|
|||||
Az adósságra, tőkeáttételre és kockázatra épült gazdasági rendszer omladozik. Sokan szeretnék tudni, hogy a világ pénzügyi és politikai vezetői vajon tényleg nem képesek megoldást találni a világot hamarosan még súlyosabb válságba sodró bajokra, vagy egyszerűen csak hagyják, hogy a bukásra rendelt rendszer tegye a dolgát. 
Az ember bekapcsolja a tévét, a rádiót, szinte mindegy melyik pénzügyi hírműsorról van szó, és egymást érik az értékpapírokról, a kötvény- és árupiacok helyzetéről szóló elemzések, vélemények. Legtöbbször ezek a vélemények az adott elemzőnek a gazdasági kilátásokról alkotott rendíthetetlen véleményével együtt hangzanak el.
Januárban általában emelkednek az árfolyamok, szeptemberben viszont átlagos csökkenés tapasztalható. Hogy miért? Egyre nagyobb teret hódít az a nézet, hogy a tőzsde inkább pszichológia, mint valós tudás alapú kereskedés. A szereplők amellett, hogy lereagálják a makro-híreket és napvilágra kerülő cégadatokat, egymás reakciót értékelik, és a várható mozgások szerint cselekszenek. 
Az egész világ a hétfői piacnyitásra vár. Érezni lehet a feszültséget és a bizonytalanságot a levegőben. A düh még ennél is kézzelfoghatóbb. Ahogyan azt várni lehetett, az adósságplafon megemelése önmagában nem volt képes eloszlatni az aggodalmakat, sőt inkább fokozta a gazdasági bizonytalanságot, és egy sor eseményt indított be, köztük az Egyesült Államok leminősítését az S&P hitelminősítő által. Az egységes számlakeret célja: A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a Számviteli törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A Szt. 160 §-a elrendeli az egységes számlakeret alkalmazását, meghatározza az egyes számlaosztályok tartalmát. 1-4. számlaosztály: mérlegszámlák (1-3. eszközszámlák, 4. forrásszámlák). 5-7. számlaosztály: költségszámlák. 8-9. számlaosztály: eredményszámlák. 0. számlaosztály: technikai számlák. Az egységes számlakeret tartalma: 1. számlaosztály: Immateriális javak, tárgyi eszközök (ideértve az üzembe nem helyezett beruházásokat és a tenyészállatokat is) és befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgál. Itt kell kimutatni a befektetett eszközök meghatározott körére vonatkozó értékhelyesbítés összegeit is. 2. számlaosztály: A vásárolt és a saját előállítású készleteket tartalmazza. Itt találjuk az anyagkészleteket, közöttük az egy éven belül elhasználódó, de több termelési vagy forgalmi folyamatot kiszolgáló anyagi eszközöket is. A vásárolt készletek között kell kimutatni az eladásra szánt árukészleteket, göngyölegeket és közvetített szolgáltatásokat. A saját termelésű készletek között kell kimutatni a növendék-, hízó- és egyéb állatok, a befejezetlen és félkész termékek, továbbá a késztermékek készleteit. 3. számlaosztály: A készletek kivételével a forgóeszközöket tartalmazza. Itt találhatók a vevőkkel, a váltókkal, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével, az alapítókkal, az adósokkal, a munkavállalókkal és a tagokkal, az A beszámoló összeállítása feltételezi azoknak a számviteli tevékenységeknek az előzetes elvégzését, amelyek biztosítják a beszámolók könyvviteli megalapozottságát és az adatok megfelelő ellenőrzöttségét. E tevékenységek körébe tartozik: a könyvviteli zárlat, az analitikákkal való egyeztetés és a leltár összeállítása, a leltározás végrehajtása.
