Saját tőke

A saját tőke helye a számlakeret-tükörben:

• 41. Saját tőke
  • 411. Jegyzett tőke
  • 412. Tőketartalék
  • 413. Eredménytartalék
  • 414. Lekötött tartalék
  • 417. Értékelési tartalék
  • 419. Mérleg szerinti eredmény

A saját tőke helye a mérlegben (zárójelben a „B” változat):

• D. Saját tőke (J)
  • I. Jegyzett tőke

Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken

• • II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (–)
  • III. Tőketartalék
  • IV. Eredménytartalék
  • V. Lekötött tartalék
  • VI. Értékelési tartalék
  • VII. Mérleg szerinti eredmény

Saját tőke jellemzői:

• A gazdálkodó vagyonának saját forrása, amelyet a gazdálkodó alapítói, tulajdonosai bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére.
• A saját tőke felépítése mindenkor a gazdálkodó valós vagyoni helyzetét mutatja be, a tőkerészek mindegyike véglegesen és teljes összegben áll a gazdálkodó rendelkezésére.
• Az alapítók, tulajdonosok által véglegesen átadott tőkeösszeget a gazdálkodó a tevékenység során szabadon felhasználhatja, általában sem időbeli, sem a felhasználás céljára vonatkozó megkötést az alapítók, tulajdonosok nem adnak.
• A saját tőkének finanszíroznia kell a társaság gazdálkodását, a negatív saját tőke csak matematikailag értelmezhető az eszköz-forrás összefüggés alapján.
• A Gt tv a hitelezők védelme érdekében csak átmeneti állapotként engedi meg, hogy a saját tőke a jegyzett tőke – Rt esetében 2/3, Kft esetében 50% – alá csökkenjen.
• Ebben az esetben az alábbi lehetőségek választhatók:
  • a jegyzett tőke megemelése pótlólagos tőkebevonással legalább a kritikus szintig,
  • a jegyzett tőke leszállítása a kritikus szintig figyelemmel más szabályokra,
  • a társaság átalakulása,
  • végelszámolással, vagy felszámolással való megszűnés,
  • Kft esetében pótbefizetés, ha a társasági szerződés még rendelkezik róla.
• Ha a tulajdonosokat, alapítókat pótbefizetési kötelezettség terheli és e kötelezettségüknek még nem tettek eleget, akkor annak összegét lekötött tartalékként kell kezelni.
• Amennyiben eleget tesznek e kötelezettségüknek, akkor a pénzmozgással egyidőben az eredménytartalékot kell csökkenteni, s ezzel egyidőben az e jogcímen lekötött tartalék összegét felszabadítani.

A saját tőke tartalmi elemei:

• jegyzett tőke az alapító okirat (társasági szerződés) szerint

(külön kiemelendő az a tőkerész, amely jegyzett, de még be nem fizetett tőke),

• nyílt tartalékok

(külön kiemelendő az a tőkerész, amely ebből lekötött tőkerésznek minősül),

• rejtett tartalékok jogszabály szerint kimutatható része,
• tárgyévi saját vagyonváltozás (mérleg szerinti eredmény).

Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet: a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege.

Jegyzett tőke:

• A tulajdonosok (tagok) által a vállalkozás létesítésekor és tőkeemeléskor a vállalkozás rendelkezésére bocsátott eszközök értéke.
• A jegyzett tőke a tulajdonosok (tagok) pénzbeli, és nem pénzbeli betétjéből áll.
• Cégbírósági bejegyzésre kötelezett: jegyzett tőke részvénytársaságnál, Kft-nél és egyéb vállalkozónál a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. Az alapításkori jegyzett tőke, a tőkeemelés és tőkeleszállítás összege a cégbírósági bejegyzés napjával vehető figyelembe jegyzett tőkeként, illetve annak módosulásaként (addig tartalmilag, mint alapítókkal szembeni kötelezettséget kell kimutatni).
• Cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett: jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott tőke.
• Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe: jegyzett tőkeként kell kimutatni a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított – tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott – vagyont.
• A jegyzett tőke a választott társasági formától függően törzstőke, részvénytőke, vagy vagyoni betét lehet.
• A jegyzett tőke részeként kell kimutatni a dolgozói részvényeket, üzletrészeket is.
• A társaság dolgozóinak juttatott részvények, üzletrészek, vagyonjegyek esetében ezek fedezetét biztosítani kell a társaságnak a jegyzett tőkén felüli jegyzett tőke összegéből.
• A saját tőke információs tartalmát javítja, hogy a jegyzett tőkén belül elkülönítetten kell kimutatni a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek névértéken számított összegét.

