A pénz megszűnése

A pénz a pénzteremtő műveletek inverzeivel szűnik meg. Pénz megsemmisítő műveletek a hitel visszafizetés, a hitel kamatok kifizetése, illetve a kereskedelmi bankok deviza eladása. A pénz megsemmisülés – hasonlóan a pénzteremtéshez – a pénzállomány nagyságát változtatja. Abban az esetben, ha a bankok által nyújtott hitelek jelentős részét nem tudják visszafizetni a magánszektor szereplői, akkor bankválság alakul ki. Ebben az esetben a multiplikációs folyamat a visszájára fordul, mert a nem fizetés fertőzésszerűen terjed szét a bankrendszerben és a magánszektorban. Amennyiben nincs betétbiztosítás, úgy a bankcsődök a kereskedelmi banki pénzek hirtelen megsemmisülését eredményezik. Folytatva a fertőzés analógiát, ebben a helyzetben egészséges pénzügyi helyzetben lévő gazdasági szereplők vesztik el vagyonuk egy részét és lehetetlenülnek el.

Monetáris hatóság

A monetáris hatóság (Magyarországon az MNB) hagyományosan rendelkezik a pénzkibocsátás (emisszió) monopóliumával. A jegybanki elnevezés is ebből a privilégiumból ered. Második funkciója az ország nemesfém és devizatartalékainak kezelése. Harmadik funkciója, hogy vezeti a monetáris és nem monetáris pénzintézetek számláját, átutalásokat hajt végre közöttük, likviditási szolgáltatást nyújt. Negyedik funkciója, hogy a kormány bankjaként vezeti a központi költségvetés számláját.

Tipikus esetben a monetáris hatóság banki szolgáltatásokat csak az előbb említett szereplőknek nyújt. Egyszintű bankrendszerben, vagy az egy- és kétszintű bankrendszer közötti átmeneti időszakban nem monetáris és nem kormányzati szereplőkkel is kapcsolatban van a monetáris hatóság, mint szolgáltató intézmény. A nem monetáris szereplőknek nyújtott banki szolgáltatások nem jegybanki funkciók. A monetáris hatóság hagyományos feladata a hitel- és pénzkínálat, a kamatalakulás befolyásolása. Devizahatóságként biztosítja a hazai fizetőeszköz stabilitását. Újabb keletű, de növekvő jelentőségű feladata a pénzügyi szolgáltató rendszer stabilitásának biztosítása.

Fedezeti pont

A fedezeti pont megmutatja mekkora értékesítési volumen szükséges az összes költség fedezésére.

A vállalkozásoknál felmerülő költségeket két csoportban soroljuk, állandó vagy fix és változó költségekre. A fix költségek azok, amelyek akkor is felmerülnek, ha nincs termelés, szolgál­tatásnyújtás.

Jellemző fix költségek

amortizáció kamatteher adminisztrációs költség, állandó személyzet bérköltsége bérleti díjak karbantartás, javítás költségei közüzemi szolgáltatások (telefon, villany, gáz, vízdíj) biztosítási díjak

A változó költségek a termelési, értékesítési forgalom változásával együtt vál­toznak.

Jellemző változó költségek

anyagköltség termékre, szolgáltatásra jutó bérköltség egyéb értékesítési költségek

A fedezeti pont számítása

Q=(Fix költség)/(Termék eladási ára – Egy termékre eső változó költség)

Betegszabadság

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem a táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A munkavállalót – betegsége miatti – keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. alkalmazottai, stb), továbbá jogosultak a betegszabadságra a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. Nem jogosult betegszabadságra a bedolgozó, egyéni vállalkozó, segítő családtag, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy, szakmunkástanuló, munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy.

A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %-a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is. Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz, vagy betegszabadság illeti-e meg a beteget. A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság

Átalányadózás

Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény 50–56. §-ai tartalmazzák, melyek szerint adóévenként, az adóév egészére átalányadózást választhat az az egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban, valamint az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben sem haladja meg a 15 millió forintot. Az előzőekben foglaltaktól eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásban feltüntetett tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban.

A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga azzal, hogy a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évről benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni.

Az az egyéni vállalkozó,

Átutalási megbízás

Az átutalás lehet egyszerű vagy csoportos. Közös szabály, miszerint a kötelezett kezdeményezi a fizetést, mégpedig úgy, hogy megbízza a számlavezetőjét, hogy a bankszámlája terhére utaljon át meghatározott összeget a jogosult bankszámlája javára. Az átutalási megbízás nincs értékhatárhoz kötve.

Egyszerű átutalás

Általános fizetési mód, ami azt jelenti, hogy:

Egyrészt: mindenféle tartozást ki lehet így fizetni. Másrészt: amennyiben a szerződés nem rögzíti a fizetési módot, akkor az értelemszerűen átutalási megbízás lesz.

