Eloszlás

Egy valószínűségi változó eloszlása megmutatja, hogy a változó milyen valószínűséggel veszi fel az egyes értékeit, illetve milyen valószínűséggel esik az értéke egyes intervallumokba.Diszkrét valószínűségi változó esetében gyakrabban használjuk az eloszlást, folytonos valószínűségi változó esetében pedig a sűrűségfüggvényt.

Egy teljes eseményrendszer valószínűségeinek sorozatát valószínűségeloszlásnak, vagy röviden eloszlásnak nevezzük. Minden megszámlálható, nem negatív p1, p2, … , pn számsorozat, amelyre Spn=1 valószínűségeloszlásnak tekinthető.

Egy esemény bekövetkezésének vagy be nem következésének mértékbeli megadása. A klasszikus valószínűségelméletben ez a két eset az eseményteret két részre osztja: vagy bekövetkezik az esemény, vagy nem következik be. A két esemény közül csak az egyik állhat fenn. Mindkét eseményhez rendelhetünk egy számot: legyen ez a szám 1, ha bekövetkezik az esemény, valamint 0 ha nem következik be. Ebből az következik, hogy a valószínűség, mint mérték 0 és 1 közötti szám. Ha a valószínűség nulla, akkor a lehetetlen eseménnyel állunk szemben, ha egy, akkor a biztos eseménnyel. A köztes esetek úgy jönnek létre, hogy többször ismételünk meg egy kísérletet, így vegyesen fordulnak elő a bekövetkező (1), valamint a be nem következő (0) események. Tehát, ha egy esemény bekövetkezésének, illetve be nem következésének arányát szeretnék mérni, akkor többször meg kell vizsgálnunk, ezt az eseményt.

Normális eloszlás

A statisztikában az egyik legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott eloszlás a normális eloszlás. A normális eloszlással azokat a jelenségeket lehet jól modellezni, amelyeknek a kialakulását nagyon sok, egyenként kis súllyal szereplő tényező alakítja ki. A nagyon sok azt jelenti, hogy gyakorlatilag nem tudjuk számba venni őket. Az ilyen típusú jelenségek sokszor additív tulajdonsággal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a hatások összegződnek, és ez alakítja ki a végső értéket.

Normális eloszlástól különböző eloszlások is modellezhetők normál eloszlással bizonyos feltételek mellett. Erre a dobókocka jó példa. Egyetlen kockával a dobások értékei egyenletes eloszlást mutatnak, hiszen 1-6 értékek előfordulási valószínűsége megegyezik, mindegyiké egyhatod. Amennyiben több dobókockával játszunk egyszerre, a dobások összege kezdi közelíteni a normál eloszlást, mivel a jelenség kialakulását már nem csak egy tényező befolyásolja. Hat dobókockával csak egyféleképpen tudunk hatot és harminchatot dobni, tehát ezeknek a legkisebb a valószínűsége, azaz ezeknek lesz a legkisebb az előfordulási gyakorisága. Tizennyolcat sokféle kombinációban dobhatunk, ezért ennek a gyakoriság nagy lesz, azaz nagy valószínűséggel ilyen értéket fogunk kapni a következő dobásnál.Ez a modell jól leírja a mérési értékeknek a középérték (várható érték) körüli szóródását. Jelölése N(μ, σ). Két paraméterrel rendelkezik: a várható értékkel és szórással. Ezen két paraméter ismeretében az alapsokaság elemei

Infláció

Az infláció fogalma és mérése

Az inflációnak a pénz értékvesztését nevezzük. Pénzünk inflálódik, ha ugyanazért a pénzért egyre kevesebb árut tudunk vásárolni. Első hallásra ez egy jó meghatározásnak tűnik, de amint számszerűsíteni akarjuk, rögtön rájövünk, hogy azt is meg kell mondanunk, hogy az áruk melyik köréről beszélünk, enélkül az infláció nem értelmezhető. Az infláció mérőszámaként különböző árindexeket használunk. Ezek olyan viszonyszámok, amelyek megmutatják, hogy két időpont között hogyan változott egy adott árszint. Termékcsoportonként más és más indexeket alakíthatunk ki (termelői, fogyasztói, export, beruházási stb). A leggyakrabban használt inflációs mérőszám a fogyasztói árindex, amelyet a lakosság egészének fogyasztására vonatkozó termékcsoportra számítanak ki. Az átlagtól való eltérések követésére szolgálnak a különböző fogyasztói csoportokra vonatkozó statisztikák (pl. nyugdíjasok, diákok, nagycsaládok).

