Szállítói tartozások

A szállítói tartozások helye a számlakeret-tükörben:

  • 454-456. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
    • 454. Szállítók
    • 455. Beruházási szállítók
    • 456. Faktoring tartozások

A szállítói tartozások helye a mérlegben:

  • F. Kötelezettségek
    • III. Rövid lejáratú kötelezettségek
      • 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

Kötelezettségek: azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. [Szt. 42 § (1)]

A kötelezettség csak akkor vehető fel a mérlegbe, ha

  • azt a gazdálkodó elismerte, elfogadta,
  • a másik fél által megtörtént a teljesítés,
  • különféle szerződésekből származik, és
  • jellemzően pénzformában teljesítendő.

Az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó, ÁFA-t is tartalmazó kötelezettségeket az elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg

  • pénzügyileg nem rendezték,
  • váltóval ki nem egyenlítették (váltótartozás),
  • elengedett kötelezettségként ki nem vezették (eszköz beszerzéshez kapcsolódó részt halasztott bevételként el kell határolni).

A szállítókkal szembeni kötelezettségek nyilvántartásba vételének alapbizonylata az előírásoknak megfelelő, szabályszerűen befogadott számla, illetve egyéb számlát helyettesítő bizonylat, szerződés, bírósági, adóhatósági határozat.

A szállítókkal szembeni kötelezettségek értékét módosító tételek lehetnek:

  • a teljesítésre vonatkozóan utólag kapott engedmények,
  • utólag kapott fizetési engedmények,
  • visszáruk, számlahelyesbítések.

A szállítók mérlegsoron belüli átsorolások:

  • ha a szállítói kötelezettség anyavállalattal, leányvállalattal, közös vezetésű vállalattal vagy társult vállalkozással szemben áll fenn, akkor azt a rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben nevű soron kell szerepeltetni,
  • ha viszont a kötelezettség egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben áll fenn, akkor a rövid lejáratú kötelezettség egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben nevű soron kell szerepeltetni.

Külföldi pénzértékre szóló szállítói kötelezettségek értékelése (Szt. 60 §):

  • A külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni.
  • A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló minden kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.
  • A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségnek az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével]
    • amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,
    • amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként

kell elszámolni.

  • A külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán, vagy az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
  • Ettől a devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve az MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában, országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet, vagy az MNB által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán, vagy az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.
  • A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek forintra történő átszámításánál a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló kötelezettség egységesen értékelhető deviza-vételi, vagy csak deviza-eladási árfolyamon is (a különbözetet a kiegészítő mellékletben be kell mutatni).

A gazdálkodó által választható árfolyamok:

  • a választott hitelintézet által meghirdetett deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam átlaga,
  • az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam,
  • a választott hitelintézet által meghirdetett deviza-vételi árfolyam (célszerű, ha a gazdálkodó kizárólag vagy főleg devizás eszközökkel rendelkezik),
  • a választott hitelintézet által meghirdetett deviza-eladási árfolyam (célszerű, ha a gazdálkodó kizárólag vagy főleg devizás forrásokkal rendelkezik).

Ha a gazdálkodó a deviza-vételi, vagy deviza-eladási árfolyamot választja, akkor a kiegészítő mellékletben indokolni kell a választást, valamint be kell mutatni a két alapmódszer valamelyikéhez viszonyítva a választott módszerből eredő mérlegtételekre és az eredményre gyakorolt hatások számszerű összegeit.

Év végén a meglevő devizás tételeket át kell értékelni a mérleg fordulónapján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam szerint, feltéve, hogy az összevont árfolyam-különbözet jelentős. A jelentős érték tartalmának meghatározását a számviteli politikában kell rögzíteni.

Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáru­val, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, akkor az importbeszerzés, illetve az exportbe­vétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés szerződés szerinti értékének az első teljesítéskor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos deviza-közép­árfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. Így az importbeszerzés és az export­értékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz.

