Mutatók, éves beszámoló elemzése

Beszámolók elemzése:

Számviteli törvény: a vállalkozás pénzügyi, vagyoni helyzetét reálisan mutassa be! A mérleg elemzés feladata: a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. Ehhez segítségül szolgál egy állandó mutatószámrendszer kialakítása.

A mérleg elemzés három fő területe:

Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Jövedelmezőség elemzése Hatékonyság elemzése

Vagyoni helyzet elemzése:

Eszköz / Forrás összetételi mutatók: megoszlási viszonyszámok (például: befektetett eszközök aránya) Eszköz / Forrás fajtánkénti megoszlás: például: készlet összetételi; saját tőke-szerkezeti mutatók Dinamikus viszonyszámok: Eszköz / Forrás tételek időben hogyan változtak? bázis-, és láncviszonyszámok Tárgyi eszközök leírtsági mutatója / Elhasználódás foka: számítása tárgyi eszköz összes értékcsökkenése / tárgyi eszköz összes bruttó értéke

Pénzügyi helyzet elemzése:

Likviditás-elemzés likviditási mutatók: például: Forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek; az egy éven belül pénzzé tehető eszközök milyen hányadban fedezik a rövid lejáratú kötelezettségeket? de fenntartások: például céltartalékot, elfekvő készleteket stb. nem veszi figyelembe a Likviditási Mérlegből lehetne ezeket pontosan kiszámítani Eladósodottság elemzése Adósság / Saját vagyon aránya Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések / (Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek = működő tőke) Kamatfedezeti arány Adózás előtti eredmény / Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések Készletek forgási sebesség (ELÁBÉ + alvállalkozói teljesítmények) / Készletek mérlegértéke Vevő

Költség elszámolási rendszerek számvitele és kapcsolata az eredménykimutatással

A vállalkozás választhat az eredménykimutatás módszerét illetően:

Összköltségeljárás módszere: elsődlegesen a tárgyév költségeinek gyűjtését és a hozamokkal való összehasonlítását hangsúlyozza, a költségeket fajtánként, költség-nemenként mutatja be, a költségek nem értékesítés-meghatározottak, valamennyi felmerült tárgyévi ráfordítás figyelembe veendő az eredmény megállapításakor, bruttó szemléletű. Forgalmiköltség-eljárás módszere: a tárgyév értékesítésének hozamaival az értékesítés költségeit állítja szembe, az értékesítés költségeit megbontja közvetlen és közvetett költségekre, további elemzési lehetőségeket biztosítva, a közvetett költségeket fő funkciók szerint is taglalja (értékesítési, igazgatási és egyéb általános költségek), aminek informatív hatása van, nettó szemléletű.

Az eredmény-kimutatás választott formája befolyásolja a költségelszámolás kialakítandó rendjét. A számviteli törvény szerint csak a költségnemek szerinti elszámolás kötelező, mert a forgalmi költség eljárásnál is be kell mutatni a kiegészítő mellékletben. A 6-os és 7-es számlaosztály vezetése nem kötelező, de biztosítja a vezetői információk szélesebb körét:

költséggazdálkodás, önköltségszámítás, vállalkozáson belüli önelszámoló egységek elszámoltatása.

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol

éves nettó árbevétel – (ELÁBÉ + alvállalkozói teljesítmények) > 1 milliárd Ft, költségnemek szerinti költségek összege – (ELÁBÉ + alvállalkozói teljesítmények) > 500 millió Ft,

a saját előállítású termékek és végzett szolgáltatások megállapítása utókalkulációval kötelező.

