Közraktár

Közraktár

Megfelelő térítés ellenében tömegáru őrzésével foglalkozó gazdálkodó szervezet, amely a nála elhelyezett áruról letéti könyvet vezet és a letevőnek közraktári jegyet bocsát ki, ezzel ismeri el az áru átvételét és vállal kötelezettséget annak majdani kiszolgáltatására. Működése szigorú törvényi szabályokhoz kötött, alaptőkéje min. 500 millió forint.

A közraktár tevékenységei:

• a befogadott áru tárolása, őrzése;
• kiegészítő szolgáltatások végzése;
• közraktári jegy kibocsátása;
• az áru kiszolgáltatása;
• hitelnyújtás, garanciavállalás.

Közraktárjegy

Közraktárban elhelyezett áruról szóló értékpapír. A közraktári jegy a közraktár által vezetett letéti könyv szelvényrésze. Két része az árujegy (mely a tulajdonjogot testesíti meg), illetve a zálogjegy (a hitelviszonyt testesíti meg). A két rész külön forgatmánnyal is forgatható, de a közraktár az árut csak mindkét jegy ellenében illetve a az árujegy bemutatójának adja ki, amennyiben az a zálogjegyen feltüntetett követelést letétbe helyezte.

1. Árujegy: az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja. Átruházása révén az áru eladható, anélkül, hogy közben a raktárt elhagyta volna. Önmagában csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét biztosítja.
2. Zálogjegy: az áru tulajdonjogát képviselve azt a lehetőséget adja birtokosának, hogy mint zálogot fedezetül ajánlja fel hitelfelvétel során.

Mindkét jegynek tartalmaznia kell:

• jegy elnevezését
• közraktár megnevezését
• letéti könyv sorszámát
• letevő nevét, székhelyét
• letett áru megnevezését, mennyiségét, értékét
• közraktárt megillető díj összegét
• közraktározás időtartamát, lejárat pontos megjelölését
• raktározás helyét, kiállítás keltét
• cégszerű aláírás

Ezek szigorú érvényességi kellékek, ha egy is hiányzik nem érvényes. De ezeken kívül a közraktár mást is felvezethet rá.

A közraktári jegy két összetevője együtt, vagy külön-külön is átruházható. Az átruházás az értékpapíron tett írásbeli nyilatkozattal, forgatással történhet. Az átruházás egyfajta felelősségvállalást is jelent, hogy az új tulajdonos érvényesíteni tudja igényét a kiállítóval szemben. E felelősség a visszkereseti jog által érvényesíthető.

A közraktári jegy két része tehát egymástól függetlenül is átruházható, ennek ellenére az áru csak mindkét rész együttes birtoka ellenében adható ki.

A közraktárban elhelyezett áru tulajdonosa árufedezet mellett nyújtott, kedvező kondíciójú – ún. lombard – hitelhez juthat a zálogjegy bankra történő forgatásával. Az árufedezet mellett a közraktár az ügyfélért garanciát is vállal. Miután a zálogjegy ellenében nyújtott hitel az átlagosnál kisebb kockázattal jár, kamatozása is kedvezőbb. A szabályozás szerint maga a közraktár is nyújthat hitelt, ekkor a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni a kölcsön biztosításához.

A közraktári jegy forgatható értékpapír. Forgatás a jegy egészének vagy egy részének az átruházása a jegy hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal, és az átruházó cégszerű aláírásával.

Az árujegy átruházása az áru feletti rendelkezési jog átruházását jelenti, de zálogjoggal terhelten, ilyenkor a zálogjegyen feltüntetett értékkel csökkentett értékkel rendelkezik. Ha csak a zálogjegyet ruházzák át csak a zálogjog átruházását jelenti, az áru feletti tulajdonjog nem száll át.