Könyvviteli zárlat: A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. A teljessé tétel az alábbiakban valósul meg: Feladások: az elsődlegesen analitikus nyilvántartásokban, analitikus könyvelésben rögzített gazdasági műveletek (meghatározott időszakonként) összegzett értékadatait könyveljük a főkönyvi könyvelés számára. Speciális naplók zárása: a naplók heti, havi stb. adatait a napló egyidejű zárásával felvezetik a megfelelő főkönyvi számlákra. Rendező tételek könyvelése: meghatározott időszakonként szükségessé váló gazdasági műveletek könyvelését jelenti. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli Könyvvezetési kötelezettség: A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – a törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végével lezárja. A könyvvezetés az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet. Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó (kivéve az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó), a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosító intézet, egyéb szervezet, ha ezt kormányrendelet előírja. A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, használatában, illetve a tulajdonában levő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Az egységes számlakeret: célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a törvény szerinti, illetve a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.
Számlaosztályok: 1 – 4. számlaosztály: mérlegszámlák 1 – 3. számlaosztály: eszközszámlák 1-es számlaosztály: az immateriális Egyszeres könyvvitel: Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen. A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki. A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Egyszerűsített beszámoló: Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó az üzleti évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített beszámolót köteles készíteni. Az egyszerűsített beszámoló részei: egyszerűsített mérleg, eredmény-levezetés. Az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés tételei továbbtagolhatók. Az egyszerűsített mérleget és az eredmény-levezetést A pénzügyi intézmények könyvvezetésének sajátosságai: A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti. Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények: tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését, biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének. A pénzügyi intézmény köteles, az arra jogosult testület által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.-ig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30.-ig megküldeni. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára e rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Magyarországon fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredmény-kimutatásának magyar nyelvű hiteles fordítását, a jóváhagyást követő harminc napon belül két országos  Önnek mi a véleménye?  Számvitel  Adó, Árfolyam, bank, banki, Betegszabadság, Biztosítás, biztosítási, Céltartalék, eredménykimutatás, értékpapír, forint, Javak, kamat, Kincstárjegy, Költségvetési szerv, könyvvizsgálat, Kötvény, lízing, MNB, Munkanap, Mutató, Pénzügy, Pénzügyi intézmények, Pénzügyi lízing, Részvény, Számvitel, telek, Váltó, valuta, Zálog A törvény az éves beszámoló kötelezően elkészítendő részeként határozza meg az üzleti év gazdálkodására vonatkozó, csak számszaki adatokat tartalmazó mérlegen és eredmény-kimutatáson túl az azokat kiegészítő, értékelő és magyarázó kiegészítő mellékletet. A kiegészítő melléklet elkészítésének és nyilvánosságra hozatalának célja, hogy az éves beszámoló részeként a mérleg és az eredménykimutatás számszerű adatait további információkkal kiegészítve hozzájáruljon ahhoz, hogy az éves beszámoló a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet mutasson, így a beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában nem szereplő olyan információkat is bemutasson, amelyek a lényegesség alapelvnek megfelelően jelentősen befolyásolják a beszámolót felhasználók által az adott, a beszámolót összeállító gazdálkodóról kialakítandó hű és valós képet, a beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában megjelenő olyan adatokat, amelyek nem kellően részletezettek, vagy külön magyarázat nélkül önállóan nem értelmezhetők a kiegészítő melléklet továbbrészletezzen, szöveges magyarázatot fűzzön hozzájuk, a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét értékelje. A kiegészítő melléklet: számszerű adatokat és szöveges kiegészítéseket, magyarázatokat tartalmaz. A kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat, információkat kell felvenni, amelyeket az Szt. kötelezően – tételesen – előír, továbbá mindazokat, amelyek a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megbízható és valós bemutatásához – a beszámoló többi részén túlmenően – szükségesek.
|
|||||
|
Ovulációs teszt
-
LH teszt
-
Peteérés teszt
-
Férfi termékenységi teszt
-
Terhességi teszt
-
Női termékenység, meddőség
-
Férfi termékenység, meddőség
Copyright © 2024 Econom.hu - info kukac econom pont hu
Alkoholszonda, alkoholteszt - Műszaki tudományok, Természettudományok, Informatika, Matematika - Hajós Iskola a Tisza-tavon Scatto - Fotó felszerelések |
|||||
Legfrissebb hozzászólások