A statisztikusoknak külön problémát okoz az új termékek, szolgáltatások megjelenése és a régiek eltünése. A parkolásért korábban nem kellett fizetni, most azonban ezeknek az árát sem lehet figyelmen kívül hagyni. A megoldást az jelenti, hogy összevont termékcsoportokat hoznak létre, amelyek mind a két időpontban léteztek és így összehasonlíthatóak. Pl. az utazási szolgáltatás árában a parkolójegy ára hozzáadódhat a buszjegy árához. Sajnos az árak elemzésénél azt nem vizsgálják, hogy pl. termékváltásnál ugyanazon az áron jobb minőségű áruhoz, szolgáltatáshoz juthatunk hozzá,

Tulajdonjog

Tulajdonjogok az emberek közötti viszonyok, amelyek a javak szűkösségéből fakadnak és a javakhoz való hozzájutást szabályozzák. Nem dolgok és emberek közötti viszonyokat, hanem emberek egymás közötti viszonyait jelentik. A tulajdonjogok bizonyos viselkedési normákat (játékszabályokat) jelentenek, amelyeket az embereknek tiszteletben kell tartaniuk a többiekkel való kapcsolatukban. A tulajdonjogok összessége az alábbi négy elemet tartalmazza:

vagyontárgy használatának jogát, a vagyontárgyból eredő hasznok elsajátításának jogát, a vagyontárgy formájának és tartalmának megváltoztatására vonatkozó jogát, a fenti jogok részbeni vagy egészbeni elidegenítésének (ajándékozás, elcserélés) jogát.

A magántulajdon tiszta esetében a magántulajdonost a fenti jogok gyakorlásában csak a törvény korlátozhatja. A tulajdonjogok elosztásának egyéb eseteiben a különböző jogok gyakorlásában az egyének egymást korlátozzák. A tulajdonjogok bizonyos eloszlása meghatározza a várható hasznok és költségek eloszlását az egyének között és ezen keresztül ösztönzést nyújt a gazdálkodási döntések számára. Az eloszlás alapján különböző gazdasági rendszereket határozhatunk meg. Így a modern gazdaságot, amelyben a végső fogyasztás és a termelés szervezetileg elkülönül: a végső fogyasztás színtere a háztartás; a termelés szervezeti egysége a vállalat. A kapitalista gazdaságban a

termelési erőforrások nagyrészt magántulajdonban vannak, a szűkös javakhoz való hozzájutást a szabad szerződéseken alapuló piaci csere jellemzi.

A piaci cserék szabad szerződéseken alapulnak. A szabadon kötött szerződések

Szükséglet

A szükséglet egyfajta hiányérzet, amely önmaga megszüntetésére irányuló cselekvésre késztet. Fakadhat az ember természeti felépítéséből, képzeletéből vagy értékrendjéből. A szükségletek kielégítése egyben időleges megszüntetésüket is jelenti. Az egyszer kielégített, megszűnt szükséglet azonban hamarosan újratermelődhet, újra megjelenhet. A modern társadalmakban a szükségletek potenciálisan végtelenül sokfélék, összmennyiségüket tekintve korlátlanok. Ezzel szemben a szükségleteket kielégítő javak legnagyobb része és a megtermelésükhöz szükséges erőforrások korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre.

Paritás

A szó eredeti jelentése egyenlőség, egyenértékűség, azonosság. Igen széles körben alkalmazott kifejezés, a közgazdaságtanban néhány jelentése az alábbi:

Valutaparitás

A valuták átváltási árfolyama mint piaci kategória közvetlenül a mindenkori kereslet-kínálati viszonyoktól függ. A keresletet és kínálatot a mai pénzügyi rendszerekben részben az adott ország nemzetközi fizetési mérlege által leírt reál és jövedelemáramlások határozzák meg. A kereslet másik komponense az esetleges arbitrázs lehetőségek kihasználásából adódik. A harmadik, és egyre jelentősebb komponens a spekulációs kereslet és kínálat. Az árfolyamok azonban e rövid hatások mellett meghatározott értékek körül ingadoznak. Az ingadozás centrumát nevezik valutaparitásnak. E paritás aranypénzrendszer esetében azt jelentette, hogy a valuta árfolyama hosszútávon a partner valuta aranytartalmának függvényében alakult. Ha a font 1 egység aranyat jelentett és a dollár 0,5-t, akkor az 0,5-es paritás arány körül ingadozott az árfolyam.

