2010. január 3. A készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő összeget kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadás alá kell vonni.
Szigorú számadású nyomtatványok – annyit érnek, amennyi rájuk van írva ezeket a nyomtatványokat sorszámmal kell ellátni és sorrendben felhasználni a rontott példányokat stornózni kell, de ezeket is meg kell őrizni számviteli bizonylatokat – 5 évig pénztárkönyvet – 10 évig a tömbök átadását-átvételét mindig dokumentálni kell – nyomtatvány sorszáma, átadás ideje, átvevő aláírása Az alábbi nyomtatványokat kell szigorú számadású nyomtatványként kezelni készpénz-felvételi utalvány bevételi és kiadási pénztárbizonylat, pénztárjelentés, értékjegyek (étkezési utalvány) egyéb, nem a pénzkezeléshez szigorúan kapcsolódó bizonylatok (számla, kiküldetési, menetlevél, stb.)
A szigorú számadású nyomtatványok átvétele és nyilvántartása
A szigorú számadás alá tartozó nyomtatványokról a kibocsátónak nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell az alábbi adatokat
a nyomtatvány neve és számjele a beszerzés kelte a beszerzést igazoló számla száma és a számlán feltüntetett teljesítés kelte a tömbök sorszáma (tól-ig); a használatbavétel kelte (amikor a tömbből első bizonylatot kiállították) a felhasználás kelte (amikor a tömbből az utolsó bizonylatot kiállították) a kiselejtezés kelte (amikor a bizonylat megőrzési határideje letelik,
2010. január 3. A fiskális (költségvetési) politika lényege az, hogy a kormányzat az adókkal, a kormányzati termék-, szolgáltatás és munkaerő vásárlásokkal és a transzfer-kifizetésekkel megpróbálja befolyásolni a gazdaságot, nevezetesen az output színvonalát és összetételét (a fogyasztási és beruházási javak közötti megoszlását), az árszínvonalat, a munkanélküliség rátáját és egyéb makroökonómiai változókat.
2010. január 3. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat, tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, a kincstár számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a kincstár, a munka törvénykönyve Harmadik része XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kölcsönbeadó, a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munkarehabilitáció (a továbbiakban:
2010. január 3. Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.
2010. január 3. A Polgári Törvénykönyv 685. § b) bekezdése alapján közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon (lemenők: gyermek, unoka, …; felmenők: szülő, nagyszülő…), az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa. Speciális jogszabály vagy szerződés ettől eltérően is megállapíthatja a közeli hozzátartozó fogalmát.
2010. január 3. Közösségi adószámot kell igényelnie annak az általános forgalmi adó alanynak, speciális esetekben a nem általános forgalmi adó alanynak és az egyszerűsített vállalkozói adó alanynak, aki az Európai Közösség valamely másik tagállamában illetőséggel bíró adózóval szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni.
Kereskedelmi kapcsolatnak minősül a termékbeszerzés, és -értékesítés, valamint a 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa tv.) 37.§., 40-41.§. és 43-46.§.-ai szerinti szolgáltatások nyújtása és igénybevétele. Ha a vállalkozó nem terméket értékesít/vásárol és a szolgáltatást nem tartalmazza a felsorolt paragrafusok egyike sem, akkor nem kell kérnie közösségi adószámot.
A közösségi adószám igénylésének módja attól függ, hogy a magyar adózó rendelkezik-e már adószámmal vagy sem.
Abban az esetben, ha még nem rendelkezik adószámmal:
cégbejegyzésre kötelezett adózók a „Cégbejegyzési kérelem” cégbíróságra történő benyújtásával, vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet végezni kívánók a „ Kérelem az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához, cseréjéhez, pótlásához” elnevezésű nyomtatványnak a jegyzőhöz történő benyújtásával, közvetlenül az adóhatósághoz bejelentkező adózók (pl. adószámos magánszemélyek) a hatályos ’101, ’201 jelű adatbejelentő lap benyújtásával kérhetik a közösségi adószám megállapítását.
Ha már rendelkezik adószámmal, akkor a hatályos ’102, ’102/E, ’202, illetve ’202/T jelű változásbejelentő lapon lehet az a közösségi adószám megállapítását igényelni.
