A pénzügyi intézmények könyvvezetésének sajátosságai:
- A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti.
- Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények:
- tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését,
- biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének.
- A pénzügyi intézmény köteles, az arra jogosult testület által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.-ig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30.-ig megküldeni.
- A kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára e rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
- Magyarországon fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredmény-kimutatásának magyar nyelvű hiteles fordítását, a jóváhagyást követő harminc napon belül két országos napilapban köteles közzétenni.
A pénzintézeti mérleg tagolása, sajátosságai, tételeinek tartalma:
- A pénzintézeti mérleg felépítése sajátos. A mérleg likviditási sorrendet követ.
- A mérlegben először a forgóeszközök, azon belül is a pénzeszközök szerepelnek. Ezt követően szerepelnek az értékpapírok, speciális bontásban. Megkülönböztetjük a kincstárjegyeket és a jegybankképes értékpapírokat, kötvényeket, részvényéket és más, nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírokat, valamint a saját részvényeket.
- Az értékpapírokat követően a követelések kerülnek kimutatásra. Itt lényeges sajátosság, hogy a Szt. szerint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő éven túli követelések a pénzintézeti mérlegben a forgóeszközök között kimutatott követelések között szerepelnek.
- Sajátosság a pénzintézeteknél a kamatelszámolás módja. A mérleg fordulónapján járó illetve fizetendő és a mérlegkészítés napjáig, be nem folyt, illetve ki nem fizetett kamatokat a pénzintézetekkel, valamint az ügyfelekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek között kell a mérlegben szerepeltetni.
- A hosszú, lejáratú követelések között kell kimutatni a pénzintézetekkel, illetve az ügyfelekkel szembeni éven túli követeléseket; valamint a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseket. A forgóeszközökön belül az utolsó eszközcsoportot a készletek alkotják. Ezt követően a befektetett eszközöket, azon belül is a pénzügyi észközöket kell feltüntetni.
- A pénzintézeti mérlegben a tárgyi eszközök között külön kell kimutatni a nem közvetlen pénzintézeti célt szolgáló tárgyi eszközöket.
- A mérleg forrás oldalán a kötelezettségek kerülnek előre, a saját töke pedig utolsó mérlegfőcsoportként szerepel. A hosszú lejáratú kötelezettségeknél a rendelet bevezeti a hátrasorolt kötelezettségek tételét.
- Évközben a kintlévőségeket negyedévenként kell minősíteni, és a céltartalékot elszámolni.
- A saját tőke felépítése megegyezik a Szt. szerinti tartalommal, azzal a kiegészítéssel, hogy a saját töke részeként kell feltűntetni az adózott eredményből képzett általános tartalék őszszegét is.
- A pénzintézetek a mérleg hátlapján szerepeltetik a kiegészítő melléklet részét képező, de összegszerűségét tekintve jelentős nagyságrendet képviselő mérlegen kívüli tételeket. Itt kell kimutatni a függő kötelezettségeket, valamint a jövőbeni kötelezettségeket.
A pénzintézeti eredmény-kimutatás tagolása, sajátosságai, tételeinek tartalma:
- A pénzintézetek eredmény-kimutatásának felépítése is sajátos.
- A fő eredménykategóriák, bevétel és ráfordítás, valamint költségblokkok itt is megtalálhatók, csak más szerkezetben. A pénzintézetek bevételének és eredményének döntő hányada nem valamely termék, áru értékesítéséből illetve szolgáltatás nyújtásából ered, hanem a pénzügyi műveletek bevételeiből és ráfordításaiból.
- Az eredménykimutatás nem használja a pénzügyi műveletek bevétele, ráfordítása, illetve eredménye kategóriákat, ezek helyett bevezet egy tágabb értelmű fogalmat, az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeit, ráfordításait.
- Ezt követik az egyéb bevételek és ráfordítások tételei, valamint az általános üzleti költségek, azzal az eltéréssel, hegy az esetleges anyagköltség összege az egyéb költségeken belül jelenik meg, és a bankköltségek nem képezik az egyéb költségek részét.
- Mindezeket összegezi a pénzintézeti tevékenységek eredménye, amellyel szemben a rendelet tervezete bevezeti a nem pénzintézeti tevékenységek eredményét.
- Végül megjelenik a szokásos vállalkozási eredmény, amely magában foglalja a pénzintézeti tevékenységek eredményét és a nem pénzintézeti tevékenységek eredményét.
- Ezek után az eredménykimutatás a számviteli törvény szerinti szerkezetet követi azzal a kiegészítéssel, hogy megjelenik az adózott eredményt módosító általános tartalékképzés és felhasználás összege is.
A pénzintézeti kiegészítő melléklet:
- A pénzintézeteknek, a Szt.-ben foglaltakon túlmenően a kiegészítő mellékletben az alábbi adatokat is közölniük kell:
- általános tartalék még nem képzett összegét és a hatásidőt, amelyen belül az előírt értékhatárt el kell érni,
- a kintlévőségek után képzendő kockázati céltartalék még nem képzett összegét és azt a határidőt, amelyen belül az előírt értékhatárt el kell érni,
- a mérleg fordulónapján kintlévő nagyhitelek együttes összegét,
- a pénzintézeteknek a kötelező Betétvédelmi Alapban, illetve Önkéntes Betétvédelmi Alapokban való tagságát és az azokhoz való hozzájárulás ősszegét,
- a hátrasorolt eszközök tételes összegét, kamatlábát, esedékességét, pénznemét,
- a hátrasorolt kötelezettségeket,
- a mérleg eszköztételei közül az A/III/1.b, 2.b, forrástételei közül a D/I/1.b, 2.d, a D/II/1, 2, 4 tételeknek a következő esedékesség szerinti bontását:
- 3 hónapon belül esedékesek,
- 3 hónapon túl és 1 éven belül esedékesek,
- 1 éven túl és 5 éven belül esedékesek,
- 5 éven túl esedékesek,
- a saját eszköz terhére adott zálog és ahhoz hasonló jogokat,
- a tőzsdén jegyzett értékpapírokat,
- a külföldi pénzértékre szóló eszközöket, forrásokat forintban kifejezve,
- általános tájékoztatás a még nem esedékes határidős ügyletekről fajtánként,
- eredménykimutatás 10/e tétele alatt kimutatott egyéb általános költségek költségnemenkénti bontását,
- a pénzintézet által alkalmazott konszolidálási módszert.
