Meleg utalvány

A meleg utalvány az étkezési hozzájárulás korszerű formája, Magyarországon a munkáltatók fontos béren kívüli juttatásának számítanak.

A legfontosabb előnyök:

  • A meleg utalvány 2010-től dolgozónként havonta akár 18 000 Ft értékhatárig adható kedvezményes (25%-os) adózás mellett.
  • Minimális adminisztrációval járó, praktikus és biztonságos juttatási forma.
  • A kedvezményes adózás azt jelenti a gyakorlatban, hogy a 25%-os adóteher megfizetésén túl a havi 18.000 Ft-os összeghatárokon belül sem a munkáltatnak, sem a munkavállalónak nem kell semmilyen más adó- vagy járulékterhet fizetnie. Így a meleg utalvánnyal a cégek jelentős megtakarítást érhetnek el a bérben történő kifizetéssel szemben. A lenti ábra az elérhető megtakarítást mutatja.
meleg utalvány kalkuláció

meleg utalvány kalkuláció

Meleg utalványt elfogadó fontosabb szolgáltatók

  • valamennyi országos ételkiszállító cég (pl. Teletál, Cityfood, Food Express, Total Food, Gastroyal)
  • az összes gyorsétterem lánc (pl.: McDonald’s, Don Pepe Pizzériák, Burger King, Pizza Hut)
  • országszerte több ezer étterem, büfé
  • cukrászdák és kávézók országszerte
  • melegételt árusító hentesüzletek
  • látványpékségek
  • egyes áruházláncok grill pultjai

A meleg utalványokhoz kapcsolódó szolgáltatások

  • Választható kiszerelések:
    • Tömbös (címletenként tömbösítve).
    • Egységboríték (a legnépszerűbb összegekben előre borítékolt utalványok).
    • Egyedi borítékolás
  • Választható címletek: 200 Ft; 300 Ft; 400 Ft; 500 Ft; 600 Ft; 1 000 Ft.
  • Megszemélyesítés: névre szóló utalványok, még gyorsabb utalványkiosztás.
  • Céglogó elhelyezése az utalványcsomagok fedőlapjain.
  • Egyedi szöveg elhelyezése az utalványcsomagok fedőlapjain.
  • Postán is megvásárolható
  • Országos, értékbiztosított kiszállítás
  • Szakértői támogatás
  • Rendszeres elfogadóhelyi akciók, kedvezmények az utalvány felhasználók részére
  • Folyamatosan bővülő, országos elfogadóhely hálózat

A meleg utalványok jogi háttere

A meleg utalvány 2010-ben akár 18 000 Ft / fő / hó értékben juttatható kedvezményes adózás mellett a hatályos SZJA törvény szerint.

A következőkben a meleg utalványra vonatkozó legfontosabb, 2010-ben hatályos törvényi rendelkezéseket foglaltuk össze:

A törvényi háttér rövid kivonata:

  • A juttatás kedvezményes adója: 25%
  • A juttatás kedvezményes adózás esetén elismert értékhatára: 18 000 Ft a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is)
  • A juttatás kedvezményes adózás esetén elismert jogviszonya:
    munkáltató – munkavállalójának;
    kötelező szakmai gyakorlata ideje alatt a hallgatónak;
    szakképző iskolai tanulónak;
    a volt munkáltatótól (annak jogutódjától) – nyugdíjasnak havi 18 000 Ft
  • munkáltatónak minősül – munkáltató, társas vállalkozás
  • munkavállalónak minősül – munkavállaló, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja
  • Meleg étkeztetésnek minősül: az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is)

A fentieknek nem megfelelő esetekben

1. kedvezményes adózás mértékén felüli juttatás esetén: nem kell tekintettel lenni az Szja tv. 69.§-ának (1) bekezdés d) – e) pontjaira.
2. a feltételeknek nem megfelelő juttatás esetén: tekintettel kell lenni az Szja tv. 69.§-ának (1) bekezdés d) – e) pontjaira.
– Ezekben az esetekben a juttatás adója: 97,89% (ha a juttató nem minősül foglalkoztatónak 81%)

Jogszabályok:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

70. § (1) Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettséget a 71. § rendelkezései szerint kell teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül – ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) – az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló)

b) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;

(3) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül

b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is), valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész;

(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában
d) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek minősül az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is);

71. § (1) A magánszemély a 70. § rendelkezéseiben foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető (a továbbiakban: juttató) 25 százalék adó fizetésére köteles.
(2) A juttató az (1) bekezdés szerinti adókötelezettségének megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatát. Ha az adott juttatás megfelel a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész olyan adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelyre vonatkozóan a 69. § (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni, egyéb esetben bármely feltétel hiányában a 69. § rendelkezései az irányadók.
(3) A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást vezet.
(4) Ha az adóhatóság a (2) bekezdés rendelkezésével összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a juttatónak kell megfizetnie, amely nem rendelkezik a magánszemély említett nyilatkozatával, vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

69. § (1) Természetbeni juttatás:

d) a munkáltató által – a c) pontban foglaltaktól függetlenül is –
da) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy
db) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy
dc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;
e) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján – a c)-d) pontban foglaltaktól függetlenül is –
ea) több munkavállaló, vagy
eb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy
ec) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg;

(11) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az e törvényben a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknak. Nem minősül természetbeni juttatásnak a bármire korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.

Meleg utalványt kibocsátó cégek:

Edenred (volt Accor Services)

Sodexo

Meleg utalványt elfogadó helyek

Az Edenred elfogadóhelyei

A Sodexo elfogadóhelyei

Hasznos linkek

Melegétel utalvány kalkulátor

Önnek mi a véleménye?