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke:

• Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét.
• Alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor átvételre kerülő eszközök kötelezettségként jelennek meg, mindaddig, amíg a társaságot be nem jegyzik. A cégbejegyzés után a jegyzett tőkére be nem fizetett összegek a tulajdonosokkal (a tagokkal) szembeni követelésként jelennek meg.

Tőketartalék:

• Alapvetően olyan elemeket tartalmaz, amelyek függetlenek a gazdálkodó tevékenységének eredményességétől, azaz tőkeérték változásból származnak, illetve ide sorolandók az e címen átadott, átvett összegek.
• A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:
  • részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet (részvény ázsió),
  • egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,
  • a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,
  • a szövetkezeti üzletrész bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét,
  • a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,
  • a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.
• A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:
  • a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból,
  • a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget,
  • a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás összegét,
  • a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,
  • a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.
• A tőketartalék csak úgy csökkenthető, ha emiatt nem lesz negatív egyenlege.
• A könyvelés bizonylata a cégbírósági bejegyzés.

Eredménytartalék:

• Az eredménytartalék alapvetően az előző évek felhalmozott mérleg szerinti eredménye, amely a vállalkozási tevékenység eredményességétől függő saját tőke változását mutatja.
• Növekedést és csökkenést egyaránt kifejezhet (egyenlege lehet negatív, nulla, pozitív).
• Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:
  • az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is,
  • a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben,
  • a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot,
  • a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg,
  • az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,
  • a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.
• Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:
  • az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés, előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is,
  • a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból,
  • az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,
  • az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget,
  • a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg,
  • a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét,
  • a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét,
• Az eredménytartalékot érintő a Szt. által kötelezően előírt felhasználások akkor is elszámolandóak az eredménytartalék terhére, ha annak egyenlege negatív volt,
• Az eredménytartalékot a gazdálkodó elhatározása alapján csökkentő tételek csak abban az esetben számolhatók el, ha arra meglévő pozitív eredménytartalék fedezetet biztosít.

Lekötött tartalék:

• A lekötött tartalékban kimutatott tőkeértékek szabadon, a gazdálkodó döntése szerint nem felhasználhatóak, azokat csak a törvényben nevesített esetekben lehet felszabadítani, igénybe venni.
• A lekötött tartalék magában foglalja:
  • a tőketartalékból lekötött összegeket,
  • az eredménytartalékból lekötött összegeket,
  • a kapott pótbefizetés összegét.
• A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
  • szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét,
  • a más jogszabály szerint, vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő – tartalékot.
• Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:
  • a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek névértékét, illetve visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több,
  • átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése, illetve az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt még fizetendő társasági adónak megfelelő összeget,
  • az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget,
  • a nem realizált árfolyamveszteség és a céltartalék különbözetének összegét,
  • a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet,
  • a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetés összegét,
  • más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló – tartalékot.
• Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik.
• A lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege nő.
• A lekötött tartalék feloldását – a pótbefizetés kivételével – a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre.
• A lekötött tartaléknak csak pozitív egyenlege lehet.

