Az elmúlt egy év mérlege: soha nem volt ennyi felszámolás

2011. szeptember 26.
A felszámolások száma és az előző évhez viszonyított aránya az elmúlt egy évben

A 2008-ban kezdődött gazdasági válság óta évente növekvő számban kerülnek felszámolásra vállalkozások. Az elmúlt három esztendő alatt a cégnyilvántartásban szereplő mintegy 600 ezer cég közül megközelítően ötvenezer jutott erre a sorsra. 2009 szeptembere és 2010 szeptembere közötti egy esztendő alatt 16 761 cég húzta le felszámolással a rolót, az ezt követő évben (2010. szeptember és 2011. szeptember között) 18 515. Ennyi felszámolásra eddig egy év alatt soha nem került sor. Százalékosan számítva, a felszámolások száma egyetlen esztendő alatt tíz százalékkal növekedett – tájékoztatott a feketelista.hu portál.

Önnek mi a véleménye?   Hírek   , , , , , , ,  

Bíróságok

2010. január 12.

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.

A bíróság – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik

Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve.

A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.

A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének a javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki.

A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.

A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.

A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.

A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák

Önnek mi a véleménye?   Gazdasági jog   , ,  

Közigazgatás

2010. január 12.

Az alkotmányban rögzített szabályoknak megfelelően kiépített szervezetben a fő típusok a következők: országgyűlés, a helyi önkormányzatok képviselő-testületei, a kisebb önkormányzatok testületei.

A közigazgatás alatt az államigazgatást és a helyi önkormányzati igazgatást értjük.

Az államigazgatás szervei:

központi államigazgatási szervek kormány/miniszterelnök minisztériumok/miniszterek helyi államigazgatási szervek polgármester jegyző polgármesteri hivatal, és kivételesen annak ügyintézője, a közigazgatási hivatalok megyei szinten, mint középszintű általános hatáskörű szervei

A bíróságok többszintűek. Helyi, megyei bíróságok, ítélőtáblák, legfelsőbb bíróság.

Az ügyészségek szintén többszintűek. Helyi, megyei, legfelsőbb ügyészség.

Egyéb közigazgatási szervek pl. az alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék.

A központi közigazgatási szervek fő funkciója az állami munka gyakorlati szervezése és vezetése országos szinten. Végrehajtják az államhatalmi-népképviseleti szervek által hozott rendelkezéseket.

A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. Ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a jogköröket, melyeket számára az alkotmány előír.

Ezek:

védi az alkotmányos rendet védi és biztosítja az állampolgári jogokat biztosítja a törvények végrehajtását irányítja a minisztériumok munkáját a belügyminiszterrel együtt biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését kidolgozza a központi költségvetési tervet, gondoskodik annak végrehajtásáról az országgyűlés felhatalmazása alapján nemzetközi szerződéseket köt.

A közigazgatás körébe tartozó ügyekben közvetlenül, vagy kormánytagok által

Önnek mi a véleménye?   Gazdasági jog   , , ,  

Gazdasági társaságok

2010. január 10.

Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek.

Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.). Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a részvénytársaság (rt.).

Valamennyi gazdasági társaság jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

Gazdasági társaság alapításához – a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével – legalább két tag szükséges.

A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges.

A társasági szerződést valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

A kkt, a bt, a kft, valamint zrt esetén a társasági szerződés a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják.

Ha a társasági szerződés a gazdasági társaság időtartamáról nem rendelkezik, a társaságot határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni.

A társasági szerződésben

Önnek mi a véleménye?   Gazdasági jog   , , , , , , , , , , , , , , ,  

Alkotmányjog

2010. január 9.

Az alkotmányjog szabályai határozzák meg az állam alapvető felépítését, az államrendszer elveit. Az alkotmányjog– az alkotmányon nyugszik . Szabályozza a jogszabály megalkotásának módját, a parlamentek működését, a választási rendszert és a kormányzás fontosabb intézményeit. Rendezi az önkormányzatok és a központi hatalom viszonyát, szabályozza az államfő hatáskörét, feladatait. A bíróságok felépítését, szervezetét, hatáskörét is rendezi. Rendelkezik az alapvető szabadságokról, az állampolgárok jogairól, kötelességeiről, egységbe foglalja a legfontosabb emberi jogokat.

Önnek mi a véleménye?   Gazdasági jog   ,