Munkanap

Magyarországon 2009-ben 254 munkanapból állt az év, 2010-ben viszont 255 munkanappal kell számolni. Május 1., október 23. és december 25-26. is szombatra vagy vasárnapra esik. Az egy plusz nap néhány tized százalékot lendíthet az éves GDP-n.

A következő táblázat foglalja össze a 2010-es év munkanapjait.

Hónap A hét napjai Hét H K Sze Cs P Szo V sorszám munkanapok száma Január 1 2 3 53 0 4 5 6 7 8 9 10 1 5 11 12 13 14 15 16 17 2 5 18 19 20 21 22 23 24 3 5 25 26 27 28 29 30 31 4 5 Február 1 2 3 4 5 6 7 5 5 8 9 10 11 12 13 14 6 5 15 16 17 18 19 20 21 7 5 22 23 24 25 26 27 28 8 5 Március 1 2 3 4 5 6 7 9 5 8 9 10 11 12 13 14 10 5 15 16 17 18 19 20 21 11 4 22 23 24 25 26 27 28 12 5 29 30 31 13 3 Április 1 2 3 4 13 2 5 6 7 8 9 10 11 14

Nettó kalkulátor

2010-től a személyi jövedelemadó (SZJA) felső sávhatára a jelenlegi 1,7 millió Ft-ról 5 millió Ft-ra nő, ezáltal az adózók több mint 90 %-a az alsó kulcs szerint fog adózni. Az adókulcsok a jelenlegi 18 és 36 %-ről 17 és 32 %-ra módosulnak.

Áttekintő táblázat

Bruttó havi munkabér 100 000 120 000 150 000 200 000 250 000 300 000 Munkaadó költsége 128 500 154 200 192 750 257 000 321 250 385 500 Munkavállaló nettó jövedelme 76 510 88 792 107 215 137 920 162 405 185 490 2009 2010 Felső sávhatár 1,700.000 Ft 5,000.000 Ft (módosítás után) 1,900.000 Ft Alsó adókulcs 18 % 17 % Felső adókulcs 36 % 32 % Adójóváírás felső határa 1,250.000 Ft 3,188.000 Ft

Például: Bruttó 71.500 Ft-os minimálbér esetén Éves bruttó bér 858.000 Ft Éves nettó bér (2009) 693.780 Ft Éves nettó bér (2010) 708.098 Ft Éves nettó többlet (2010) 14.318 Ft

Bruttó 200.000 Ft-os (átlagbér) esetén Éves bruttó bér 2,400.000 Ft Éves nettó bér (2009) 1,466.000 Ft Éves nettó bér (2010) 1,655.000 Ft Éves nettó többlet (2010) 188.460 Ft

Bruttó 300.000 Ft-os havi bér esetén Éves bruttó bér 3,600.000 Ft Éves nettó bér (2009) 1,988.000 Ft Éves nettó bér (2010) 2,225.880

A tőzsde története

A tőzsde története

A tőzsde olyan intézményként született, amelynek helyzetét, ugyanúgy mint egy szabályalkotási, közigazgatási és bíráskodási joggal felruházott testületét, nem egy törvény, hanem a fejlődés különböző időpontjaiban alkotott különböző jogszabályok, illetve a szokásjog szabályozta. Joganyagának jellegzetes vonása tehát, hogy nem kodifikálták. A tőzsde a piacok piaca. Birodalom, ahol sohasem megy le a nap. Központosítja a kereskedelmet nemcsak egy ország, hanem az egész világpiac számára. A modern gazdaságban ugyanis a kereslet és a kínálat központosítása létszükséglet. A tőzsde szó eredete maga is utal az ott folytatott tevékenységre, illetve annak jellegére.