Ha EU tagországban működő társaságnak ad el magyar
2010. január 3. Az adóhatóság adóigazolást az adózó kérelmére állít ki. Az eljárás az ügyfél kérelmére indul. Az igazolást a nyilvántartásban szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki.
A „nullás”, azaz nemleges adóigazolás azt igazolja, hogy az adózónak a kérelemben megjelölt napon adóhatóságnál nyilvántartott adótarozása nincs. Lehetőség van továbbá nemleges „együttes” igazolás kérésére is, amely az adóhatóság mellett a vámhatóság felé is igazolja, hogy nem áll fenn tartozás. Az igazolás kérése illetékköteles, az adóigazolás első példánya 2000 forintba, a másodpéldányok 600 forintba, az együttes adóigazolás első példánya 4000 forintba, a másodpéldányok 1200 forintba kerülnek, és a hatóság addig nem állítja ki, amíg az illetékfizetés értesítése az APEH-be meg nem érkezik.
Az adóigazolás elektronikusan is kérhető a magyarorszag.hu portálon. A szolgáltatás igénybevételéhez ügyfélkapus regisztráció, képviselő, meghatalmazott esetén APEH regisztráció szükséges.
Az adóigazolás kiállításához szükséges igazolványok, bizonylatok Személyazonosításra alkalmas igazolvány, lakcímkártya Személyes megjelenés akadályoztatása esetén állandó vagy eseti meghatalmazás Meghatalmazás minta letölthető az APEH internetes honlapjáról vagy az APEH ügyfélszolgálatain ingyenesen beszerezhető Az igazolás kiadásának gyorsítása érdekében az utolsó hat nap befizetéseit igazoló csekk, banki igazolás, visszavonhatatlan terhelési értesítő, számlakivonat Az adóigazolás illetékkötelezettsége (2010)
Adóigazolás:
Első példány 2000.-Ft Első példánnyal
2010. január 3. Az újabb és újabb értékpapírok születési, „feltalálási” folyamata ma is tart. Ezek motivációja többféle lehet, például:
az adózási rendszer kiskapuinak megtalálása, adóelkerülés. Az újfajta szabályozásokra reakciók (pl. osztalékkötvény, kamatozó részvény). a likviditás javítása, jobban értékesíthető jogok kibocsátása (pl. átváltoztatható kötvény, strippelés, azaz az értékpapír szelvényeinek külön–külön való értékesítése). a dezintermediáció, azaz a pénzügyi közvetítők (hitelintézetek) tőkeközvetítési költségeinél olcsóbb, hatékonyabb tőkeáramlási módszerek megtalálása.
2010. január 3. Speciális kötvény konstrukciók esetén a sajátos feltételekből fakadóan további kockázatokkal kell szembenézni, például:
a call–kötvény, amelynek kibocsátója lejárat előtt egyoldalúan visszahívhatja a kötvényt; a jelzálogkötvény (pl. az USA-ban), amelyet az adós szintén előbb törleszthet, ezzel cash flow-beli bizonytalanságot okozva a befektetőnek; az átváltoztatható kötvény, amikor döntési lehetőségeink miatt további kockázatokat vállalunk.
2010. január 2. Fizetésképtelenségi kockázatról fizetési kötelezettséget jelentő befektetéseknél, vagyis az összes értékpapír esetében beszélhetünk. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál szokás hitelezési kockázatnak is nevezni, amelyet a nem fizetési garanciákat biztosító szerződések (fizetésképtelenség esetén az adós helyett a garantőr vállalja a fizetések teljesítését) csökkenthetnek. A kibocsátó fizetésképtelensége három állapotot jelenthet:
likviditási zavar, azaz átmeneti pénzügyi egyensúlytalanság; csődhelyzet esetében a kibocsátó befagyasztja kötelezettségei kifizetését, a majdani pénzügyi rendezés reményében; a felszámolási eljárás esetén a pénzügyi rendezés lehetősége megszűnt, a kibocsátónak egykoron forrást rendelkezésre bocsátók sorban állnak követeléseikért.
|
|
Legfrissebb hozzászólások