Országgyűlés

Az Országgyűlés (továbbiakban OGY) a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza az ország kormányzásának szervezetét, irányát és feltételeit. 386 képviselőjét 4 évre választják, a demokrácia követelményeinek megfelelő általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján. 176-ot egyéni választókerületből, 152-őt megyei listáról, 58-at országos listáról („töredék szavazatok” alapján).

Az Országgyűlés feladatai az Alkotmány szerint:

  1. Az Alkotmány megalkotása, módosítása.
  2. Törvényalkotás (részletezve a jogforrásoknál).
  3. Elfogadja a kormányprogramot (egyúttal megválasztja a miniszterelnököt).
  4. Dönt személyi kérdésekben (pl. Köztársasági Elnök, alkotmánybírák, legfőbb ügyész,…).
  5. Költségvetés, zárszámadás elfogadása.
  6. Kihirdeti a rendkívüli-, szükség állapotot. Dönt a hadsereg bevetéséről.
  7. Ellenőrzési funkció (elsősorban a kormányt – interpelláció, vizsgáló bizottságok).

Legfontosabb feladatai tehát a jogalkotás (1,2), a kormányzati szervezetrendszer létrehozása (3,4), végrehajtó hatalom ellenőrzése (5,7), döntés egyes fontos hadügyi és külügyi kérdésekben (6). Ezeken túlmenően az OGY bármely állami feladattal kapcsolatban véleményt nyilváníthat.

Az OGY évenként két rendes ülésszakot tart. A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra (vagy ülésre) össze kell hívni. Az ülések nyilvánosak, azonban a képviselők 2/3-ának egyetértésével zárt ülés tartását is elhatározhatja.

Kiemelt jelentősége van az alakuló ülésnek. Ezen a jelenlévő képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt, ezek elmaradása esetén a képviselő nem vehet részt az OGY munkájában. Az alakuló ülésen választják meg az OGY tisztségviselőit: az OGY elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Az Országgyűlés elnökének feladata az OGY munkájának megszervezése, az ülések összehívása, vezetése. Az alelnökök az elnök helyettesei. Az alakuló ülésen kell bejelenteni a képviselőcsoportok (frakciók) megalakulását is. Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

Az OGY csak akkor hozhat döntéseket, ha határozatképes, ennek feltétele, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen legyen. Határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének egyetértésével hozza (relatív többség). Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához (a legtöbb közjogi méltóság megválasztása) az összes országgyűlési képviselő kétharmadának a szavazata szükséges (abszolút 2/3). De például az Alkotmánybíróságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának egyetértése szükséges (relatív 2/3).

Az OGY működésének szabályait saját maga határozza meg, ezeket a Házszabály rögzíti. Működésében kiemelt szerepe van a Házbizottságnak, amelynek tagjai az OGY elnöke és alelnökei, továbbá a frakcióvezetők. A Házbizottság javaslatokat, ajánlásokat készít az OGY napirendjével, működésével kapcsolatban, továbbá itt kéne egyeztetni az OGY működésével kapcsolatos vitás kérdéseket is.

Az OGY bizottságainak fontos szerep jut a jogalkotás (törvényjavaslatok készítése, véleményezése) és a kormányzat ellenőrzése terén (vizsgálóbizottságok). Az állandó bizottságok 4 éven át működnek (pl. alkotmányügyi, honvédelmi, költségvetési). Az ideiglenes és eseti bizottságokat meghatározott feladatokra, vagy különböző vizsgálatokat lefolytatására hozzák létre.

A pénzügyi ellenőrzés meghaladja a bizottságok erejét, ezért működik az Állami Számvevőszék (továbbiakban ÁSZ), a Parlament gazdasági-pénzügyi ellenőrző szerve. Szervezetéről, felépítéséről, működéséről külön törvény rendelkezik, ott végezhet ellenőrzést, ahol állami vagyonnal gazdálkodnak. Az ÁSZ-ről szóló törvény meghatározza a rendszeresen elvégzendő ellenőrzéseket, ezeken túlmenően az OGY utasítása lapján végezhet további ellenőrzéseket. Ellenőrzi a kormány gazdálkodását is, emellett a kormány is felkérheti ellenőrzés lefolytatására, de ezt nem kötelező teljesítenie.

A képviselőt megilleti a törvénykezdeményezés (1), az interpelláció (2) és a bizottságokban való részvétel (3) joga. Továbbá mentelmi joga van, ami egyrészt azt jelenti, hogy nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt (mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre). Másrészt a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az OGY előzetes hozzájárulásával (jelenlévők 2/3-a) lehet ellene büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást folytatni.

Önnek mi a véleménye?