Szállítói tartozások főkönyvi elszámolása:

  • Szállítói kötelezettség állományba vétele
    • T 21-22 – K 454 (számla szerinti összeg),
    • T 466 – K 454 (előzetesen felszámított ÁFA),
    • T 454 – K 21-22 (engedmény, visszáru),
    • T 454 – K 466 (helyesbítő számla alapján),
  • Importbeszerzés
    • T 16 – K 455 (számla szerinti összeg),
    • T 16 – K 465 (vámterhek),
    • Kapcsolódó tétel: import ÁFA elszámolása
      • T 368 – K 465 (vámhatározat alapján),
      • T 466 – K 368 (pénzügyi rendezés után),
  • Szállítói tartozások pénzügyi rendezése
    • T 454/455 – K 38 (kifizetett összeg),
    • Kapcsolódó tétel: árfolyam különbözet elszámolása
      • T 454/455 – K 976 (árfolyamnyereség),
      • T 876 – K 454/455 (árfolyamveszteség),
  • Barter elszámolása
    • T 368 – K 317 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott értéke),
    • T 4542 – K 368 (első teljesítéskori árfolyamon nyilvántartott értéke),
  • Szállítói tartozások elengedése
    • T 454/455 – K 98 (elengedett kötelezettség összege),
    • Kapcsolódó tétel: időbeli elhatárolás elszámolása
      • T 989 – K 483 (eszközhöz kapcsolódó összeg),
      • T 483 – K 989 (az eszköz költségként, ráfordításként történő elszámolásakor az elhatárolás megszüntetése),
  • Szállítói tartozás fejében kiállított váltó állományba vétele
    • T 454 – K 457 (könyv szerinti érték),
    • T 392 – K 457 (a váltó kamattartalma),
    • Kapcsolódó tétel: az üzleti évet terhelő kamat elszámolása
      • T 872 – K 392 (időarányos kamat),
  • Év végi felértékelés
    • T 3/4 – K 454/455,
    • T 876 – K 3/4 (fordulónapi választott árfolyam > könyv szerinti érték, és az összevont árfolyam-különbözet jelentős),
  • Év végi leértékelés
    • T 454/455 – K 3/4
    • T 3/4 – K 976 (könyv szerinti érték > fordulónapi választott árfolyam, és az összevont árfolyam-különbözet jelentős).

A szállítókkal szembeni kötelezettségek analitikus nyilvántartása tartalmazza:

  • a szállító azonosítására szolgáló adatokat (a szállító neve, címe, elérési útvonala),
  • a bizonylati hivatkozásokat (a számla, vagy számlát helyettesítő okmány száma),
  • az egyes szállítások összegeit, a számla keltét, a teljesítés dátumát, az esedékesség időpontját, a fizetés módját,
  • a szállítónak adott előlegek összegeit, keletkezésének és esedékességének időpontjait,
  • a kifizetett összegeket, valamint a kötelezettségeket csökkentő egyéb tételeket (engedmények, visszáruk összegei).

A devizában fennálló szállítói kötelezettségek analitikus nyilvántartásának a következőket is tartalmaznia kell:

  • kötelezettség összege devizában,
  • a teljesítéskori választott árfolyam,
  • mérlegfordulónapi árfolyam, átértékelés összege forintban.

A szállítói tartozások leltározása:

  • Minden üzleti évben a mérleg fordulónappal egyeztetéssel kell elvégezni.
  • A leltározás a mérleg fordulónapjára vonatkozóan az egyeztető levelek, adófolyószámla kivonatok alapján, a főkönyv, az analitika és a bevallások egyeztetésével történik.

A szállítói tartozások kapcsolata az eredménykimutatással:

  • Az eredmény-kimutatásban a szállítói tartozásoknak csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételként az időbeli elhatárolás elvéből következően.
  • Összköltség eljárással „A” változat:
    • Értékesítés nettó árbevétele
    • Egyéb bevételek
    • Anyagjellegű ráfordítások
    • Személyi jellegű ráfordítások
  • Forgalmi-költség eljárással „A” változat:
    • Értékesítés közvetlen költségei
    • Értékesítés közvetett költségei
    • Egyéb ráfordítások
    • Pénzügyi műveletek bevételei
    • Pénzügyi műveletek ráfordításai
    • Rendkívüli bevételek
    • Rendkívüli ráfordítások

A szállítói tartozások megjelenése az üzleti jelentésben:

  • Az üzleti jelentésben ki kell térni:
    • a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra,
    • a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét, a vállalkozó környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségét.

Önnek mi a véleménye?