Számviteli politika

A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, az elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.

A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni.

A számviteli politika tartalma:

• könyvvezetés módjának meghatározása
  • egyszeres, vagy kettős könyvvezetés,
  • ha kettős, akkor dönteni kell a főkönyvi és analitikus nyilvántartások rendszeréről és kapcsolatukról, valamint dönteni kell a költségelszámolás rendszeréről és módszeréről is,
• mérlegkészítés időpontjának megválasztása tekintettel a zárlati munkákra,
• mérlegtételek értékelésére vonatkozó ütemterv, mely az egyes eszközök és források értékelésének konkrét időpontjait tartalmazza,
• a beszámoló mérlegének és eredmény-kimutatásának megválasztása,
• egyes eszköz– és forráscsoportok értékelési eljárásai
  • értékelési alapelvek,
  • értékhelyesbítésbe bevont eszközök köre,
  • sajátos értékelési eljárások,
  • jelentős összeg értékhatárának rögzítése
  • eszközök és források értékelési szabályzatának elkészítése,
• időbeli elhatárolások fajtái és dokumentációi,
• beszerzési ár és az előállítási költség,
• eszközök minősítési szempontjai, azaz mi alapján dönti el a vállalkozás, hogy az eszköz a befektetett eszközök, vagy a forgóeszközök közé kerül,
• amortizációs politika kialakítása
  • amortizáció választott módszereinek meghatározása (lineáris, progresszív, degresszív, stb.) és indoklásuk,
  • terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés fogalmának és jellemzőinek pontosítása,
  • a kialakításánál figyelembe kell venni: műszaki és technikai avulás, hasznos időtartam alatti igénybevétel egyenletessége, immateriális javaknál a Szt–ben leírt korlátok, társasági adóról szóló törvényben elismert leírási kulcsok,
• értékvesztések kezelése
  • meghatározásának módját és annak alapját képező információkat, bizonylatokat ismertetni,
  • követeléseknél az adósonként és együttesen kis összegű követeléseknél, illetve a fajlagosan kis értékű készleteknél a %–os módszer alkalmazásainak a feltételei,
• céltartalék képzés rendje, a minősítés és annak módszerei, a számítás bizonylati alapjai,
• behajthatatlannak minősülő követelések minősítésének szempontjai
  • annak az értéknek a megállapítása, ahol a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,
  • mikor tekint egy adóst igazoltan fellelhetetlennek,
• értékhelyesbítésbe bevont eszközök (mi számít lényeges eltérésnek!),
• ellenőrzés, önellenőrzés által feltárt, az előző éve(ke)t érintő hibák minősítése, a lényeges hiba mértékének a megállapítása (az Szt–ben foglaltaknál lehet szigorúbb korlátokat megadni),
• a Kiegészítő melléklet tartalma (Szt. 88 §),
• az Üzleti jelentés tartalmának kialakítása
  • saját részvények megszerzésével kapcsolatos adatok,
  • K+F tevékenység és ráfordításai,
  • fordulónapot követő lényeges folyamatok,
  • telephelyek bemutatása,
  • vállalkozás várható fejlődésére vonatkozó adatok,
  • környezetvédelemmel kapcsolatos információk,
  • tárgyévi tevékenység átfogó elemzése,
  • piaci kapcsolatok,
  • kapacitások, erőforrások volumene és kihasználtsága,
  • veszélyhelyzetek, káresemények,
  • pénzügyi, jövedelmezőségi helyzet,
• elkészítendő szabályzatok
  • eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata,
  • eszközök és források értékelési szabályzata,
  • önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatok (kötelező, ha az éves nettó árbevétel csökkentve az eladott szolgáltatásokkal nagyobb, mint 1 Mrd Ft, vagy a költségnemek szerinti költségek meghaladják az 500 M Ft–t),
  • pénzkezelési szabályzat.