2010. január 27. A garantált certifikátok súlya a német nyelvterületű piacon kiemelkedő. Elsősorban olyan kisbefektetőknek szánják, akik alacsony kockázatvállalási hajlandósággal bírnak, mivel a piacon megtalálható certifikátok közül ez a típus a legkevésbé kockázatos. A garantált certifikátok egyik fontos jellemzője a participációs arányszám. Ez az arány megmutatja, hogy mekkora arányban részesedik a befektető a mögöttes termék árfolyamának emelkedéséből.
Minden garantált certifikát meghatározott futamidővel kerül kibocsátásra, és a kibocsátó kötelezi magát, hogy a futamidő leteltével legalább egy előre meghatározott tőkerészt visszafizet. Ez a legtöbb esetben 100 százalék, de amint a későbbiekben látni fogjuk ennél alacsonyabb és magasabb is lehet. Amennyiben a garancia szintje 100%-nál magasabb a participációs ráta alacsonyabb, ha azonban ennél a szintnél alacsonyabb, akkor a participációs ráta 100% fölé is mehet. Nagyon fontos kiemelni, hogy a tőkegarancia csak a lejárat időpontjára vonatkozik, a lejárat előtt a garantált certifikát árfolyama akár lényegesen a garanciaszint alá is csökkenhet.
A kibocsátó a garantált certifikátot kamatszelvény nélküli kötvény (zero coupon bond) és call opció megvásárlásával hozza létre. A kötvény futamideje pontosan megegyezik a garantált certifikátéval, a call opció mögöttes terméke pedig a garantált certifikát mögöttes termékével. Száz százalékos tőkegarancia esetén a kibocsátó annyi call opciót vásárol, amekkora az összes megvásárolt kamatszelvény
2010. január 27. A certifikátokat olyan strukturált terméknek foghatjuk fel, melyek árfolyamát valamilyen mögöttes termék árfolyamának változása határozza meg. A valóságban ez azonban sokkal összetettebb és számos lehetőséget ad az egyéni elképzelések szerinti befektetésekre. Az Erste Befektetési Zrt. hivatalos definiálása alapján a „certifikátok olyan nem a magyar jog alapján kibocsátott származékos értékpapírok, amelyek egy mögöttes alaptermék, vagy termékcsoport árfolyamváltozásából való profitálást tesznek lehetővé.”
A mögöttes termék a teljesség igénye nélkül lehet: egyedi részvény, részvény-portfolió, részvényindex, befektetési alap, kötvény, devizapár, nyersanyag, hedge fund vagy akár maga a certifikát is. A mögöttes termékek palettája roppant széles, így olyan tőkepiacokon, ahol a certifikátok igen elterjedtek, szerteágazó lehetőséget biztosítanak a befektetőknek forrásaik elhelyezésére, szerteágazóbbat, mint bármely más, jelenleg forgalomban lévő eszköz. Nagyon fontos tulajdonsága, hogy a kibocsátó bank rendelkezik a mögöttes termékkel, és bizonyos típusú certifikátok esetén különböző derivatívákkal. Ezentúl fontos megjegyezni, hogy a certifikát passzívan vagyonkezelt termék, és ebből kifolyólag csak a mögöttes termék alakulását képezi le, valamint megvásárlója számára nem von maga után kamatjellegű, valamint osztalék formájában előálló bevételt sem, ellentétben a direkt befektetéssel, ahol ez közvetlen jövedelmet jelenthet. Nem csak az alapterméket illetően van választási lehetősége a certifikát megvásárlójának. Jelentős különbség van az egyes fajták között a tekintetben, hogy hogyan követik az alaptermék árfolyamát.
2010. január 27. Az államadóság egy részét megtestesítő értékpapírok. Lehetnek: rövidlejáratúak a kincstári váltók (T-bill); középlejáratúak a nemzetközi gyakorlatban a kincstárjegyek (T-note); hosszúlejáratúak az államkötvények (T-bond). A magyar gyakorlatban az államadóssági kötvény az állam hosszú lejáratú adósságát testesíti meg, az államjegy pedig a rövidlejáratú adósságot. A kincstárjegy az államjegy megjelenési formája, a költségvetés likviditási problémáinak kiküszöbölésére szolgál. A kincstárjegy bemutatóra szóló, rövid lejáratú, fix kamatozású értékpapír, az MNB monetáris politikájának fontos eszköze.
2010. január 2. A bóvlikötvények (junk bonds) rendkívüli kockázatot megtestesítő, de ennek fejében szokatlanul magas kamatot ígérő konstrukciók. Kialakulását a hitelből finanszírozott vállalatfelvásárlások tették lehetővé. Ekkor ugyanis a hatalmas hitelterhek miatt jelentős a fizetésképtelenség kockázata. Ezen kötvények kockázat szempontjából inkább a részvényekhez hasonlítanak, hiszen a vállalat forrásait gyakorlatilag csak az idegen tőke jelenti.
|
|
Legfrissebb hozzászólások