Pénzintézetek és költségvetési szervek beszámolói

A pénzügyi intézmények könyvvezetésének sajátosságai:

• A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven – a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti.
• Az üzleti nyilvántartások vezetésével szemben támasztott követelmények:
  • tegye lehetővé a pénzügyi intézmény belső ellenőrzését,
  • biztosítsa a gondos és megbízható irányítást, vezetést, ideértve a vezető állású személyek tevékenységének a megítélését, valamint a tulajdonosok, a könyvvizsgáló, a Felügyelet és az MNB által történő ellenőrzést, továbbá segítse a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségek teljesítésének.
• A pénzügyi intézmény köteles, az arra jogosult testület által elfogadott – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31.-ig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30.-ig megküldeni.
• A kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára e rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
• Magyarországon fiókteleppel rendelkező külföldi pénzügyi intézmény a saját joga alapján elkészített és könyvvizsgálóval hitelesített mérlegének és eredmény-kimutatásának magyar nyelvű hiteles fordítását, a jóváhagyást követő harminc napon belül két országos napilapban köteles közzétenni.

A pénzintézeti mérleg tagolása, sajátosságai, tételeinek tartalma:

• A pénzintézeti mérleg felépítése sajátos. A mérleg likviditási sorrendet követ.
• A mérlegben először a forgóeszközök, azon belül is a pénzeszközök szerepelnek. Ezt követően szerepelnek az értékpapírok, speciális bontásban. Megkülönböztetjük a kincstárjegyeket és a jegybankképes értékpapírokat, kötvényeket, részvényéket és más, nem tőkearányosan jövedelmező érték­papírokat, valamint a saját részvényeket.
• Az értékpapírokat követően a követelések kerülnek kimutatásra. Itt lényeges sajátosság, hogy a Szt. szerint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő éven túli követelések a pénzintézeti mérlegben a forgóeszközök között kimutatott követelések között szerepelnek.
• Sajátosság a pénzintézeteknél a kamatelszámolás módja. A mérleg fordulónapján járó illetve fizetendő és a mérlegkészítés napjáig, be nem folyt, illetve ki nem fizetett kamatokat a pénzintézetekkel, valamint az ügyfelekkel szembeni követelések, illetve kötelezettsé­gek között kell a mérlegben szerepeltetni.
• A hosszú, lejáratú követelések között kell kimutatni a pénzintézetekkel, illetve az ügyfelekkel szembeni éven túli követeléseket; valamint a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseket. A forgóeszközökön belül az utolsó eszközcsoportot a készletek alkotják. Ezt követően a befektetett eszközöket, azon belül is a pénzügyi észközöket kell feltüntetni.
• A pénzintézeti mérlegben a tárgyi eszközök között külön kell kimutatni a nem közvetlen pénzintézeti célt szolgáló tárgyi eszközöket.
• A mérleg forrás oldalán a kötelezettségek kerülnek előre, a sa­ját töke pedig utolsó mérlegfőcsoportként szerepel. A hosszú lejáratú kötelezettségeknél a rendelet bevezeti a hátrasorolt kötelezettségek tételét.
• Évközben a kintlévőségeket negyedévenként kell minősíteni, és a céltartalékot elszámolni.
• A saját tőke felépítése megegyezik a Szt. szerinti tartalommal, azzal a kiegészítéssel, hogy a saját töke részeként kell fel­tűntetni az adózott eredményből képzett általános tartalék ősz­szegét is.
• A pénzintézetek a mérleg hátlapján szerepeltetik a kiegészítő melléklet részét képező, de összegszerűségét tekintve jelentős nagyságrendet képviselő mérlegen kívüli tételeket. Itt kell ki­mutatni a függő kötelezettségeket, valamint a jövőbeni kötele­zettségeket.