Költségelszámolási módszerek:

A vállalkozó a költségeket elsődlegesen az 5-ös Költségnemek

Költség elszámolási rendszerek számvitele

A költségek helye a számlakeret-tükörben:

51. Anyagköltség 511. Vásárolt anyagok költségei 512. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei 513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés 52. Igénybevett szolgáltatások költségei 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei 522. Bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás, és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 53. Egyéb szolgáltatások költségei 531. Hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 533. Biztosítási díj 534. Költségenként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj 539. Különféle egyéb költségek 54. Bérköltség 541. Bérköltség 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 56. Bérjárulékok 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulék 57. Értékcsökkenési leírás 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 572. Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás 58. Aktivált saját teljesítmények értéke 581. Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ) 59. Költségnem átvezetési számla Elsődleges költségnem-elszámolás esetén, kizárólag összköltség eljárással) 59. Költségnem átvezetési számla Elsődleges költségnem-elszámolás esetén, kizárólag forgalmiköltség eljárással) 59. Költségnem átvezetési számla Elsődleges költségnem-elszámolás esetén 59. Költségnem ellen számla

Az éves beszámoló elemzése, mérlegelemzési mutatók

Mérlegelemzés feladata: a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, és az abban bekövetkezett változások elemzése, a vállalat gazdálkodásának megismerése.

Mérlegelemzés technikája:

bázis adatokhoz viszonyítva, tervadatokhoz viszonyítva.

Mérlegelemzés módszerei:

Átfogó pénzügyi elemzés a vagyoni és pénzügyi helyzetre vonatkozóan, Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése.

Elemzési módszerek:

Mutatók (valamely jelenséget egyszerűsítenek le) eredeti adatokból, származtatott adatokból (összeg), viszonyszámokból. Összehasonlítás (ha azonos tartalommal bírnak az adatok) dinamikus (időszak eltér) térbeli tervbeli. Tényezőkre bontás (a változás okát mutatja be).

Mérlegelemzési mutatók (átfogó elemzés):

Vagyoni helyzet elemzése: Megoszlási viszonyszámok: adott eszköz (forrás) / mérlegfőösszeg vagyoni szerkezet változását mutatja Tőkeerősség = saját tőke / mérlegfőösszeg Kötelezettségek aránya = kötelezettségek / mérlegfőösszeg 70% felett elfogadható Tőkegyarapodás = mérleg szerinti eredmény / saját tőke Tőkenövekmény = saját tőke./ jegyzett tőke Befektetett eszközök fedezete I:= saját tőke / befektetett eszközök értéke minimum 1 Befektetett eszközök fedezete II =

saját tőke + hosszú lejáratú kötelezettségek / befektetett. eszközök

Forgótőke = forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek (saját forrással finanszírozott forgóeszközök) Forgótőke aránya = forgótőke / saját tőke Céltartalékok aránya = céltartalékok / mérlegfőösszeg. Pénzügyi helyzet elemzése: Likviditás elemzése: Likviditási mutató = forgóeszközök /

Előállítási költség tartalma, alkalmazási területei

Előállítási költség:

azok a ráfordítások, amelyek az eszköz előállítása, üzembe helyezése során közvetlenül felmerültek és az előállított eszközhöz egyedileg hozzá rendelhetők, Tartalma: Eszköz előállítás esetén – mindazok a költségek, amelyek az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, felújítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban álltak (már év közben elszámolhatók), megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (ezek általában év végén felosztással kerülnek az előállítási költségek közé). Szolgáltatásvégzés, teljesítés esetén – mindazok a költségek, amelyek a szolgáltatásvégzés, teljesítés (nyújtás) során közvetlenül felmerültek, e tevékenységgel szoros kapcsolatban álltak, megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (ezek általában év végén felosztással kerülnek az előállítási költségek közé).

Az előállítási költség tehát a termék (eszköz) és szolgáltatás közvetlen önköltsége.

Az előállítás közvetlen önköltségének két esete:

maximalizált közvetlen önköltség: a vállalkozás arra törekszik, hogy lehetőleg minden felmerült költséget termékhez, szolgáltatáshoz kössön, vagyis minden költséget megoszt, minimalizált közvetlen önköltség: a vállalkozás semmi olyan költséget nem oszt meg év végén a termékek, szolgáltatások között, amit év közben nem tudott termékhez, szolgáltatáshoz kötni.