Kamatparitás

A prompt, és a határidős árfolyamok közti kapcsolatot írja le. A határidős (forward) árfolyam kapcsolódik a kötés prompt árfolyamához a kamatparitás alapján és az esedékesség prompt árfolyamához a várakozások alapján. A határidõs prémium változtatásával a monetáris hatóságok képesek a külföldi tőke számára ajánlott kamatláb változtatására.

Fedezett kamatarbitrázs: t=0-ban prompt átváltás, és a határidõs visszaváltás megkötése. Így a befektetés a külföldi devizában van. Fedezetlen kamatarbitrázs: t=0-ban

Javak

Alapvetően olyan dolgokat nevezünk javaknak (ill. jószágnak), amelyek valamely emberi szükségletek kielégítésére alkalmasak. A javak fontos tulajdonsága, hogy majdnem minden jószágnak több alternatív felhasználási lehetősége van. A gazdasági javak felhasználása hasznosságot eredményez és áldozattal, költséggel is jár. A gazdálkodás olyan döntésekből áll, amelyekben a javak bizonyos irányú felhasználása eredményeként várhatóan keletkező hasznosságot összevetjük az ezzel várhatóan járó áldozattal. A gazdálkodás célja az, hogy a lehető legkisebb áldozattal a legnagyobb hasznosságot érjük el. A gazdálkodás célját jelentő hasznosságot úgy határozhatjuk meg, mint az emberek jólétének, megelégedettségének fokát. Az áldozat, vagy költség a jólétnek, vagy megelégedettségnek a csökkenését jelenti. Valamely gazdálkodási döntés költsége annak a dolognak a hasznossága, amelyről a döntés következtében lemondunk.

Az inferior jószágból csökken az elfogyasztott mennyiség, ha a fogyasztó(k) jövedelme nő, és fordítva. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az inferior javak Engel-görbéje negatív meredekségű, ellentétben az úgynevezett normál javakkal, amelyek keresletének növekedése figyelhető meg jövedelemnövekedés esetén (így Engel-görbéjük növekvő). Inferior javak lehetnek például bizonyos alacsony minőségű, de olcsó élelmiszerek, amiket főleg az alacsony jövedelmű családok fogyasztanak. Ha a család jövedelme megnő, ahelyett, hogy ezekből venne többet, inkább drágább, de jobb minőségű élelmiszereket kezd vásárolni. A példából az is érzékelhető, hogy az inferior javak többsége csak

Egyszerűsített beszámoló

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) vonatkozó fejezetei:

IV. Fejezet

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)-(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni.

(2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet “A”, illetve “B” változata közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c)-d) pontja, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által felszámított díjakat a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott

Normatíva

A normatív fogalom jelentése: irányadó, szabályt adó, szabályozó, mértékül szolgáló.

Gyakran használják a támogatásokkal kapcsolatban, mint normatív támogatás. A normatív támogatást egy adott intézmény részére a központi költségvetésből, jogszabály alapján – jellemzően létszámarányosan – biztosítják.

Rezidens

Rezidens

Azokat a természetes személyeket jelenti, akik egy évnél hosszabb ideig Magyarországon tartózkodnak, kivéve a Magyarországon működő külföldi diplomáciai testületek külföldi tagjait és családtagjaikat, de ideértve a külföldön működő magyar diplomáciai testületek magyar alkalmazottait és családtagjaikat.

A jogi személyiséggel bíró, illetve azzal nem rendelkező Magyarországon bejegyzett társas és egyéni vállalkozások, társadalmi testületek, non profit intézmények és kormányzati szervek.

Magyar rezidensnek minősülnek a Magyarországon bejegyzett vámszabadterületi és a bármilyen devizakülföldi jogosítvánnyal rendelkező vállalkozások is.

Nem rezidens

Magyarországon nem-rezidensnek minősül minden olyan természetes és jogi személy, akinek, illetve amelynek közvetlen gazdasági érdeke (állandó lakhelye, telephelye, termelése, stb.) nem Magyarország gazdasági területéhez kapcsolódik, azaz a rezidens kategóriába nem tartozó