|
|||||
Az adósságra, tőkeáttételre és kockázatra épült gazdasági rendszer omladozik. Sokan szeretnék tudni, hogy a világ pénzügyi és politikai vezetői vajon tényleg nem képesek megoldást találni a világot hamarosan még súlyosabb válságba sodró bajokra, vagy egyszerűen csak hagyják, hogy a bukásra rendelt rendszer tegye a dolgát. 
Képzelje el egy pillanatra, hogy Ön egy lyukas hordó, amiben víz (pénz) van, ez a víz (pénz) azonban szünet nélkül csordogál az alul és oldalt lévő lyukakon. Alul állandóan folyik, amíg egyáltalán van minek folynia: ezek az Ön lakbér-, élelmiszer-, benzin- és hasonló kiadásai. Az oldalsó lyukakon csak akkor folyik, ha elég magasan áll: ezek azok a költekezések, amiket Ön csak olyankor enged meg magának, amikor éppen megengedheti őket magának. Az Ön hordójába több különböző, többé vagy kevésbé hozzáférhető forrásból folyik a víz (a pénz): ilyenek a munkaadóktól származó jövedelmek, az esetleges vevőitől befolyó pénz, a lottónyeremények, a szociális támogatások és más, többé vagy kevésbé vékony sugárban becsorgó pénzek.
Az egész világ a hétfői piacnyitásra vár. Érezni lehet a feszültséget és a bizonytalanságot a levegőben. A düh még ennél is kézzelfoghatóbb. Ahogyan azt várni lehetett, az adósságplafon megemelése önmagában nem volt képes eloszlatni az aggodalmakat, sőt inkább fokozta a gazdasági bizonytalanságot, és egy sor eseményt indított be, köztük az Egyesült Államok leminősítését az S&P hitelminősítő által. A médiatervező komplex optimalizálási feladat megoldására törekszik. Ki kell választania azt a médiamixet, amely a legtöbb célszemély elérésére alkalmas, miközben minimális a meddőszórás és költséghatékony a megvalósítás. A médiumot jellemző elsődleges mutatók: A nyomtatott médiumok esetében az olvasottság, az olvasótábor, illetve a keresztolvasottság. Egy lapszám olvasottsága (AIR) azoknak a személyeknek a száma, akik az adott sajtótermék egy átlagpéldányát elolvassák. A példányonkénti olvasószám (RPC) azoknak a személyeknek az átlagos száma, akik egy kiadvány rendszeres olvasói. A kumulált olvasótábor a kiadvány olvasóinak becsült száma, akik legalább egyszer olvassák a kiadvány egy számát meghatározott idő alatt. A keresztolvasottság megmutatja, hogy egy adott lap olvasóinak hány százaléka olvas egy másik lapot. Sugárzott médiumoknál a rating, a televíziót néző háztartások aránya, a televíziót néző emberek aránya, a rádiót hallgató háztartások aránya, a rádiót hallgató emberek aránya, a közönségarány. A sugárzott médiumoknál modernebb módszereket használunk a közönségmérésre. Egy sugárzott program relatív népszerűségét a rating vagy nézettség mutatóval mérjük. A rating az új technikai alapokon nyugvó közönségmérés adekvát mértékegysége. Az átlagperc nézettsége vagy az egy percre jutó átlagos nézettség mutatója. A tévénéző háztartások száma (HUT) a nap egy adott időszakában a tévét használó háztartások arányát mutatja meg. Képlete:, HTV: éppen tévénéző háztartások, H: összes elérhető A globalizáció és az integráció korunk történelmi jelentőségű folyamatai, általuk alapvetően megváltoztak a gazdálkodás és a termelés feltételei, a fogyasztás lehetőségei. A globalizáció vonatkozásában egyfelől annak túlzott mértékű kiterjesztése figyelhető meg, amikor már nem tudni, hogy mi is a lényege, melyek a megjelenési formái. Másfelől viszont gyakori, hogy konkrét megjelenési formáira szűkítik le. Ez az ellentmondás arra vezethető vissza, hogy a globalizáció un. rosszul strukturált jelenség, tehát egyértelmű összefüggések helyett mindössze kölcsönhatásokról beszélhetünk. A globalizáció lényegét szakemberek a nemzetköziesedés folyamatából vezetik le. Ennek eredményeként egy egységes rendszerként értelmezhető világ-egész jött létre, melynek alrendszerei között olyan mértékű a kölcsönhatás, hogy az egyikben bekövetkező változás a másikban is jól érzékelhető. Sőt, az emberek tevékenysége folytán a rendszer egésze el is pusztulhat. A globalizáció révén az emberiség olyan világközössége jött létre, melyben az egyes emberek, embercsoportok szoros és kölcsönös függésbe kerültek egymással, függetlenül társadalmi, gazdasági fejlettségüktől, vallási, ideológiai nézeteiktől. Olyan fokú