Értékelési tartalék:

• Az értékelési tartalék a befektetett eszközök meghatározott körére vonatkozóan a gazdálkodónál esetlegesen meglévő rejtett tartalékok mérlegbe történő felvétele.
• Az értékelési tartalék mérlegben való megjelenése az inflációs hatások részbeni kezelésének eszköze.
• Felvétele a mérlegbe nem kötelező, ezért a számviteli politikában rögzíteni kell a vállalkozó döntését és indokolni választása esetén.
• Csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó esetében választható.
• Eszközcsoportok, ahol alkalmazható:
  • immateriális javak közül
    • vagyoni értékű jogok,
    • szellemi termékek,
  • tárgyi eszközök közül
    • ingatlanok,
    • ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok,
    • műszaki berendezések, gépek, járművek,
    • egyéb berendezések, gépek, járművek,
    • tenyészállatok,
  • befektetett pénzügyi eszközök közül
    • tulajdoni részesedést jelentő tartós értékpapírok (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek).
• Az értékhelyesbítést a választott eszközök fordulónapon meglévő állományára a december 31-i piaci értékek figyelembevételével kell elvégezni.
• A Szt. indoklása szerint a piaci ár meghatározására az alábbi módszerek lehetségesek:
  • amennyiben a mérlegkészítés napjáig rendelkezésre állnak a globális, illetve speciális árindexek, akkor ezek alkalmazásával lehet az egyedi eszköz piaci árát meghatározni (egyedi értékelés elve sérülhet),
  • a piaci ár meghatározását a gazdálkodó a rendelkezésére álló egyéb információk alapján is meghatározhatja.
• Az értékhelyesbítések egyedi eszközönként megállapított összegét és annak változásait egyedi eszközönként, a könyv szerinti értéktől elkülönítetten kell nyilvántartani az analitikus nyilvántartás keretében.
• Az értékhelyesbítéseknek a mérleg fordulónapján nyilvántartott állományát tételes leltárral kell alátámasztani.
• Az egyedi eszközök évenkénti értékelésének helyességét, az értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.
• Az értékelési tartalék és a befektetett eszközök között kimutatott értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat.
• Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség közvetlenül nem teljesíthető.

Mérleg szerinti eredmény: a mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.

Osztalékfizetési korlát:

• A tárgyévi adózott eredmény csak akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
• Korrigált saját tőke ≥ Jegyzett tőke
• Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.
• Korrigált saját tőke > Jegyzett tőke
• Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni.
• A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.

A saját tőke analitikus nyilvántartása:

• A jegyzett tőke analitikus nyilvántartása az alapítói okiratra, annak módosításaira, esetleg a cégkivonat adataira épül.
• A jegyzett, de még be nem fizetett tőke analitikus nyilvántartása tartalmazza:
  • a tulajdonos megnevezését, azonosító adatait,
  • a tulajdonos által jegyzett tőke összegét,
  • a tulajdonos által már rendelkezésre bocsátott tőke összegét, a teljesítés időpontját és módját,
  • a még rendelkezésre nem bocsátott tőke összegét,
  • a rendelkezésre bocsátás határidejét.
• A tőketartalék és az eredménytartalék analitikus nyilvántartása tartalmazza:
  • a növekedések és csökkenések jogcímeit,
  • javasolt az analitika mellé csatolni a szerződések, jegyzőkönyvek másolatát, amelyek a tartalékok változását megalapozzák.
• A lekötött tartalék analitikus nyilvántartása tartalmazza:
  • milyen jogcím szerint történt a lekötött tartalék növekedése vagy csökkenése évenkénti bontásban:

= a tőketartalékból lekötött összegek,

= az eredménytartalékból lekötött összegek,

= a pótbefizetéssel kapcsolatosan lekötött összegek,

• • milyen dokumentumok támasztják alá a lekötött tartalék változásait.

A saját tőke leltározása: minden üzleti évben a mérleg-fordulónappal egyeztetéssel kell elvégezni. A leltározás a mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus nyilvántartások, a főkönyvi adatok és az alapítói okirat adatainak egyeztetését jelenti.

