A jog fogalma

A jog olyan, az állami akaratot kifejező szabályrendszer, amelyet az állami szervek alkotnak, és amelynek érvényesülését az állam kényszerítő eszközökkel is biztosítja. Olyan magatartási szabályok összessége, melynek keletkezése elsősorban állami szervhez kötődik (azonban lehet nem állami, normaalkotó eljárás is, pl. népszavazás), azokat az állam bocsátja ki, szankcionálja, a már kialakult magatartási szabályok nem követéséhez, megsértéséhez állami kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz. Ennélfogva az adott társadalomban általánosan kötelezőek, érvényesülésüket az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. Az a célszerű, ha az erkölcsi normákkal összhangban áll.

A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (jogi normák) összessége,

amelynek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankcionálja, amelyek az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi, amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.

A jog két fő funkciója:

Normatív funkció: e szerint a jogi szabályozás valamilyen társadalmi rendezettség fenntartására irányul. Politikai funkció: a jog a hatalmi viszonyok megerősítését, érvényesítését is szolgálja. A jogviszony fogalma

Jogviszonyoknak nevezzük azokat a kapcsolatrendszereket, társadalmi viszonyokat, amelyeket a jog szabályoz.

Az egymáshoz közel álló, lényegüket tekintve hasonló jogviszonyokat rendező jogszabályok alkotják az egyes jogágakat:

Államjog, vagy alkotmányjog, Polgári jog,

Polgári eljárásjog

A polgári eljárás polgári ügyekben az igazságszolgáltatás megvalósítására irányuló, jogilag szabályozott tevékenysége. Két részre tudjuk tagolni: egyrészt peres eljárások, melyek keresettel indulnak, másrészt polgári nemperes eljárások. Tárgya a polgári ügy, minden olyan ügy, melynek elbírálása nem a büntetőjog illetve a büntetőeljárásjog alapján történik.

Büntetőjog

A büntetőjog a jog azon ága, amely meghatározza azokat a közösségellenes, nem kívánatos magatartásokat – bűncselekményeket – amelyek tanúsítása esetén az elkövetőt büntetőjogi felelősségre vonják és megbüntetik. Két fő vizsgálódási területe van, a bűncselekménytan, ami a bűncselekmény megvalósulását, elemeit, a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait a bűncselekmény megvalósulásának stádiumait illetve a bűncselekmény elkövetőit vizsgálja. A másik nagy csoport a büntetéstan, ami a büntetés alapját, célját, mértékét, speciális elkövetőkre (pl.: fiatalkorú), vonatkozó szabályait rendezi rendszerbe.