világegyesülést valósít meg, melyben világméretekben határozódik meg az emberiség léte. Tehát azokról a folyamatokról van szó, melyek az egész világ fennmaradásához és fejlődéséhez kapcsolódnak. Globális problémák Nem adott problémákról van szó, hanem a globalizáció folyamatával összefüggésben változókról. Négy fő csoportba sorolhatjuk őket: közvetlenül ökológiai problémák: környezetszennyezés, globális felmelegedés, Minden befektetés lényege valamilyen mértékű tőke lekötése abból a célból, hogy meghatározott időtartam alatt profitot eredményezzen. A modern pénzügyi megközelítés szerint a befektetés, valamilyen jelenbeli pénz elcserélését jelenti valamilyen jövőbeli pénzre. A befektetés eredményét, a profitot a kezdeti tőkéhez viszonyítva %-os formában kifejezve, realizált hozamnak nevezzük. A befektetés hozama: árfolyamnyereség + egyéb kifizetés r= (P1-Po)+DIV1, ahol r: befektetés hozama P1: a tárgyidőszaki árfolyam (záróárfolyam) Po: a befektetéskori árfolyam (nyitóárfolyam) DIV1: osztalékhozam, mint egyéb kifizetés Az árfolyamnyereség a tőkepiacon forgó befektetési formák árfolyamváltozásából eredő profit, míg egyéb kifizetés lehet kamat vagy osztalék. Minden befektető valamilyen jövőbeni hozam reményében kíván befektetni, tehát az elérendő hozammal szemben elvárásai vannak. Az így elérni kívánt hozamot elvárt hozamnak nevezzük. A jövőben esedékes mértékét biztosan nem ismerjük. Éppen ezért, ez egy valószínűségi változó, amit a befektetés tervezésekor figyelembe kell vennünk. Ha az elvárt hozam a jövőben esedékes, és nagyságát nem ismerjük pontosan, akkor a körülötte lévő bizonytalanság kockázat. A kockázat különböző mértékű lehet attól függően, hogy a várható hozam és a tényleges hozam hogyan tér el egymástól akkor, amikor realizálni szeretnénk befektetésünkön a profitot. A hozamok eloszlását két változóval jellemezhetjük (feltételezve, hogy normális valószínűség eloszlást követnek) a szórásukkal és a Korreláció A korreláció bizonyos mennyiségek közötti kapcsolat szorosságát, a függőség fokát jelenti. Ennek mérésére a korrelációs együttható a szokásos mérőszám, amelynek sok szemléletes tulajdonsága hasonló a szórás tulajdonságaihoz. A korrelációs együttható egy statisztika, azaz egy minta korreláltsága leirására szolgál, miközben a populáció változói közötti kapcsolat erősségét a korrelációs együttható mint paraméter határozza meg. Az összetartozó értékpárok halmazának mindegyik tagját (a pontok x és y koordinátáit) külön-külön átlagolhatjuk és az egyes (x, vagy y) értékeknek a saját átlaguktól (x, y) való eltérését vizsgálhatjuk. Az x, vagy az y szórásának számitásakor ezeket a különbségek négyzeteit átlagoltuk (majd négyzetgyököt vontunk belõle), a korrelációs együttható számitásakor az összetartozó különbségeket összeszorozzuk és a szorzatok összegét (ezt másnéven kovarianciának is nevezik) elosztjuk a négyzetes különbségek szorzatával. A két változó szerepe a korreláció vizsgálatában felcserélhetõ, nincs kitüntetett szerepe egyiknek sem. A korrelációs együttható két fontos tulajdonsága: Független változók esetében a korrelációs együttható értéke 0, Lineáris függvénykapcsolatban lévő (nem sztochasztikus) változók esetében a korrelációs együttható értéke 1. Minél szorosabb összefüggés van két, véletlentől is függõ változó között, annál közelebb áll a korrelációs együttható értéke az 1-hez. Forditva, minél lazább az összefüggés két változó között, annál közelebb van a korrelációs együttható Számtani átlag Az értékek összege osztva az elemszámmal. A legjobban ismert, leggyakrabban használt paraméter az eloszlás elhelyezkedésének becslésére. Érdemes tudni, hogy erősen érzékeny a mintában esetleg előforduló kilógó (outlier) értékekre. Ilyenkor célszerűbb a medián használata. Ugyancsak félrevezető lehet az átlag erősen ferde eloszlás esetén. Súlyozatlan számtani átlag képlete:
Súlyozott számtani átlag képlete:
Előnyei jól értelmezhető egyszerűen kiszámítható Hátrányai csalhat (0, 2 átlaga 1) Tulajdonságai az egyedi értékek számtani átlagtól vett különbségeinek algebrai összege nulla az átlagolandó értékek additív transzformációjával az új átlag az additív transzformációnak megfelelően változik (minden Xi ± konstans) az átlagolandó értékek multiplikatív transzformációja esetén az átlag a multiplikatív transzformációnak megfelelően változik DEFINÍCIÓ: A számtani közép (aritmetikai közép) az adatok olyan középértéke, amellyel az adatok mindegyikét helyettesítve az adatsor összege változatlan marad. Mértani átlag Két nemnegatív szám mértani (geometriai) átlaga egyenlő a két szám szorzatának négyzetgyökével. Hasonlóan, több nemnegatív szám mértani közepe a számok szorzatának annyiadik gyöke, ahány számot vettünk. Jele általában G vagy M. Általában akkor alkalmazzuk, ha az értékek növekedése vagy csökkenése exponenciális jelleggel rendelkezik (pl. növekvő ütem átlagolása). Súlyozatlan mértani átlag képlete: Súlyozott mértani átlag képlete: DEFINÍCIÓ: A mértani közép (geometriai Egy valószínűségi változó eloszlása megmutatja, hogy a változó milyen valószínűséggel veszi fel az egyes értékeit, illetve milyen valószínűséggel esik az értéke egyes intervallumokba.Diszkrét valószínűségi változó esetében gyakrabban használjuk az eloszlást, folytonos valószínűségi változó esetében pedig a sűrűségfüggvényt. Egy teljes eseményrendszer valószínűségeinek sorozatát valószínűségeloszlásnak, vagy röviden eloszlásnak nevezzük. Minden megszámlálható, nem negatív p1, p2, … , pn számsorozat, amelyre Spn=1 valószínűségeloszlásnak tekinthető. Egy esemény bekövetkezésének vagy be nem következésének mértékbeli megadása. A klasszikus valószínűségelméletben ez a két eset az eseményteret két részre osztja: vagy bekövetkezik az esemény, vagy nem következik be. A két esemény közül csak az egyik állhat fenn. Mindkét eseményhez rendelhetünk egy számot: legyen ez a szám 1, ha bekövetkezik az esemény, valamint 0 ha nem következik be. Ebből az következik, hogy a valószínűség, mint mérték 0 és 1 közötti szám. Ha a valószínűség nulla, akkor a lehetetlen eseménnyel állunk szemben, ha egy, akkor a biztos eseménnyel. A köztes esetek úgy jönnek létre, hogy többször ismételünk meg egy kísérletet, így vegyesen fordulnak elő a bekövetkező (1), valamint a be nem következő (0) események. Tehát, ha egy esemény bekövetkezésének, illetve be nem következésének arányát szeretnék mérni, akkor többször meg kell vizsgálnunk, ezt az eseményt. A statisztikában az egyik legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott eloszlás a normális eloszlás. A normális eloszlással azokat a jelenségeket lehet jól modellezni, amelyeknek a kialakulását nagyon sok, egyenként kis súllyal szereplő tényező alakítja ki. A nagyon sok azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem tudjuk számba venni őket. Az ilyen típusú jelenségek sokszor additív tulajdonsággal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a hatások összegződnek, és ez alakítja ki a végső értéket. Normális eloszlástól különböző eloszlások is modellezhetők normál eloszlással bizonyos feltételek mellett. Erre a dobókocka jó példa. Egyetlen kockával a dobások értékei egyenletes eloszlást mutatnak, hiszen 1-6 értékek előfordulási valószínűsége megegyezik, mindegyiké egyhatod. Amennyiben több dobókockával játszunk egyszerre, a dobások összege kezdi közelíteni a normál eloszlást, mivel a jelenség kialakulását már nem csak egy tényező befolyásolja. Hat dobókockával csak egyféleképpen tudunk hatot és harminchatot dobni, tehát ezeknek a legkisebb a valószínűsége, azaz ezeknek lesz a legkisebb az előfordulási gyakorisága. Tizennyolcat sokféle kombinációban dobhatunk, ezért ennek a gyakoriság nagy lesz, azaz nagy valószínűséggel ilyen értéket fogunk kapni a következő dobásnál.Ez a modell jól leírja a mérési értékeknek a középérték (várható érték) körüli szóródását. Jelölése N(μ, σ). Két paraméterrel rendelkezik: a várható értékkel és szórással. Ezen két paraméter ismeretében az alapsokaság elemei |
|||||
|
Ovulációs teszt
-
LH teszt
-
Peteérés teszt
-
Férfi termékenységi teszt
-
Terhességi teszt
-
Női termékenység, meddőség
-
Férfi termékenység, meddőség
Copyright © 2024 Econom.hu - info kukac econom pont hu
Alkoholszonda, alkoholteszt - Műszaki tudományok, Természettudományok, Informatika, Matematika - Hajós Iskola a Tisza-tavon Scatto - Fotó felszerelések |
|||||
Legfrissebb hozzászólások