Átutalási megbízás

Az átutalás lehet egyszerű vagy csoportos. Közös szabály, miszerint a kötelezett kezdeményezi a fizetést, mégpedig úgy, hogy megbízza a számlavezetőjét, hogy a bankszámlája terhére utaljon át meghatározott összeget a jogosult bankszámlája javára. Az átutalási megbízás nincs értékhatárhoz kötve.

Egyszerű átutalás

Általános fizetési mód, ami azt jelenti, hogy:

Egyrészt: mindenféle tartozást ki lehet így fizetni. Másrészt: amennyiben a szerződés nem rögzíti a fizetési módot, akkor az értelemszerűen átutalási megbízás lesz.

Mivel a teljesítést a fizetésre kötelezett kezdeményezi, az átutalás aktív fizetési mód.

Az egyszerű átutalási megbízás értékhatárra tekintet nélkül benyújtható.

Az egyszerű átutalási megbízás értéknap feltüntetésével is benyújtható.

Példa: Ha az átutalási megbízást folyó hó 9.-én nyújtották be, és a fizetési határidő folyó hó12 – pl. társadalombiztosítási fizetési kötelezettség – , akkor az átutalási megbízás nyomtatványon megjelöljük az un. értéknapot. Beírjuk 12.-ét, ez azt jelenti, hogy a számlavezető 12.-én fogja a kérdéses összeggel megterhelni számlánkat.

Az egyszerű átutalási megbízás két példányban készül.

az 1. számú példány a hitelintézet példánya, azaz a banki példány, a 2.számú példány a számlatulajdonos saját példánya.

(Ritkán használják a három példányos vagy az egy példányos – un. szelvényes –

Közalapítvány

A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi vagy kisebbségi önkormányzat képviselőtestülete hoz létre közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából.

Közalapítvány alapítása: alapítói okirat, melyben meg kell jelölni a kezelő szervet.

Közalapítványok célja: közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása. Viszont nem a közalapítvány lát el közfeladatot, végez közszolgáltatást, hanem megszervezi, támogatja a közfeladat ellátását, ekként biztosítja az ahhoz szükséges feltételeket. A közalapítvány nem lép az adott feladat ellátásáért felelős állami szerv vagy önkormányzat helyébe.

Közalapítvány megszűnése: a közalapítványt az alapító kérésére megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona – a hitelezők kielégítése után – az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani.

Nyilvános kibocsátás

Egy társaság tőkepiaci pályafutásának csúcsa a tőzsdei bevezetés, amikor a társaság részvényei a befektetők széles köre számára hozzáférhetővé válnak. A nyilvánosság minőségi különbséget jelent az előző fokozatokhoz képest az adat- és információszolgáltatás, valamint a részvényesekkel való kapcsolattartás terén, ugyanakkor a társaság neve széles körben ismertté válik, a jó tőkepiaci szereplés a társaság tevékenységének is jó reklámot jelent.

Nem mindegy azonban, hogy a céget mely tőzsdére és azon belül melyik részvényosztályba vezetik be, hiszen eltérő követelményeknek kell megfelelni. A Budapesti Értéktőzsde „B” kategóriájába történő bevezetést kérvényező cég esetében kisebbek az elvárások, mint egy „A” kategóriás részvénytársasággal szemben.

Az USA-ban a NASDAQ-ra gyakorlatilag bármely szabályosan megalakult nyilvános társaság papírja bekerülhetnek – és itt találjuk a kockázati tőkebefektetők célpontjainak többségét is –, míg jóval nehezebb bejutni az AMEX-ra, de a NYSE bevezetési követelményei még azt is felülmúlják. A magyar tőzsdei cégek esetében egy társaságban jellemzően 15-20 intézményi befektető, valamint néhány ezer magánbefektető tulajdonos. A külföldi intézményi befektetők elvárt hozama dollárban 10-15% körül van, amelyet tükröz a magyar intézményi befektetői kör 15-25% körüli forint hozamelvárása is. [Tőzsdei szakvizsga felkészítő]

Közhasznú társaság

A közhasznú társaság alapítása

Több tag esetén társasági szerződés, egy tag esetén alapító okirat elkészítése szükséges. Mindkettőnek nélkülözhetetlen tartalmi eleme mind a közhasznú, mind a kiegészítő vállalkozási tevékenység pontos meghatározása.