Ha a zálogjegy forgatása külön történik az első hátiratnak tartalmaznia kell:

• hitelező nevét, székhelyét, bankszámlaszámát
• kölcsön lejáratának időpontját
• lejáratkor érvényesíthető pénzösszeget, kamatot
• a kölcsönt felvevő első zálogjegy forgató nevét, székhelyét

Az első forgatást az árujegyre és a letéti könyvbe is be kell jegyezni.

A közraktári jegy érvényesítése

A közraktári jegy birtokosa igényelheti a közraktártól az áru kiszolgálását. Azonban csak az árujegy és zálogjegy együttes birtoklása jogosít erre vagy az árujegyet visszaadja és a zálogjegyen feltüntetett követelés összegét a közraktárnál letétbe helyezi. A közraktár köteles erről az utolsó ismert zálogjegy birtokost értesíteni. A közraktári jegy birokosának kötelessége a közraktár részére a közraktári díjat, a teljesített szolgáltatások ellenértékét, adót és illetéket megfizetni, ezután van lehetősége az árut átvenni.

A zálogjegy önmagában nem jogosít az áru követelésre, csak a letett árura felvett kölcsönösszeg megfizetésére vonatkozó követelést testesíti meg. Ha a zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeget lejáratkor nem fizetik ki, azt a 2. munkanap végéig az első zálogjegy forgatónak a zálogjegyre vezetett elismerő nyilatkozatával vagy közjegyző előtt felvett óvással megállapíthatja. Az óvás felvétele során a zálogjegy birtokosa köteles a közjegyzővel az első zálogjegyforgatót a fizetésre felhívni.

Az óvásnak tartalmaznia kell

• zálogjegy szövegét a rajta lévő átruházó nyilatkozatokkal
• óvást kérő nevét, székhelyét
• az óvatolt, vagyis annak megnevezését és székhelyét, aki ellen az óvást felveszik
• az óvatolthoz intézett felszólítást
• a felszólítás idejét, helyét
• közjegyző aláírása, pecsét

Ha a zálogjegy birtokosa elmulasztja az óvást felvételét, elveszti visszkereseti jogát, viszont nem veszti el az áru értékesítésének követelési jogát. Ha a lejáratot követő 3 napon belül a zálogjegyen szereplő összeget a zálogjegy birtokosának nem fizetik ki, követelheti az áru értékesítését és az árból a kielégítést. A zálogjegy birtokos követelése nem irányulhat arra, hogy a közraktár az árut az ő számára kiszolgáltassa.

Visszkereseti jog

A közraktár az áru értékesítéséből befolyt összegből az alábbi sorrendben elégíti ki a

1. saját díjkövetelést
2. zálogjegybirtokos követelését
3. közraktár egyéb szolgáltatásai ellenértékét
4. árujegybirtokos követelését

A zálogjegy birtokosát az áru étkesítése után fennmaradó követelése erejéig a zálogjegyet őt megelőzően forgatókkal szemben visszkereseti jog illeti meg. Vele szemben az előző forgatók egyetemlegesen felelnek a kölcsönösszeg, a kamatok, és egyéb költségek erejéig. Elveszti visszkereseti jogát, ha az óvást elmulasztotta, vagy 30 napon belül nem kezdeményezte az áru értékesítését. A visszkereseti jog az óvás után 1 éven belül elévül.

A közraktári jegy megsemmisítése

A közraktári jegy vagy bármely részének elvesztése, megsemmisítése egyben a követelés megsemmisülését is jelenti, kivéve, ha közraktári jegyet közjegyzői határozattal semmissé nyilvánítja. Ebben az esetben a követelés a közraktári jegy nélkül is érvényesíthető.

Elvesztése, megsemmisülése esetén a közraktár szerinti közjegyzőnél a jegy utolsó birtokosa kérheti a jegy megsemmisítését. Ebben meg kell jelölni a jegy lényeges tartalmát.  A közjegyző hirdetményt tesz közzé, amelyben felhívja a jegy birtokosát, hogy az értékpapírt nála 1 hónapon belül mutassa be.  Ha ez elmarad semmissé nyilvánítják.