtek, de főként állami hitelek nyújtását vállalja a következőképpen:
közvetlen hitelnyújtás meghatározott célokra, globális hitelnyújtás, garanciavállalás más pénzintézetekkel együtt a tőkepiacokon kötött szerződések esetében.
A hitel folyósítása több részletben, a munka megvalósítási ütemének megfelelően kerül sor, a bank végig, a megvalósulás teljes időszaka alatt követi a beruházást.
2010. január 9. 1990-ben parafálták az EBRD alapokmányát, és a Bank 1991-ben kezdte meg működését. A II. világháborút követő legjelentősebb nemzetközi méretű segélyezési pénzintézet, amely tőkét, és technikai segítséget ad a kelet-európai országok magángazdaságainak újjászervezéséhez. Célja, hogy segítse a magánvállalkozói kezdeményezéseket. Segíti a pénzügyi, gazdasági, környezetvédelmi és tőkepiaci kezdeményezéseket és az olyan gazdaságilag fontos létesítményeket, amelyekben egynél több fogadóország érdekelt.
A Bank alaptőkéjét a kormányzótanács legalább 5 évenként felülvizsgálja.
A bank rendes tőkeforrásai:
a Bank engedélyezett alaptőkéje, kölcsönök útján szerzett tőke, kölcsönök, vagy garanciák visszafizetéséből kapott tőke, és az érdekeltségi befektetések eladásából származó jövedelem, értékpapír-átviteli kötelezettségekből származó jövedelem, egyéb.
A bank különleges tőkeforrásai:
a Bank által bármely különleges alaphoz csatolás miatt elfogadott tőke, bármely különleges alapból finanszírozott kölcsönökkel és garanciákkal kapcsolatos tőke érdekeltségi befektetésből származó jövedelem, különleges tőkeforrások befektetéséből származó jövedelem.
Az EBRD négy különböző típusú finanszírozást jelenít meg:
hitelek, jegyzett alaptőke fel nem töltött része, garanciavállalás/nyújtás, más nemzetközi intézményekkel, bankokkal, hitelezőkkel közös finanszírozás.
Az EBRD tevékenységi köre a magánszektor fejlesztéséhez szükséges intézményi, infrastrukturális keretek kialakításának segítése, privatizáció, pénzügyi szektor reformja, kis- és középvállalatok megteremtése, iparvállalatok szerkezeti átalakítása, környezetvédelem, környezeti rehabilitáció, amely rendkívüli jelentőségű.
2010. január 8. A bankrendszer az országban működő bankok összessége. A bankrendszer lehet egyszintű és kétszintű.
Egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlenül kapcsolatban áll a gazdasági alanyokkal, vezeti azok számláit, hitelt folyósít számukra stb. A szocialista országokban szovjet mintára egyszintű volt a bankrendszer.
Kétszintű bankrendszer esetén a központi bank közvetlenül nem áll kapcsolatban a gazdálkodó alanyokkal, csak a bankrendszer második szintjén található kereskedelmi bankokkal (hitelbankokkal, üzleti bankokkal), amelyek vezetik a gazdasági szereplők számláit, hiteleket nyújtanak, megtakarításokat gyűjtenek stb.
Beszélhetünk még monobankrendszerrel is, ahol egyetlen bank végzi az összes banktevékenységet, ilyet találhattunk Mongóliában, Albániában, Kubában.
Magyarországon 1948-tól (az MNB államosításától) 1987-ig egyszintű volt a bankrendszer. Az első szinten állt a Magyar Nemzeti Bank, a második szinten pedig a 80-as évektől néhány szakosított pénzintézet jött létre, pl. beruházási bank, export-import bank. 1987. január 1-jén bevezették a kétszintű bankrendszert a gazdasági reformokkal összhangban. Ekkortól a Magyar Nemzeti Bank már nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdasági szereplőkkel, hanem a második szinten található kereskedelmi bankok irányításával, a pénzügypolitikával stb. foglalkozik. Ebben az évben 5 bank kapott általános kereskedelmi banki jogosítványt:
Magyar Hitelbank Rt. Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Budapest Bank Rt. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Általános
2010. január 8. A Szabályozó szervezetek jellemzően a kormányzati szektorhoz tartoznak, de nem kizárólagosan kormányzati szervezetek. A szabályozó szervezetek a pénzügyi rendszer szereplői és szervezetei számára magatartási normákat, kötelező eljárás rendeket, tiltásokat, működési feltételeket írnak elő. A kormányzati rendszer keretei között működő szabályozó szervezetek jogszabályokba foglalják a normákat. A pénzügyi rendszerben zajló tevékenységek szabályozásában egyre nagyobb szerepe van a nemzetközi szintű előírásoknak. Ezek elfogadása és a nemzeti jogrendszerekbe történő átültetése történhet többoldalú államközi egyezményekben, vagy különböző nemzetközi szervezetekhez (OECD, IMF) történő csatlakozás feltételeinek elfogadásával, vagy az Európai Unió esetében a közösségi jog átvételével. A szabályozók speciális esetei a szakmai (érdekképviseletek) szabályalkotó szerepe. A könyvvizsgálói kamarák, bankszövetségek, vagy nemzetközi szinten a Bázeli Bizottság, vagy az IFAC állami kényszer alkalmazása nélkül is kőkemény normák érvényesítésére képesek. A monetáris hatóság sajátos helyet foglal el e szervezetek között, hiszen jogi felhatalmazása mellett a „bankok bankjaként” jogilag nem kikényszeríthető tekintélye is van.