Társasági szerződés/alapító okiratnak tartalmaznia kell

a társaság cégnevét és székhelyét; a társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) feltüntetésével; a társaság tevékenységi körét (meg kell határozni társaság által végzett közhasznú tevékenységet és az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet) a cégjegyzés módját; a társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét; a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét; a szavazati jog mértékét; az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén a képviselet módját; felügyelő bizottság tagjait; könyvvizsgáló személyét; a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét. a társaság megszűnése esetén a fennmaradó vagyon közhasznú célra való fordításának módját.

A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Közhasznú tevékenység a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között.

A közhasznú társaság bejegyzése: a közhasznú társaság székhelye

Private equity

A private equity típusú alapok jellemzően olyan társaságokba fektetnek, amelyek már bizonyítottak a piacon, de további növekedésüknek finanszírozási korlátai vannak. A befektetők célja az, hogy a társaságok a friss pénzzel középtávon jelentős növekedést érjenek el. Hozamelvárásuk dollárban 25-35% körül mozog, befektetéseik horizontja jellemzően 3-5 év. Egy adott tranzakcióban néhány alap vesz részt, jellemzően egyenként 3-5 millió dolláros részesedéssel. Tulajdoni hányadukat gyakran a társaságok tőzsdei bevezetéséig megtartják, de az is előfordul, hogy még azt megelőzően más befektetési alapoknak értékesítik.

Kockázati tőkebefektetés

A kockázati tőke a társaságok fejlődésének korai szakaszában fektet be. Ezek az – általában befektetési alapokként működő – befektetők olyan társaságokat keresnek, amelyek valamilyen know-how, innováció vagy egyedülálló piaci lehetőség kiaknázásával gyors és erőteljes növekedésre képesek. A befektetés pillanatában a társaság még nem feltétlenül rendelkezik számottevő piaci pozícióval, a befektető egy, a siker zálogának tekintett tényezőre alapozza befektetését. Amennyiben ez mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a társaság könnyen csődbe mehet. A befektetők kockázata ezért igen magas, amit a dollárban akár 30-40% körüli elvárt hozam is tükröz. Általában jelentős tulajdoni részesedésre törekszenek, esetenként ragaszkodnak a többséghez. A társaságok tevékenységét is szorosan követik.

Az USA-ban néhány éve az internetes cégek váltak a kockázati tőkebefektetők tipikus célpontjává, melynek eredményeképpen a befektetők a fiatal cégek gyors bevezetését lehetővé tevő NASDAQ-on sokszor felhajtották az árakat, majd a nyereséget zsebre téve nem egyszer jelentős áresést okoztak. Több élelmes vállalkozó pedig kifejezetten (bár nem kimondottan) azért alapított céget az éppen divatos felvásárlási célpontnak megfelelő iparágban, hogy szinte felkínálja azt az abban fantáziát látó kockázati tőkebefektetőknek. [Tőzsdei szakvizsga felkészítő]

Currency elmélet

A currency elmélet hívei szerint csak annyi pénzhelyettesítőt szabad forgalomba hozni, amennyi a mögötte álló aranyfedezet. Legfőbb érvük az volt, hogy a pénz mennyiségének növelésével növekednek az árak is. És ha több pénz kerül forgalomba, mint a mögötte álló árufedezet, az inflációs hatást von maga után.

Csoportos fizetési megbízások

1997. októberétől vehető igénybe két új fizetési mód: a csoportos átutalás és a csoportos beszedés. A csoportos átutalás segítségével az átutalók, a szabványos formában összeállított, különféle összegű átutalási megbízásaikat egy kötetben jutathatják el saját számlavezető bankjukhoz.

A csoportos beszedés azon szervezetek számára előnyös, amelyek rendszeresen, nagy számban, de tételenként alacsony összegeket szednek be. Lakossági bankszámlák terhére beszedés csak ebben a formában kezdeményezhető.

Csendes tartalék

A mérlegben nem szereplő tartalékok, amelyek az idegen források túlértékelésével és az eszközök alulértékelésével keletkeznek.

Cournot pont

Duopól modellben a két válaszfüggvény metszéspontja, ha az létezik és egyértelműen meghatározható. A duopólium egyensúlyi állapotát jelenti, ahol egyik vállalat sem akar változtatni döntésén.