A költségvetési szervek beszámolási kötelezettségének sajátosságai:
- Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki.
- A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban előirányzat-maradványt, illetve pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban az eredményt tartalmazza.
- Az államháztartás alábbi szervezeteinek féléves és éves beszámolót kell készíteniük:
- központi költségvetési szervek,
- helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati szervek,
- társadalombiztosítás alapok,
- társadalombiztosítási költségvetési szervek,
- országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek,
- köztestületi költségvetési szervek,
- elkülönített állami pénzalapok.
- Az éves beszámolóról összevont (konszolidált) beszámolót is kell készíteniük a:
- társadalombiztosítás alapoknak,
- társadalombiztosítási költségvetési szerveknek.
- Nem kell féléves beszámolót készíteniük az alábbi szervezeteknek:
- ország mozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek,
- Kincstári Vagyoni Igazgatóság,
- Magyar Tudományos Akadémia,
- az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogok gyakorlójaként megjelölt miniszter e feladatai végrehajtására létrehozott vagyonkezelő szervezete,
- a megyei területfejlesztési tanácsok, a regionális és térségi fejlesztési tanácsok, valamint munkaszervezeteik.
- Az éves költségvetési beszámoló fordulónapja december 31., a féléves költségvetési beszámolóé június 30.
- A zárszámadáshoz a központi költségvetési fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.
- Az éves beszámoló keretében átfogó, részletes és teljes körű képet kell adni a költségvetési szervnek pénzügyi tevékenységéről, vagyoni helyzetéről, a gazdálkodását befolyásoló tényezőkről stb. A féléves beszámoló tartalma az éves beszámolóhoz viszonyítva lényegesen szűkebb, csak a pénzforgalmi teljesítésekre vonatkozik.
A költségvetési beszámoló részei:
- könyvviteli mérleg,
- pénzforgalmi jelentés,
- pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, eredmény-kimutatás,
- kiegészítő melléklet.
A költségvetési mérleg tagolása, sajátosságai, tételeinek tartalma:
- Az immateriális javak összevontabb információit az indokolja, hogy a költségvetési szerveknél nem fordul elő üzleti vagy cégérték, az alapítás-átszervezés költségeinek kimutatása pedig nem a vállalkozási körben megszokott módon számolandó el. A kísérleti fejlesztés a költségvetési szervek szűk körére jellemző, ezért e tevékenység aktivált értékét az egyéb immateriális javak között mutatják ki.
- A műszaki berendezések, gépek, járművek külön tételként történő kimutatása nem indokolt, mert azok az eszközök nem jellemzik tevékenységüket.
- A készletek csoportjából hiányzik a “készletekre adott előlegek” tételsor. Ilyen tevékenység hatását a költségvetési szervek a mérlegben nem mutathatják ki.
- Jellemző követelésfajta az adósokkal szembeni állomány.
- A költségvetési szervek mérlegéből hiányoznak a váltókövetelések, az alapítókkal szembeni követelések, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkekövetelések.
- Az intézményeknél lévő értékpapírok jellemző csoportját a kincstárjegyek adják. A jövőben arra lehet számítani, hogy a költségvetési szerveknél a kárpótlási jegyekből jelentős állomány képződik. Ezért kiemelten tartalmazza a mérleg a kárpótlási jegyek és a kincstárjegyek állományának értékét.
- A Pénzeszközök mérlegfejezetben a pénzeszközök csoportosítása azok jellege szerint történik.
- Az intézmények mindennapi munkájában gyakran előfordul, hogy olyan feladatot is el kell látniuk, amelyek nem képezik szorosan vett költségvetési tevékenységüket. Ezekkel kapcsolatos pénzeszközöket az “idegen pénzeszközök számlái” között mutatják ki.
A költségvetési pénzforgalmi jelentésének tagolása, sajátosságai, tételeinek tartalma:
- A pénzforgalmi jelentés tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.
- A pénzforgalmi jelentés részét képezik továbbá a következő tájékoztató adatok:
- munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma,
- a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, személyi jövedelemadó összege,
- a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege,
- a munkáltató által levont és a magán-nyugdíjpénztárnak átutalt munkavállalót terhelő magánnyugdíj-pénztári tagdíj összegét,
- a társadalombiztosítási kifizetőhely által folyósított
- családi pótlék,
- táppénz,
- egyéb társadalombiztosítási ellátás összege,
- a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege,
- életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg,
- a munkáltató által levont munkavállalói járulék,
- a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok,
- bevételként elszámolt árfolyamnyereség, kiadásként elszámolt árfolyamveszteség,
- a kamatozó értékpapír vételárában lévő (beszerzéskor fizetett) kamat kamatbevételt csökkentő tételként kimutatott összege,
- a dologi kiadásokból
- 0%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
- 12%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
- 25%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
- a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza mérlegfordulónapi értékelésekor – egyéb dologi kiadások között – elszámolt árfolyamvesztesége, illetve – az egyéb bevételek között – elszámolt árfolyamnyeresége.
Önnek mi a véleménye?
You must be logged in to post a comment.