2010. január 8. A valós idejű bruttó elszámolás (Real Time Gross Settlement – RTGS) lényege, hogy a kiegyenlítés és az elszámolás mozzanata időben nem válik el egymástól, a könyvelés tételenként, folyamatosan és valós időben zajlik. A bruttó rendszerek általában jegybanki számlavezetési szolgáltatásra épülnek. A VIBER is egy olyan bruttó elvű kiegyenlítési rendszer, amelyben a fizetési megbízások feldolgozása és végleges kiegyenlítése folyamatosan zajlik az érintett résztvevők valós idejű értesítése mellett. A teljesítésre beküldött fizetési megbízásokat – meglévő fedezet esetén – az MNB azonnal teljesíti, és erről a rendszer értesíti a megterhelt és jóváírt bankokat.
Magyarországon a VIBER-t a sürgős, tipikusan nagy összegű, bankközi fizetési megbízások elszámolása és kiegyenlítése érdekében hozták létre. A VIBER 2000 márciusától opcionálisan, júliustól kötelezően teljesíti a bankok ügyfeleinek sürgős, nagy összegű megbízásait is. A kisösszegű fizetések lebonyolítása továbbra is a BKR-ben történik. A VIBER üzenetközvetítő hálózata a SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Tele-communication – több országra kiterjedő, üzenetközvetítő kommunikációs rendszer). A VIBER közvetlen tagjai azon bankok és egyéb intézmények, amelyek az MNB-nél számlát vezetnek, és a fizetési megbízásokat saját interfészük segítségével fogadni és küldeni tudják.
A VIBER-t úgy alakították ki, hogy már indulásakor adottak voltak a jövőbeli csatlakozás technikai feltételei a közös európai
2010. január 7. A nemzetgazdaság egy nemzet termelésének, fogyasztásának, megtakarításainak, beruházásainak összessége.
Egy nemzet tagjai javakat (termékeket és szolgáltatásokat) állítanak elő. Ugyanakkor nemcsak termelnek, de fogyasztanak is. Zárt gazdaságban (amely inkább csak a közgazdasági elmélet szintjén létezik), legfeljebb annyit lehet fogyasztani, amennyit az adott nemzet megtermelt. Nyitott gazdaságban (ilyen a világ államainak többsége) lehet kevesebbet fogyasztani a megtermelt mennyiségnél (ilyenkor megtakarítás keletkezik), de lehet többet is. Utóbbi esetben a különbözetet (olyat is elfogyasztunk, amit nem is termeltünk meg) más államoktól kell beszerezni, vagyis importálni kell.
A gazdaság teljesítményét alapvetően két mutatóval lehet mérni. A GDP (Bruttó Hazai Termék) összegzi az adott ország területén megtermelt javak értékét, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű állampolgárok állították elő azokat. A GNP (Bruttó Nemzeti Termék) összegzi egy adott ország állampolgárai által előállított javak értékét, függetlenül attól, hogy mely ország területén állították elő azokat.
A közgazdasági alapösszefüggés szerint: GDP = C + I + G + NX, ahol C a fogyasztást, I a beruházásokat, G a kormányzati vásárlásokat, NX pedig a nettó exportot jelöli. Utóbbi lehet negatív is, amennyiben az import nagyobb, mint az export. Az összefüggés egyértelmű: amit a nemzetgazdaságban megtermelnek (GDP), azt vagy elfogyasztják (C),
|
|
Legfrissebb hozzászólások