A pénzintézeti eredmény-kimutatás tagolása, sajátosságai, tételeinek tartalma:

• A pénzintézetek eredmény-kimutatásának felépítése is sajátos.
• A fő eredménykategóriák, bevétel és ráfordítás, valamint költ­ségblokkok itt is megtalálhatók, csak más szerkezetben. A pénzintézetek bevételének és eredményének döntő hányada nem valamely termék, áru értékesítéséből illetve szolgáltatás nyúj­tásából ered, hanem a pénzügyi műveletek bevételeiből és ráfor­dításaiból.
• Az eredménykimutatás nem használja a pénzügyi műveletek bevéte­le, ráfordítása, illetve eredménye kategóriákat, ezek helyett be­vezet egy tágabb értelmű fogalmat, az egyéb pénzintézeti tevé­kenység bevételeit, ráfordításait.
• Ezt követik az egyéb bevételek és ráfordítások tételei, valamint az általános üzleti költségek, azzal az eltéréssel, hegy az esetleges anyagköltség összege az egyéb költségeken belül jele­nik meg, és a bankköltségek nem képezik az egyéb költségek ré­szét.
• Mindezeket összegezi a pénzintézeti tevékenységek eredménye, amellyel szemben a rendelet tervezete bevezeti a nem pénzinté­zeti tevékenységek eredményét.
• Végül megjelenik a szokásos vállalkozási eredmény, amely magá­ban foglalja a pénzintézeti tevékenységek eredményét és a nem pénzintézeti tevékenységek eredményét.
• Ezek után az eredménykimutatás a számviteli törvény szerinti szerkezetet követi azzal a kiegészítéssel, hogy megjelenik az adózott eredményt módosító általános tartalékképzés és felhasználás összege is.

A pénzintézeti kiegészítő melléklet:

• A pénzintézeteknek, a Szt.-ben foglaltakon túlmenően a kiegészítő mellékletben az alábbi adatokat is közölniük kell:
  • általános tartalék még nem képzett összegét és a hatásidőt, amelyen belül az előírt értékhatárt el kell érni,
  • a kintlévőségek után képzendő kockázati céltartalék még nem képzett összegét és azt a határidőt, amelyen belül az előírt értékhatárt el kell érni,
  • a mérleg fordulónapján kintlévő nagyhitelek együttes összegét,
  • ­a pénzintézeteknek a kötelező Betétvédelmi Alapban, illetve Ön­kéntes Betétvédelmi Alapokban való tagságát és az azokhoz való hozzájárulás ősszegét,
  • a hátrasorolt eszközök tételes összegét, kamatlábát, esedé­kességét, pénznemét,
  • a hátrasorolt kötelezettségeket,
  • a mérleg eszköztételei közül az A/III/1.b, 2.b, forrástételei közül a D/I/1.b, 2.d, a D/II/1, 2, 4 tételeknek a következő esedékesség szerinti bontását:
    • 3 hónapon belül esedékesek,
    • 3 hónapon túl és 1 éven belül esedékesek,
    • 1 éven túl és 5 éven belül esedékesek,
    • 5 éven túl esedékesek,
  • a saját eszköz terhére adott zálog és ahhoz hasonló jogokat,
  • a tőzsdén jegyzett értékpapírokat,
  • a külföldi pénzértékre szóló eszközöket, forrásokat forintban kifejezve,
  • általános tájékoztatás a még nem esedékes határidős ügyletek­ről fajtánként,
  • eredménykimutatás 10/e tétele alatt kimutatott egyéb általános költségek költségnemenkénti bontását,
  • a pénzintézet által alkalmazott konszolidálási módszert.

A költségvetési szervek beszámolási kötelezettségének sajátosságai:

• Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki.
• A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban előirányzat-maradványt, illetve pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban az eredményt tartalmazza.
• Az államháztartás alábbi szervezeteinek féléves és éves beszámolót kell készíteniük:
  • központi költségvetési szervek,
  • helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi önkormányzati szervek,
  • társadalombiztosítás alapok,
  • társadalombiztosítási költségvetési szervek,
  • országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek,
  • köztestületi költségvetési szervek,
  • elkülönített állami pénzalapok.
• Az éves beszámolóról összevont (konszolidált) beszámolót is kell készíteniük a:
  • társadalombiztosítás alapoknak,
  • társadalombiztosítási költségvetési szerveknek.
• Nem kell féléves beszámolót készíteniük az alábbi szervezeteknek:
  • ország mozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek,
  • Kincstári Vagyoni Igazgatóság,
  • Magyar Tudományos Akadémia,
  • az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogok gyakorlójaként megjelölt miniszter e feladatai végrehajtására létrehozott vagyonkezelő szervezete,
  • a megyei területfejlesztési tanácsok, a regionális és térségi fejlesztési tanácsok, valamint munkaszervezeteik.
• Az éves költségvetési beszámo­ló fordulónapja december 31., a féléves költségvetési beszámolóé június 30.
• A zárszámadáshoz a központi költségvetési fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.
• Az éves beszámoló keretében átfogó, részletes és teljes körű képet kell adni a költségvetési szervnek pénzügyi tevékenységé­ről, vagyoni helyzetéről, a gazdálkodását befolyásoló tényezők­ről stb. A féléves beszámoló tartalma az éves beszámolóhoz vi­szonyítva lényegesen szűkebb, csak a pénzforgalmi teljesítések­re vonatkozik.

