Könyvvizsgálat célja, eljárásai, dokumentációi

A könyvvizsgálat célja: annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is. [Szt. 155 § (1)]

Kötelező a könyvvizsgálat (Gt. szerint):

• minden Rt-nek,
• minden Kft-nek, ha a jegyzett tőkéje nagyobb, mint 50 millió Ft,
• minden Kft-nek, amely egyszemélyi tulajdonban van,
• minden olyan gazdálkodónál, ahol ezt más törvény előírja.

Kötelező a könyvvizsgálat (Szt. szerint):

• Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, kivétel, ahol a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg az 50 millió forintot.
• Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek a nettó árbevétel adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni.
• Az 50 millió Ft-os határt nem alkalmazhatja:
  • az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
  • a takarékszövetkezet,
  • a konszolidálásba bevont vállalkozás,
  • a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
  • az a vállalkozó, amelyik a megbízható és valós kép érdekében, kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.

Könyvvizsgáló választása:

• Legkésőbb az adott üzleti év beszámolójának elfogadásakor (most alapítottaknál az első üzleti év mérleg fordulónapjáig).
• Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja, vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság választható.
• Az összevont (konszolidált) éves beszámoló kötelező felülvizsgálatára könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot az anyavállalat tulajdonosai választanak.
• Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatára nem választottak könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot, akkor az anyavállalat könyvvizsgálójának, könyvvizsgálói társaságának a feladata az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálata is.

A bejegyzett könyvvizsgálóra, a könyvvizsgálói társaságra egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény előírásai az irányadóak.

Független könyvvizsgálói jelentés:

• A. Bevezető szakasz
  • 1. A vizsgált beszámoló azonosítása
    • gazdálkodó és beszámoló pontos megnevezése
    • fordulónap és beszámolási időszak
    • beszámoló főbb adatai (pl.: mérlegfőösszeg, saját tőke, stb.)
  • 2. A vizsgált beszámolóval kapcsolatos felelősség
    • gazdálkodó vezetése felelős a beszámoló valósághű elkészítéséért
    • könyvvizsgáló csak az elvégzett könyvvizsgálat alapján adott véleményéért felelős
  • 3. Előző időszakra vonatkozó megjegyzések
• B. Vizsgálat hatókörére utaló szakasz
  • a vizsgálatot milyen szabályok alapján hajtották végre
  • használt módszerek
  • érvényesített alapelvek
  • vizsgálati munka tömör leírása
  • ezek alapján szerzett tapasztalatok összefoglalása
• C. Véleményező szakasz
  • beszámolóról készített könyvvizsgálói záradék
• D. Befejező rész
  • jelentés keltezése
  • könyvvizsgáló (vagy cég) azonosítása

Záradékok:

• A. Hitelesítő záradék (tiszta vélemény)
  • Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt és ezért az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban foglaltakkal egyetért.
• B. Korlátozott záradék (korlátozó vélemény)
• C. Elutasító záradék (ellenvélemény)
  • Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a törvény előírásainak és a valóságnak, akkor B vagy C záradékot ad az elutasítás okainak részletes feltüntetésével.
• D. Záradék adásának elutasítása
  • Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni

Ha a beszámolót elfogadó közgyűlés/taggyűlés a beszámoló adatait megváltoztatja, vagy a könyvvizsgálónak olyan információ jutott birtokába, hogy az adott, vagy elutasított záradék már nem helytálló, új záradékot kell adni

A könyvvizsgálati jelentést közzé kell adni a beszámoló letétbehelyezésével egyidejűleg.