Néhány olyan költség, amelyek jellemzően csak év végén megosztással terhelhetők az egyes termékekre, szolgáltatásokra:

energia szolgáltató egységek szolgáltatásainak költségei, szállítási tevékenység szolgáltatásainak költségei, tárgyi eszközök értékcsökkenése (közösen használt

Áruk

Az áruk helye a számlakeret-tükörben:

26-28. Áruk 26. Kereskedelmi áruk 261. Áruk beszerzési áron 262. Áruk elszámoló áron 263. Áruk árkülönbözete 264. Áruk eladási áron 265. Áruk árrése 266. Idegen helyen tárolt áruk, bizományba átadott áruk 267. Tárgyi eszközök közül átsorolt áruk 268. Belső (egységek, tevékenységek közötti) átadás-átvétel ütközőszámla 269. Kereskedelmi áruk értékvesztése és annak visszaírása 27. Közvetített szolgáltatások 271. Közvetített szolgáltatások 279. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása 28. Betétdíjas göngyölegek 281-287. Betétdíjas göngyölegek 281. Saját göngyölegek 282. Idegen göngyölegek 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete 289. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása

Az áruk helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök I. Készletek 5. Áruk

Áruk: értékesítési, eladási céllal beszerzett készlet, melyek a beszerzés és értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat.

Kereskedelmi áruk: forgalmazási céllal beszerzett készletek, valamint úton lévő áruk, nem számlázott áruk, bérmunkára átadott áruk, bizományba átadott áruk, az áruval együtt kezelt csomagolóanyag, és a külön felszámított csomagolóanyag, célszerű ide sorolni a betétdíjas göngyölegeket is. Két fajtája:

raktári árukészlet (nagykereskedelemben), bolti árukészlet (kiskereskedelemben).

Közvetített szolgáltatások: a gazdálkodó saját nevében vásárolt, és harmadik személlyel kötött szerződés alapján neki részben vagy egészben, de változatlan formában (nem feltétlenül változatlan áron)

Anyagok

Az anyagok helye a számlakeret-tükörben:

21-22. Anyagok 211-219. Nyers- és alapanyagok 221. Segédanyagok 222. Üzem- és fűtőanyagok 223. Fenntartási anyagok 224. Építési anyagok 225. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök 226. Tárgyi eszközök közül átsorolt anyagok 227. Egyéb anyagok 228. Anyagok árkülönbözete 229. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása

Az anyagok helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok

Anyagok: olyan készletek, amelyek egy termelési folyamatban elvesztik tárgyi jellegüket, és értékük egyetlen termelési ciklusban átmegy az előállított új termék, vagy a teljesített szolgáltatás értékébe. 1992 óta az úgynevezett anyagi eszközök is anyagnak minősülnek. (Ezeket viszont az jellemzi, hogy több termelési folyamatban is részt vesznek.)

Más megközelítésben az anyagok a termelési folyamatban a munkatárgya szerepkörét töltik be, a tárgyi eszközök pedig a munkaeszközök funkcióját viselik. Ebben a megközelítésben az anyagi eszközök az anyagok között munkaeszközként viselkednek.

Az anyagok csoportosítása:

Nyers- és alapanyagok: a termelés anyagai, a tevékenység végzéséhez szükségesek. Jelenlétük a termékekben mennyiségileg is megállapítható. Ezek a legnagyobb értékű készletek. Segédanyagok: a gyártott termék költségei között a részarányuk szerényebb, mint az alapanyagoké. A termék minőségét ez is nagyban befolyásolja. (Pl. egy húsipari vállalkozásnál a levágott, feldolgozott élőállat alapanyagnak, a bedolgozott fűszerek

Saját termelésű készletek számvitele

A saját termelésű készletek helye a számlakeret-tükörben:

23. Befejezetlen termelés és félkész termékek 231-234. Befejezetlen termelés 235-237. Félkész termékek 238. Félkész termékek készletérték-különbözete 239. Befejezetlen termelés és félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása 24. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 241. Növendékállatok 242. Hízóállatok 243. Egyéb állatok 246. Bérbevett állatok 248. Állatok készletérték-különbözete 249. Állatok értékvesztése és annak visszaírása 25. Késztermékek 251-257. Késztermékek 258. Késztermékek készletérték-különbözete 259. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása

A saját termelésű készletek helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök I. Készletek 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek

A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,

amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termékek) vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek), amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni (anyagok). A készletek között kell kimutatni továbbá használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó

ELÁBÉ

Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével.