Csekk

Bennfentesek és nagyjátékosok az érkező válságról

2011. október 18.

Az adósságra, tőkeáttételre és kockázatra épült gazdasági rendszer omladozik. Sokan szeretnék tudni, hogy a világ pénzügyi és politikai vezetői vajon tényleg nem képesek megoldást találni a világot hamarosan még súlyosabb válságba sodró bajokra, vagy egyszerűen csak hagyják, hogy a bukásra rendelt rendszer tegye a dolgát.

Az egyes beszámolófajták mérlegei, fő jellemzői

2011. január 10.

A mérleg olyan okmány, amely:

Az eszközöket és forrásokat Eszközök (aktívák): a vállalkozás vagyonának fizikai megjelenési formája pl.: készpénz, ingatlan, felszerelési tárgyak, értékpapírok, készlet stb. két fajtája: befektetett eszköz: a tevékenységet tartósan (éven túl) szolgálják, például: épület forgóeszköz Források (passzívák): ugyanennek a vagyonnak eredet szerinti besorolása pl.: saját forrás, kölcsönvett forrás (visszafizetési kötelezettséget jelent) két fajtája: saját forrás: az alapítók bocsátják a vállalkozás rendelkezésére idegen forrás: visszafizetési kötelezettség terheli (tartozás). Adott időpontra vonatkozóan állományi adatokat tartalmaz, fordulónapra vonatkozik, mérlegkészítésig megismert, tárgyévre vonatkozó hatásokat is tartalmaz. Megfelelően értékelve tételes előírások, számviteli alapelvek, választási lehetőségek számviteli politikában rögzített változatai. Pénzben összesítve belföldi cégeknél ezer forintban (kivétel 100 milliárd Ft felett, millió forintban) vámszabadterületi társaságok és devizakülföldinek minősülő társaságok külföldi pénznemben, az MNB árfolyamlista szerinti nagyságrendben (a könyveiket ezek a társaságok is magyar nyelven kötelesek vezetni, és a beszámolót elkészíteni). Előírt struktúrában tartalmazza forma: egyoldalas („A” típusú), vagy kétoldalas („B” típusú) értékrovatok: bázis és tárgy, valamint ellenőrzés – önellenőrzés miatti rovatok eszköz- és forráscsoportosítások: főcsoportok (A, B, C, … G) csoportok (I, II, III, … ) tételek (1, 2, …) (tájékoztató adatok (a, b, …))

A mérleg számviteli okmány jellegét biztosítják:

számviteli nyilvántartásokra és dokumentációra épül (szintetika, analitika, leltározás),

Pénzeszközök

2011. január 7.

A pénzeszközök helye a számlakeret-tükörben:

38. Pénzeszközök 381. Pénztár 382. Valutapénztár 383. Csekkek 384. Elszámolási betétszámla 385. Elkülönített betétszámlák 386. Devizabetét számla 389. Átvezetési számla 19. Tartósan adott kölcsönök 195. Tartós bankbetétek kapcsolt vállalkozásban 196. Tartós bankbetétek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 197. Egyéb tartós bankbetétek 199. Tartósan adott kölcsönök (és bankbetétek) értékvesztése és annak visszaírás

A pénzeszközök helye a mérlegben:

B. Forgóeszközök IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön

A pénzeszközök megjelenési formájukat tekintve lehetnek:

készpénz: a pénz bárhol forgalomban levőre még átváltható bankjegy és fémpénz. A gazdálkodónál a készpénzfizetések teljesítése a házipénztárak rendszerében történik. A pénztár elsősorban a belső pénzforgalom lebonyolítására szolgál, de a gazdálkodók egymás közti tartozásainak kiegyenlítésére is van lehetőség megállapodás alapján, ha az érintett felek részére gazdaságos és célszerű, pénzt helyettesítő eszközök: ide tartozik a csekk, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, a kereskedelmi kártya. A váltó is ide tartozik, de azt számvitelileg a pénzeszközöktől és az értékpapíroktól elkülönítetten kell kezelni, számlapénz: elszámolási betétszámla: a gazdálkodók a tevékenységükkel kapcsolatos pénzforgalmat az elszámolási

Értékpapírok számvitele

2011. január 7.

Az értékpapírok helye a számlakeret-tükörben:

17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 172. Egyéb tartós részesedés 177. Részesedések értékhelyesbítése 179. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása 18. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 181. Államkötvények 182. Kapcsolt vállalkozások értékpapírjai 183. Egyéb vállalkozások értékpapírjai 184. Tartós diszkont értékpapírok 189. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása 37. Értékpapírok (Forgóeszközök) 371. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 372. Egyéb részesedés 373. Saját részvények, saját üzletrészek 374. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 378. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása

Az értékpapírok helye a mérlegben:

A. Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök III. Értékpapírok

Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat. Csoportosításuk többféle szempont alapján történhet, pl. lejárat, kibocsátók, stb. szerint, de pénzügyi szempontból az a csoportosítás a legjobb, amely az értékpapírokat a velük megtestesített jogok alapján határolja el.

Értékpapírok a velük megtestesített jogok alapján:

követelést megtestesítő értékpapírok (váltó, csekk, kötvény, stb.), áruval kapcsolatos jogot magában foglaló értékpapírok (raktárjegyek, zálogjegyek), részesedési jogot (tulajdoni hányadot) megtestesítő értékpapírok (részvények, üzletrészek vagyonjegyek, stb.)

A Szt. két nagy csoportra bontja az értékpapírokat:

Befektetett pénzügyi eszközök: ide tartoznak azok az értékpapírok, amelyeket a vállalkozó tartós jövedelem – éven túli – vagy

EMU

2010. január 29.

Az EMU a gazdasági integrációs formák olyan fejlett változata, amely az egységes belső piacon alapul, és amely magában foglalja a közös monetáris politikát, a szorosan egymáshoz igazított gazdaságpolitikákat. A világon eddig egyetlen nemzetközi integráció jutott el erre a szintre, az Európai Unió. [Palánkai, 2001]

1999. január 1-jén 11 európai uniós tagország létrehozta az Európai Monetáris Uniót (EMU) és egységes valutát vezetett be, az Eurót. A 11 ország (Ausztria, Németország, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország, Finnország) rögzítették valutaárfolyamaikat, egységesen alkalmazták az új valutát, valamint bevezették az egységes jegybanki kamatrátát, az egységes árfolyam-politikát és megállapodásuk tartalmazta a további növekedési szándékot is. Így 2000 decemberétől 12-ikként Görögország is csatlakozhatott. Ezeket az országokat együtt nevezzük Eurózónának. Az egységes valuta bevezetése több mint 300 millió EU polgárt érintett annak minden előnyével mind a fogyasztói mind pedig a vállalati oldalon.

Az egységes belső piac működése folyamán egyértelműen felmerült az igény a továbblépésre, mivel a megfelelő működéshez elengedhetetlen az egységes közös valuta. Az árfolyamok ingadozása megnehezíti a szabad tőkeáramlást, zavarja a közös mezőgazdasági politika végrehajtását, és megakadályozza az ipari piacot abban, hogy teljes egészében belső piacként működhessen.

1957. március 15-én a Római Szerződésben – melyet elsősorban

2010. január 28.

A csekk alaki kellékekhez kötött készpénzkímélő értékpapír. A csekken – mint fizetési ígéretben – a csekk kibocsátója felszólítja bankját, az intézvényezett bankot (fizető bank, ahol a csekk fedezetét elhelyezték), hogy a rendelvényesnek (a kedvezményezettnek) számlája terhére egy meghatározott – a csekken feltűntetett- összeget fizessen ki.

Alaki kellékei:

a „csekk” szó az okirat szövegében, az okirat kiállításának nyelvén, a csekk kiállítási napjának és helyének megjelölése, határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás (csekk összege számmal vagy betűvel), rendelvényes neve (a csekk kedvezményezettje, aki számára a fizetést teljesítik), fizetésre kötelezett (intézvényezett bank) neve, fizetési hely megjelölése (az intézvényezett telephelye, annak hiányában a központ címe), a kibocsátó aláírása

A csekkek típusai:

Benyújtásra jogosultak szerint: bemutatóra szóló csekk: forgatható, a kifizetést annak teljesítik, aki benyújtja; megnevezett személyre szóló: nem forgatható, csak annak fizetik ki, akinek a nevére szól; keresztezett csekk: csak a megjelölt bank jelentkezhet a címzettnél beváltásra (bankközi elszámolásban használatos). Forgalomképesség és biztonság szempontjából – Kiírt csekkek: Bankcsekk: a csekk kiállítója és intézvényezettje egyaránt hitelintézet. A bank cégszerű aláírása szerepel a csekken. Pl.: cashier’s check, money order csekkek: elhelyezett fedezet van mögöttük. Magán csekk: a csekk kiírója és aláírója természetes személy, vállalkozás vagy szervezet. Legkevésbé biztonságos, ugyanis nincs ellenőrzési lehetőség

Értékpapírok

2010. január 27.

Az értékpapír meghatározott alaki kellékekkel rendelkezik és a benne foglalt jogokat kizárólagos erővel testesíti meg. Birtokosa az értékpapírban foglalt jog tulajdonosa. Az értékpapír külső megjelenésében is eltér más közokiratoktól. Forgalomképes okirat, amely az átruházási lehetőség alapján három csoportra osztható:

bemutatóra szóló értékpapír: tulajdonosa az értékpapír egyszerű átadásával juthat jogaihoz névre szóló értékpapír: csak az értékpapíron feltüntetett természetes, vagy jogi személy élhet az értékpapíron szereplő jogokkal rendeletre szóló értékpapír: feltüntetik az értékpapíron azt a természetes, vagy jogi személyt, aki/amely az értékpapírhoz kapcsolódó jogokat jogosult gyakorolni, de neve mellett az úgynevezett rendeleti záradék szerepel.

Az értékpapír csoportosítása többféle szempont szerint lehetséges: 1. Az értékpapírban foglalt jog szerint:

követelést megtestesítő értékpapírok: csekk, váltó, kötvény, adósságlevelek részesedést megtestesítő értékpapírok: részvény, részesedési jegy áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírok: közraktárjegy, hajóraklevél

2. Az értékpapír hozama alapján:

nem kamatozó értékpapírok: diszkont kincstárjegy, váltó fix hozamú értékpapírok: klasszikus kötvény változó hozamú értékpapírok: részvény, minden részesedést megjelenítő értékpapír átmeneti formák: változó (lebegő) kamatozású kötvény, konvertálható (átváltható) kötvény

3. Lejárat szerint az értékpapírok lehetnek: – rövid lejáratúak: váltó – középlejáratúak: 1 – 5 év között, kötvények – hosszú lejáratúak: 5 éven túl, kötvény, záloglevelek, államadósság kötvény – lejárat nélküli értékpapírok: örökjáradékos kötvény, szövetkezeti üzletrész

4. Forgalomképesség szerint:

forgalmazás köre alapján:

Számlatükör

2010. január 21.

A számlakerettükör csak a legalapvetőbb könyvviteli előírásokat tartalmazza (kijelöli az egyes számlaosztályok tartalmát). Ezzel tág lehetőséget ad a gazdálkodóknak arra, hogy az általános előírások és saját maguk által megfogalmazott számviteli politikájuk, valamint egyéb információs igényeik alapján kialakíthassák könyvviteli rendszerüket.

Az Szt. a számlakeret (számlakerettükör) célját úgy fogalmazza meg, hogy az:

egységes rendszerbe foglalja az eszközöket és a forrásokat, valamint a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatását, segítséget ad a számviteli tevékenység megszervezéséhez, biztosítja a beszámolóhoz szükséges alapinformációkat. SZÁMLATÜKÖR

1. SZÁMLAOSZTÁLY BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

11. IMMATERIÁLIS JAVAK

111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

113. Vagyoni értékű jogok

114. Szellemi termékek

115. Üzleti vagy cégérték

117. Immateriális javak értékhelyesbítése

118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

12-16. TÁRGYI ESZKÖZÖK

12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK

121. Földterület, termőföld

122. Telek, telkesítés

123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok

124. Egyéb építmények

125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek

126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

127. Ingatlanok értékhelyesbítése

128. Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

129. Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök

132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek

137. Műszaki berendezések, gépek,

Szövetkezeti hitelintézet

2010. január 8.

A szövetkezeti hitelintézet tevékenysége nem terjedhet ki arra, hogy kezességet vagy bankgaranciát vállaljon, befektetési alap letétkezelést végezzen, hitelreferencia szolgáltatást nyújtson, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagyonát kezelje. Valutával, devizával, váltóval, csekkel kizárólag saját számlára végezhet kereskedelmi tevékenységet. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül pedig csak pénzváltási tevékenységet végezhet. Az eltérés a többi hitelintézettől nem a tevékenységi körben van, hanem a szövetkezeti formából származó sajátosságok szabályozásában. Ide tartoznak a takarékszövetkezetek és a hitelszövetkezetek.

Adóigazolás

2010. január 3.

Az adóhatóság adóigazolást az adózó kérelmére állít ki. Az eljárás az ügyfél kérelmére indul. Az igazolást a nyilvántartásban szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki.

A „nullás”, azaz nemleges adóigazolás azt igazolja, hogy az adózónak a kérelemben megjelölt napon adóhatóságnál nyilvántartott adótarozása nincs. Lehetőség van továbbá nemleges „együttes” igazolás kérésére is, amely az adóhatóság mellett a vámhatóság felé is igazolja, hogy nem áll fenn tartozás. Az igazolás kérése illetékköteles, az adóigazolás első példánya 2000 forintba, a másodpéldányok 600 forintba, az együttes adóigazolás első példánya 4000 forintba, a másodpéldányok 1200 forintba kerülnek, és a hatóság addig nem állítja ki, amíg az illetékfizetés értesítése az APEH-be meg nem érkezik.

Az adóigazolás elektronikusan is kérhető a magyarorszag.hu portálon. A szolgáltatás igénybevételéhez ügyfélkapus regisztráció, képviselő, meghatalmazott esetén APEH regisztráció szükséges.

Az adóigazolás kiállításához szükséges igazolványok, bizonylatok Személyazonosításra alkalmas igazolvány, lakcímkártya Személyes megjelenés akadályoztatása esetén állandó vagy eseti meghatalmazás Meghatalmazás minta letölthető az APEH internetes honlapjáról vagy az APEH ügyfélszolgálatain ingyenesen beszerezhető Az igazolás kiadásának gyorsítása érdekében az utolsó hat nap befizetéseit igazoló csekk, banki igazolás, visszavonhatatlan terhelési értesítő, számlakivonat Az adóigazolás illetékkötelezettsége (2010)

Adóigazolás:

Első példány 2000.-Ft Első példánnyal

Népszerű cikkek

Legfrissebb hozzászólások