Biztosítási alkusz vagy bróker

Olyan biztosításközvetítő, aki a szerződés létrejöttét, fennmaradását a biztosítási védelmet kereső megbízásából segíti. Gyakorlatilag az ügyfél ügynöke. Segítséget nyújt a biztosítási igény megfogalmazásához, és a megfelelő partner (biztosító) kiválasztásához, közreműködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az alkusz független, nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz közvetíti. Az alkusz a biztosítótól kap jutalékot.

Aktuárius

Biztosítási matematikusi feladatokat is ellátó, kiemelt felelősségű szakember a biztosítóintézet apparátusában. Feladata különösen a kockázatarányos díjak kiszámítása, illetőleg a biztonságos működéshez szükséges matematikai feladatok (tartalékolás) elvégzése.

Akkreditív

Okmányos meghitelezés. A bank a vevő megbízásából fedezett mellett akkreditívet nyit, fizetési kötelezettséget vállal, amennyiben eladó az árut szállítja. Az üzleti érdekek alapján az eladó azt szeretné, ha a vevő előre kifizetné a megrendelt áru ellenértékét. A vevő érdeke viszont az diktálja, hogy az eladó előbb teljesítsen, legyen lehetősége arra, hogy fizetés előtt az árut ellenőrizze, és csak akkor fizessen, ha az eladó a szerződés szerint teljesített. Az üzletfelek ellentétes érdeke meghiúsíthatja az üzletkötést a felek között az adásvétel létrejöttét. Az áruügylet eladója és vevője közötti érdekellentétek áthidalásának módja lehet, ha a felek az adásvételi szerződésben az akkreditív fizetési módban egyeznek meg. Ez a fizetési mód lehetővé teszi, hogy a vevő és az eladó közé belépjen egy olyan hitelintézet, amelyben mindketten egyaránt megbíznak. A biztonság alapja a bank bekapcsolása a fizetési forgalom lebonyolításába. A bank ugyanis nemcsak arra vállalkozik, hogy a felek közötti fizetési forgalmat lebonyolítja, hanem maga is ígéretet tesz a fizetésre, ezáltal a vevő szerződésben foglalt fizetési ígéretét a saját fizetési kötelezettségvállalásával egészíti ki.

A fizetési ígéret szólhat

benyújtáskori azonnali fizetésre (payment credit), váltóelfogadásra (acceptance credit), vagy meghatározott feltétel teljesülése esetén történő fizetésre (negotiation credit).

Az akkreditív az angol documentary credit, illetve a francia

Kisvállalat effektus

Banz (1981) nevéhez fűződik a kisvállalat-hatás terültén elvégzett kutatás, amely az 1936-1975 periódust fogja át. A NYSE-en 50 alacsony kapitalizációjú részvény havi hozamait hasonlította össze az 50 legnagyobb vállalat részvényeivel. A kockázatot is figyelembe vevő hozam (risk adjusted return) a kisvállalatok esetén túlszárnyalta a nagyvállalatokat, körülbelül havi 1%-ponttal.

Hétfő effektus

French (1980) az 1953-1977 közötti napi hozamokat vizsgálta, és hétfőn negatív, a hét többi napján pozitív hozamokat tapasztalt. Azt is megállapította, hogy ez a hatás csak a hétvégének köszönhető, és nem annak, hogy a börze zárva volt. Kamara (1997) 1962- 1993 között kisebb amerikai vállalatokból összeállított portfolióra már nem tapasztalta a fenti tendenciát. Agrawal és Tandon (1994) 18 ország adatait felhasználva 9-ben hétfőn szignifikáns negatív, kedden szignifikáns pozitív hozamokat tapasztalt. 17 országban pedig kifejezetten nagy pozitív pénteki változásokat észlelt.

Január effektus

Rozeff és Kinney (1976) dokumentálták először azt a jelenséget, amelyet január effektusként ismerünk. Megfigyelték, hogy a januári átlaghozam sokkal magasabb volt, mint a többi hónapé. A NYSE 1904-1974 közötti adatai alapján 3,48%-os januári átlaghozamot mértek, mialatt a többi hónap átlaghozama csak 0,42% volt. Időben és térben kiterjesztve a kutatásokat, más szerzők is a jelenség létezését tapasztalták.

Piaci hatékonyság

A piaci hatékonyság 3 fajtáját különböztetjük meg:

A piaci hatékonyság gyenge (weak) formája azt mondja ki, hogy az árfolyamok minden múltbeli és a múltból levonható információt tükröznek. A technikai elemzők (vagy chartisták) grafikon-elemzéssel foglalkoznak, a múltbeli adatokban ismétlődő szabályszerűségeket, a grafikonokban felismerhető mintázatokat keresnek, ezáltal kívánnak profitra szert tenni. A legalább gyengén hatékony piacon ők nem tudnak tartós többlethozamot elérni, hiszen olyan sokan vannak a technikai elemzők a piacon, hogy éppen az ő jelenlétük biztosítja, hogy a felismert alakzatokból ne lehessen profitálni. Amint tömegesen ismernek fel egy alakzatot, az nyomban el is tűnik.

A piaci hatékonyság közepes (semistrong) formája esetén az árfolyamok a múltbeli információkon kívül valamennyi, mindenki számára elérhető információt tartalmazzák. A fundamentális elemzők a vállalatokról napvilágra kerülő hírek alapján tájékozódnak, valamint a vállalatok fundamentumait (mérleg, eredmény-kimutatás) elemzik, így próbálják haszonra szert tenni. A legalább közepesen hatékony piacon a fundamentalisták nem tudnak tartós előnyre szert tenni, mert a hírek a megjelenésük pillanatában beépülnek az árakba, az eredménykimutatás és mérleg pedig a többi szereplő előtt is nyitva áll.

Az erősen (strong) hatékony piacon már a bennfentes információk is tükröződnek az árakban. Ebben az esetben már a bennfentesek sem tudnak tartósan piaci szint fölötti eredményt

EMU

Az EMU a gazdasági integrációs formák olyan fejlett változata, amely az egységes belső piacon alapul, és amely magában foglalja a közös monetáris politikát, a szorosan egymáshoz igazított gazdaságpolitikákat. A világon eddig egyetlen nemzetközi integráció jutott el erre a szintre, az Európai Unió. [Palánkai, 2001]

1999. január 1-jén 11 európai uniós tagország létrehozta az Európai Monetáris Uniót (EMU) és egységes valutát vezetett be, az Eurót. A 11 ország (Ausztria, Németország, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Írország, Finnország) rögzítették valutaárfolyamaikat, egységesen alkalmazták az új valutát, valamint bevezették az egységes jegybanki kamatrátát, az egységes árfolyam-politikát és megállapodásuk tartalmazta a további növekedési szándékot is. Így 2000 decemberétől 12-ikként Görögország is csatlakozhatott. Ezeket az országokat együtt nevezzük Eurózónának. Az egységes valuta bevezetése több mint 300 millió EU polgárt érintett annak minden előnyével mind a fogyasztói mind pedig a vállalati oldalon.

Az egységes belső piac működése folyamán egyértelműen felmerült az igény a továbblépésre, mivel a megfelelő működéshez elengedhetetlen az egységes közös valuta. Az árfolyamok ingadozása megnehezíti a szabad tőkeáramlást, zavarja a közös mezőgazdasági politika végrehajtását, és megakadályozza az ipari piacot abban, hogy teljes egészében belső piacként működhessen.

1957. március 15-én a Római Szerződésben – melyet elsősorban

Ajánlati könyv

Egy adott értékpapírra vonatkozó vételi és eladási ajánlatokat tartalmazó „könyv”, melyben az egyes ajánlatok ún. prioritási sorrendben szerepelnek. Eszerint a jobb árú ajánlat megelőzi a rosszabb árú ajánlatot, míg az azonos árú ajánlatok közül elsőbbséget élvez a korábban megtett ajánlat.

P/E mutató

Az árfolyam/nyereség (P/E) mutató matematikailag a részvény árfolyama és a részvénytársaság egy részvényére jutó adózott nyeresége (tehát nem az osztalék) hányadosaként adódik. Jelentése leegyszerűsítve az, hány év alatt termeli meg az adott cég az árának megfelelő nyereséget a jelenlegi jövedelmezőségi viszonyok állandósága mellett.

Ha a P/E mutató értéke 20, akkor ez a fentiek szerint azt jelenti, hogy a cég 20 év alatt ér el annyi nyereséget, amelynek összege éppen a jelenlegi részvény árat adja. A P/E mutató önmagában nem rendelkezik információtartalommal, csak más papírok hasonló mutatójával összehasonlítva. A magasabb P/E mutató ugyanis pozitívabb megítélést takar, amelyik társaságnak magasabb a P/E mutatója, azt elvileg magasabbra értékeli a piac, míg az alacsonyabb P/E mutatóval rendelkező cég relatíve alulértékeltnek számít.

A társaságok összehasonlítása azonban nem lehet általános, legtöbbször csak az adott iparágban, hasonló feltételek mellett működő cégek P/E mutatóinak összevetése nyújthat számunkra segítséget. Így pl. a MOL és az OTP összehasonlítása kevés információval szolgál, azonban a MOL-nak a lengyel PKN Orlen vagy az osztrák OMV cégekhez viszonyított P/E mutatója már beszédes szám lehet. Természetesen a P/E mutató sem mindenható, önmagában ad kellő alapot befektetési döntéseink meghozatalához. A cél nem egyszerűen az, hogy találjunk egy olyan papírt, amely