A megtérülési idő arra ad választ, hogy hány év alatt kapjuk vissza az eredetileg befektetett pénzünket a beruházás eredményeként képződő jövedelmekből.
(Kezdő befektetés összege/Várható évi jövedelem) vagy (Beruházási ráfordítás/Átlagos nyereség)
Ha az évi várható jövedelmek nem azonosak, akkor meg kell keresni azt az időpontot, amikor a halmozott jövedelmek éppen megegyeznek a kezdő befektetés összegével.
Ha a megtérülési időt használjuk döntési kritériumként, akkor ahhoz, hogy döntéseinkben következetesek legyünk, meg kell határoznunk egy általunk megkövetelt megtérülési időt.
A megtérülési idő alkalmazásának előnyei:
- egyszerű kiszámítani, és könnyű megérteni
- bizonyos szempontból információt nyújt a javasolt beruházások kockázatáról
- előnyben részesíti a likviditást
A megtérülési idő alkalmazásának hátrányai:
- nem veszi figyelembe a pénz időértékét
- a megengedhető maximális megtérülési idő meghatározása erősen szubjektív
- nem méri a beruházási javaslat jövedelmezőségét, és figyelmen kívül hagyja, hogy a megtérülési idő után mekkora hozamok képződnek és meddig
- a cég számára fontos távlati szempontok háttérbe szorulnak
Diszkontált megtérülési idő: azt fejezi ki, hogy hány évig kell a beruházásnak működnie, hogy a nettó jelenérték szempontjából értelmezhető, ésszerű legyen. Hány év diszkontált jövedelméből térül meg az eredetileg befektetett tőke.
Megtérülések száma = összes nyereség / beruházási ráfordítás
Önnek mi a véleménye?
You must be logged in to post a comment.