Mivel a teljesítést a fizetésre kötelezett kezdeményezi, az átutalás aktív fizetési mód.

Az egyszerű átutalási megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható.

Az egyszerű átutalási megbízás értéknap feltüntetésével is benyújtható.

Példa: Ha az átutalási megbízást folyó hó 9.-én nyújtották be, és a fizetési határidő folyó hó12 – pl. társadalombiztosítási fizetési kötelezettség – , akkor az átutalási megbízás nyomtatványon megjelöljük az un. értéknapot. Beírjuk 12.-ét, ez azt jelenti, hogy a számlavezető 12.-én fogja a kérdéses összeggel megterhelni számlánkat.

Az egyszerű átutalási megbízás két példányban készül.

az 1. számú példány a hitelintézet példánya, azaz a banki példány, a 2.számú példány a számlatulajdonos saját példánya.

(Ritkán használják a három példányos vagy az egy példányos – un. szelvényes –

Közalapítvány

A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi vagy kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete hoz létre közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából.

Közalapítvány alapítása: alapítói okirat, melyben meg kell jelölni a kezelő szervet.

Közalapítványok célja: közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása. Viszont nem a közalapítvány lát el közfeladatot, végez közszolgáltatást, hanem megszervezi, támogatja a közfeladat ellátását, ekként biztosítja az ahhoz szükséges feltételeket. A közalapítvány nem lép az adott feladat ellátásáért felelős állami szerv vagy önkormányzat helyébe.

Közalapítvány megszűnése: a közalapítványt az alapító kérésére megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona – a hitelezők kielégítése után – az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani.

Uzsora

Az uzsorás szerződés a polgári jogban a másik szerződő fél helyzetének kihasználásával, feltűnően aránytalan előny kikötésével kötött szerződés. (Az uzsora szót a jogi nyelv már nem használja.)

Az uzsora szó eredete

A latin usura szóból származik, amely a római jogban eredetileg egyszerűen kamatot jelentett. Bár a kamatlábat az ókori Rómában már a XII táblás törvényben korlátozták, a kamatmaximumot sokszor nem tartották be. Kialakult ezért a fogalom negatív értelmezése, tehát az uzsora embertelen mértékű kamatot jelentett. Ez a jelentése mára kizárólagossá vált.

Az uzsora története Magyarországon

Az 1883. évi XXV. törvény az uzsorát az alábbi módon definiálta:

„aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ad fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadik engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik”

Minősített eset, vagyis súlyosabb büntetési tétel alá esik:

az uzsorának a törvényben meghatározott módon elpalástolása a fizetési kötelezettség biztosítása céljából az adós becsületszavának lekötése, vagy esküvel, vagy hasonló igérettel megerősíttetése az uzsora üzletszerűsége tíz esztendőn belül

Központi bank

A jegybank, más néven központi bank egy adott ország monetáris politikájáért felelős intézmény, a kétszintű bankrendszer “felső” szintjét jelenti.

A központi bankok fontosabb jellemzői Tevékenységét, működését, feladatai törvény határozza meg. A jegybankok élén általában elnök, vagy kormányzó áll. A legtöbb központi bank állami tulajdonban van, ugyanakkor a modern jegybankok esetében intézményi garanciák biztosítják a monetáris döntéshozatal függetlenségét a politikától. A jegybank független intézmény az állam nem szólhat bele működésébe. Élesen elkülönül a jegybanki és a kereskedelmi banki funkció. A központi bankok leggyakoribb feladatai A fizetőeszköz értékállóságának megőrzése (az árak, árfolyam stabilitását jelenti) Bankjegy- és érmekibocsátás, azaz pénzemisszió A fizetési rendszerek működtetése Banki szolgáltatások nyújtása az államháztartás számára Hitelnyújtás a kereskedelmi bankok számára (a bankok bankja): a jegybank vezeti a pénzintézeti számlákat, csak jó fedezet mellett ad hitelt és minden jó biztosítékot elfogad. Viszonylag magas kamatot számol fel, hogy ösztönözze a kereskedelmi bankokat a likviditásuk megfelelő alakítására. Őrzi, kezeli az állami tartalékokat – menedzseli az arany és devizatartalékokat. A pénzügyi rendszer stabilitása feletti őrködés: döntéseket hoz az árfolyam politikával kapcsolatban. A pénzügyi intézmények szabályozása, felügyelete. A központi bank a kereskedelmi bankok számláit vezeti, vállalati számlát azonban nem vezet.

Kétszintű

Foglalkoztató

bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat, tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, a kincstár számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a kincstár, a munka törvénykönyve Harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbeadó, a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munkarehabilitáció (a továbbiakban:

7 / 8« Első...45678