A tőzsde szó eredete

Maga az elnevezés az 1300-as ével elején Brüggében élő van der Burse patríciuscsalád nevéből ered. A Burse-k fogadót tartottak fen Brügge központjában, ahol az itáliai kereskedők találkoztak északi üzletfeleikkel, és ide telepítették váltóikat. Brügge szerepét 1460-tól Atwerpen vette át, itt a XVI. Század elején már nemzetközi árutőzsde működött. 1531-ben elkészült székháza homlokzatán a felirat ma is korszerű: “Minden nemzetségű, és nyelvű kereskedő részére.”Magyarországon a tőzsde szót a nyelvújításkor alkották meg a régi “marhakereskedő” jelentésű tőzsér szó tövéből, amely kereskedést jelentett, s ehhez fűzték a “de” (valamilyen helyiséget jelentő) képzőt. A tőzsdét a szeszélyessége miatt nőnemű szóval jelölik több idegen nyelvben:

Meleg utalvány

A meleg utalvány az étkezési hozzájárulás korszerű formája, Magyarországon a munkáltatók fontos béren kívüli juttatásának számítanak.

A legfontosabb előnyök:

A meleg utalvány 2010-től dolgozónként havonta akár 18 000 Ft értékhatárig adható kedvezményes (25%-os) adózás mellett. Minimális adminisztrációval járó, praktikus és biztonságos juttatási forma. A kedvezményes adózás azt jelenti a gyakorlatban, hogy a 25%-os adóteher megfizetésén túl a havi 18.000 Ft-os összeghatárokon belül sem a munkáltatnak, sem a munkavállalónak nem kell semmilyen más adó- vagy járulékterhet fizetnie. Így a meleg utalvánnyal a cégek jelentős megtakarítást érhetnek el a bérben történő kifizetéssel szemben. A lenti ábra az elérhető megtakarítást mutatja.

meleg utalvány kalkuláció

Meleg utalványt elfogadó fontosabb szolgáltatók

valamennyi országos ételkiszállító cég (pl. Teletál, Cityfood, Food Express, Total Food, Gastroyal) az összes gyorsétterem lánc (pl.: McDonald’s, Don Pepe Pizzériák, Burger King, Pizza Hut) országszerte több ezer étterem, büfé cukrászdák és kávézók országszerte melegételt árusító hentesüzletek látványpékségek egyes áruházláncok grill pultjai

A meleg utalványokhoz kapcsolódó szolgáltatások

Választható kiszerelések: Tömbös (címletenként tömbösítve). Egységboríték (a legnépszerűbb összegekben előre borítékolt utalványok). Egyedi borítékolás Választható címletek: 200 Ft; 300 Ft; 400 Ft; 500 Ft; 600 Ft; 1 000 Ft. Megszemélyesítés: névre szóló utalványok, még gyorsabb utalványkiosztás. Céglogó elhelyezése az utalványcsomagok

Árindex

Az infláció mérőszámaként különféle árindexek szolgálnak, vagyis olyan viszonyszámok, melyek megmutatják az átlagos árszintek arányát két időpont között. Attól függően, hogy milyen termékcsoport átlagos árszintjével számolunk, sokféle inflációs indexhez juthatunk. A termelői árindexek a belföldi termelők által elért árakat tartalmazzák. Sokféle ilyen index számítható, attól függően, hogy az értékesítés milyen csoportját tesszük a súlyrendszer alapjául. Így más és más árindex számolható az exportra, a fogyasztásra, a beruházásra, vagy éppen a féltermékek értékesítésére, más az iparra vagy a mezőgazdaságra. Ezek a különféle indexek nagyon eltérhetnek egymástól, mert a súlyrendszerek egyes elemei nagyon eltérő áralakulást mutathatnak. A féltermékeket is tartalmazó indexek például nagyon érzékenyek az energiaárra, az ipari indexek az importárakra stb.

A leggyakrabban használt inflációs mérőszám a fogyasztói árindex, amely olyan termékcsoportnak az árindexe, ahol a lakosság egészének fogyasztása szerepel súlyrendszerként. Ez a pénz értékvesztésének a fogyasztók szempontjából értelmezett leggyakrabban használt mérőszáma.

Tudnunk kell, hogy a „leggyakrabban használt” kifejezés nem azt jelenti, hogy ez az index a fogyasztók számára a „legjobb” index. Legjobb index nincs, minden mérőszám minősége attól függ, hogy mit kívánunk mérni vele. A fogyasztói árindex a vásárolt fogyasztás árindexe. Ha tudjuk, hogy mennyi a pénzjövedelmünk, akkor alkalmas arra, hogy pénzjövedelmünk reálértékének változásáról tájékoztasson. Természetesen ezt is

Herfindahl-index

A Herfindahl-index (egyéb nevén HHI vagy Herfindahl–Hirschman-index) a piaci koncentráció egyik mérőszáma.

Egy adott gazdasági szektor Herfindahl-indexe a piacon lévő vállalatok piaci részesedésének négyzetösszege. A HHI értéke 0 és 1 között van; a 0-hoz közeli érték annak a jele, hogy a piacon sok, egyenként csekély piaci részesedéssel bíró szereplő van, míg az 1-hez közeli érték monopolisztikus, de legalábbis oligopolisztikus helyzetet tükröz. A HHI-t a különböző állami felügyeleti szervek gyakran használják arra, hogy megállapítsák, nincs-e veszélyben a piaci verseny.

Példa

A massachusettsi Bedford városka repülőteréről két légitársaság indít menetrendszerű járatokat: a Boston-Maine, amelynek piaci részesedése 88,83% és az Atlantic Southeast, amely a megmaradó 11,17%-ot birtokolja. A bedfordi utasszállító repülés Herfindahl-indexe így 0,88832 + 0,11172 = 0,8016

Variánsok

A HHI kiszámításakor a piaci részesedést gyakran nem 0 és 1 közötti számként, hanem százalékosan fejezik ki, és így persze a HHI értéke maga sem 0 és 1 között, hanem 0 és 10 000 között mozog. A fenti példában a HHI így 8016 lenne.

A HHI egy másik variánsa a normalizált Herfindahl–Hirschman-index, amelyet a

képlettel számolunk ki, ahol H az eredetileg definiált HHI, n pedig a piaci résztvevők száma. A normalizált HHI

A jog fogalma

A jog olyan, az állami akaratot kifejező szabályrendszer, amelyet az állami szervek alkotnak, és amelynek érvényesülését az állam kényszerítő eszközökkel is biztosítja. Olyan magatartási szabályok összessége, melynek keletkezése elsősorban állami szervhez kötődik (azonban lehet nem állami, normaalkotó eljárás is, pl. népszavazás), azokat az állam bocsátja ki, szankcionálja, a már kialakult magatartási szabályok nem követéséhez, megsértéséhez állami kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz. Ennélfogva az adott társadalomban általánosan kötelezőek, érvényesülésüket az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. Az a célszerű, ha az erkölcsi normákkal összhangban áll.

A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (jogi normák) összessége,

amelynek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankcionálja, amelyek az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi, amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják.

A jog két fő funkciója:

Normatív funkció: e szerint a jogi szabályozás valamilyen társadalmi rendezettség fenntartására irányul. Politikai funkció: a jog a hatalmi viszonyok megerősítését, érvényesítését is szolgálja. A jogviszony fogalma

Jogviszonyoknak nevezzük azokat a kapcsolatrendszereket, társadalmi viszonyokat, amelyeket a jog szabályoz.

Az egymáshoz közel álló, lényegüket tekintve hasonló jogviszonyokat rendező jogszabályok alkotják az egyes jogágakat:

Államjog, vagy alkotmányjog, Polgári jog,

Kölcsönszerződés

A szerződés fogalma

Ptk. 523. § (1) „A kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés sze­rint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiá­nyában – az adós kamat fizetésére köteles.”

Hitelező bárki lehet, nemcsak hitelinté­zet.

A Hpt. szerint a kölcsönszerződés:

.,Pénzösszeg rendelkezésre bocsátása a hitelintézet részéről, melyet az adós a szerződésben megállapított időpontban, kamat ellenében köteles visszafizetni.”

A iogviszony keletkezése

A kölcsönszerződés érvényességéhez nem szükséges annak írásba foglalása. de a jelentős hitelezői kockázat miatt jellemzően, ezt is a hi­telintézetek által egyoldalúan kialakított blankettaszerződésekbe fog­lalják.

A jogviszonv alanyai

Egyik alanya a hitelező, aki a kölcsönt nyújtja. A Polgári törvénykönyv szabályozása alapján bárki lehet, míg a Hpt. értelmében csak hitelintézet nyújthat ilyen pénzügyi szolgáltatást.

Másik alanya az adós, aki szintén lehet bárki, jogi személy, egyéb gazdasági társaság és természetes személy.

A iogviszonv tartalma

A hitelező legfőbb kötelezettsége, a szerződésben meghatáro­zott összeg adós rendelkezésére bocsátása. Ez alól csak a clausula rebus sic stantibus esetében mentesül, ha bizonyítja, hogy a szer­ződés

Kötbér

A kötbér fogalma, alanyai, tárgya, feltételei

A kötbért a Ptk. a szerződést biztosító mellékkötelezettségek kö­zött szabályozza, és célja, hogy a kötelezettet a szerződésszerű telje­sítésre szorítsa.

Alanyai a kötelezett, aki felróható szerző­désszegése esetére írásban pénzfizetési kötelezettséget vállal; és a jo­gosult, aki a kötbér összegét kö­vetelheti. Mindkét oldalon bárki lehet. A jogosult-kötelezetti pozíciók általában megegyeznek a kötbérkikötéssel biztosított szerződéses alap­jogviszonyban elfoglalt helyzetével a feleknek, de annak sincs akadá­lya. hogy az alapjogviszony jogosultjának szerződésszegése esetére kössenek ki kötbért.

A kötbér jogviszony közvetett tárgya a meghatározott pénz­összeg. A kötelezett tehát egyfelől pénzfizetési kötelezettséget vállal, másfelől az összegnek meghatározottnak kell lennie. A szerződésben mindig pontosan meg kell határozni a kötbér összegét, akár konkrét összegben, akár alapjának és mértékének meghatározásával, valamint az esedékességet is. A túlzott mértékű, indokolatlanul magas kötbér összegét a bíróság a felek akarata el­lenére is mérsékelheti.

A kötbér a kötelezettnek felróható okból bekövetkező szerződés­szegés lehetséges jogkövetkezménye. A kötbér nem objektív jogkövetkezmény, csak akkor követelhető, ha a kötele­zett nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, és ezen okból szerződésszegést követett el. A szerződésben a feleknek egyértelműen rögzíte­niük kell, hogy mely esetre kötik ki a kötbért.

A sikeres igényérvényesítéshez elegendő a

Költségvetési szerv

A költségvetési szervek szerepe a költségvetésben előirányzott bevételek beszedése, a kiadások célszerű, és gazdaságos felhasználása.

A költségvetési szerv az államháztartás részét képező jogi személy, melynek alaptevékenysége a társadalmi közös szükségletek kielégítésére hivatott. Non-profit szervezet, alaptevékenysége nem haszonszerzés céljából, hanem ellátási kötelezettséggel végzi, bár az alapító okiratban meghatározott vállalkozási tevékenység végzésére is jogosult, ha a vállalkozási tevékenysége nem veszélyezteti az alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeinek a teljesítését. A szakmai irányító, és felügyeleti szervét az alapító okirat nevesíti. Működéséhez saját bevételekkel rendelkezik, amit a tervezett költségvetés erejéig a központi költségvetésből, a helyi önkormányzatok költségvetéséből, elkülönített állami pénzalapból, illetve közalapítványok költségvetéséből egészítenek ki. Gazdasági tevékenységét mindenképpen éves költségvetés alapján végzi, ami pénzforgalmi szemléletben, „bevételek, és kiadások” bontásban tartalmazza az előirányzatokat, és a hozzá társított végrehajtási tervet. A költségvetési szervek naptári évenként beszámolót készítenek.

Csoportosítás Alrendszerhez való tartozás szerint Központi költségvetési szerv TB költségvetési szerv Helyi és kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei Elkülönített állami pénzalapok Köztestületi költségvetési szervek Országos Kisebbségi önkormányzat Tevékenység szerint Alaptevékenységet ellátó Kiegészít, kisegítő tevékenységet ellátó Vállalkozási tevékenységet ellátó: Jellemzői: Az alapító okiratban rögzíteni kell a vállalkozási tevékenységet és az összbevételhez mért arányát Belső szabályzatot kell készíteni róla Bevételeit kiadásait teljes körűen, pénzforgalmi szemléletben, elkülönítetten kell kimutatni Bevételeinek meg kell