A saját tőke bizonylatai:

• közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozat,
• vezetői utasítás, rendelkezés,
• alapítói okirat,
• cégbírósági bejegyzés,
• bankkivonat.

A saját tőke főkönyvi elszámolása:

• Jegyzett tőke elszámolása cégbírósági végzés alapján:
  • T 358 – K 411 (jegyzett tőke összege),
  • T 479 – K 358 (a már teljesített befizetések, átadott eszközök),
  • Kapcsolódó tétel: alapításkor, tőkeemeléskor befizetett összeg, illetve átadott nem pénzbeli betét
    • T 1-3 – K 479 (alapítói okirat szerinti érték),
• Ázsió átvezetése
  • T 358 – K 412 (apport létesítő okirat szerinti értéke),
• Devizában teljesített befizetések árfolyam-különbözetének elszámolása
  • T 358 – K 976 (árfolyamnyereség),
  • T 876 – K 358 (árfolyamveszteség),
• Jegyzett tőke emelése tőketartalékból, vagy eredménytartalékból
  • T 412 – K 411 (cégbírósági végzés alapján),
  • T 413 – K 411 (cégbírósági végzés alapján),
• Jegyzett tőke csökkentése tőketartalék, vagy eredménytartalék javára
  • T 411 – K 412 (cégbírósági végzés alapján),
  • T 411 – K 413 (cégbírósági végzés alapján),
• A lekötött tartalék állományváltozása
  • T 412 – K 414 (lekötött összeg),
  • T 414 – K 412 (lekötött összeg visszavezetése),
  • T 413 – K 414 (lekötött összeg),
  • T 414 – K 413 (lekötött összeg visszavezetése),
• Pótbefizetés
  • T 38 – K 414 (pótbefizetése összege),
  • T 414 – K 38 (a korábban teljesített pótbefizetések visszavezetése),
• Értékhelyesbítés állományba vétele
  • T 177 – K 417 (piaci érték > könyv szerinti, érték a kettő különbözete),
• Az állományban lévő értékhelyesbítés összegének csökkentése
  • T 417 – K 117 (piaci érték < könyv szerinti; érték a kettő különbözete
• Mérleg szerinti eredmény megállapítása
  • T 493 – K 419 (nyereség),
  • T 419 – K 493 (veszteség),
• Mérleg szerinti eredmény átvezetése (év elején)
  • T 419 – K 413 (nyereség),
  • T 413 – K 419 (veszteség),
• Eredménytartalék igénybevétele osztalékra
  • T 413 – K 493,

A saját tőke megjelenése az eredmény-kimutatásban:

• A saját tőke elemi közül csak a mérleg szerinti eredmény jelenhet meg.
• A MSZE az üzleti év hozamainak, valamint a költségek és ráfordítások különbözeteként, a mérlegben az eszközök és a források különbségeként kerül megállapításra.
• A mérlegben és az eredmény-kimutatásban levezetett MSZE összegének meg kell egyeznie.

A saját tőke és a kiegészítő melléklet:

• Be kell mutatni a jegyzett tőke üzleti éven belüli változását, annak okait.
• Ismertetni kell azt is, hogy milyen értéket képvisel és hogyanváltozott az anyavállalat, a leányvállalat(ok), közös vezetésű vállalkozás(ok), társult vállalkozás(ok) által jegyzett összeg.
• Meg kell adni részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltűntetve a tárgyévben kibocsátottakat), továbbá a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét.
• Külön be kell mutatni a számviteli politika meghatározó elemeit és azok változásait, a változás eredményre gyakorolt hatását.
• Ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárásokat, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indoklását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat.
• Azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek, ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is be kell mutatni.
• Be kell mutatni a lekötött tartalékban szerepeltetett összegeket jogcímenkénti részletezésben.
• Be kell mutatni az értékhelyesbítések:
  • nyitó értékét,
  • növekedését, csökkenését,
  • záró értékét legalább
    • vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok (ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok is), műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben.
• Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.