A költségvetési beszámoló részei:

• könyvviteli mérleg,
• pénzforgalmi jelentés,
• pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, eredmény-kimutatás,
• kiegészítő melléklet.

A költségvetési mérleg tagolása, sajátosságai, tételeinek tartalma:

• Az immateriális javak összevontabb információit az indokolja, hogy a költségvetési szerveknél nem fordul elő üzleti vagy cégérték, az alapítás-átszervezés költségeinek kimutatása pe­dig nem a vállalkozási körben megszokott módon számolandó el. A kísérleti fejlesztés a költségvetési szervek szűk körére jellemző, ezért e tevékenység aktivált értékét az egyéb immateriális javak között mutatják ki.
• A műszaki berendezések, gépek, járművek külön tételként történő ki­mutatása nem indokolt, mert azok az eszközök nem jellemzik te­vékenységüket.
• A készletek csoportjából hiányzik a “készletekre adott előle­gek” tételsor. Ilyen tevékenység hatását a költségvetési szer­vek a mérlegben nem mutathatják ki.
• Jellemző követelésfajta az adósokkal szembeni állomány.
• A költségvetési szervek mérlegéből hiányoznak a váltókövetelé­sek, az alapítókkal szembeni követelések, a jegyzett, de még be nem fizetett tőkekövetelések.
• Az intézményeknél lévő értékpapírok jellemző csoportját a kincs­tárjegyek adják. A jövőben arra lehet számítani, hogy a költ­ségvetési szerveknél a kárpótlási jegyekből jelentős állomány képződik. Ezért kiemelten tartalmazza a mérleg a kárpótlási jegyek és a kincstárjegyek állományának értékét.
• A Pénzeszközök mérlegfejezetben a pénzeszközök csoportosítása azok jellege szerint történik.
• Az intézmények mindennapi munkájában gyakran előfordul, hogy olyan feladatot is el kell látniuk, amelyek nem képezik szo­rosan vett költségvetési tevékenységüket. Ezekkel kapcsolatos pénzeszközöket az “idegen pénzeszközök számlái” között mutatják ki.

A költségvetési pénzforgalmi jelentésének tagolása, sajátosságai, tételeinek tartalma:

• A pénzforgalmi jelentés tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.
• A pénzforgalmi jelentés részét képezik továbbá a következő tájékoztató adatok:
  • munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma,
  • a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, személyi jövedelemadó összege,
  • a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege,
  • a munkáltató által levont és a magán-nyugdíjpénztárnak átutalt munkavállalót terhelő magánnyugdíj-pénztári tagdíj összegét,
  • a társadalombiztosítási kifizetőhely által folyósított
    • családi pótlék,
    • táppénz,
    • egyéb társadalombiztosítási ellátás összege,
  • a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege,
  • életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg,
  • a munkáltató által levont munkavállalói járulék,
  • a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok,
  • bevételként elszámolt árfolyamnyereség, kiadásként elszámolt árfolyamveszteség,
  • a kamatozó értékpapír vételárában lévő (beszerzéskor fizetett) kamat kamatbevételt csökkentő tételként kimutatott összege,
  • a dologi kiadásokból
    • 0%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
    • 12%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
    • 25%-os kulcsú áfa-adóalap összege,
  • a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza mérlegfordulónapi értékelésekor – egyéb dologi kiadások között – elszámolt árfolyamvesztesége, illetve – az egyéb bevételek között – elszámolt árfolyamnyeresége.