Kereslet kínálat

A keresleti függvény adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében.
Tökéletesen versenyző (kompetitív) piacon a keresleti függvény minden résztvevő számára adottság, melyet igyekszik megismerni, de nem képes befolyásolni. A keresleti függvény nem a tényelegesen megtörtént vásárlásokat képviseli, hanem mindazon árak és keresett mennyiségek összességét, melyek ezen áru piacán elvileg megvalósulhatnak. A keresleti függvény jellemző módon negatív lejtésű, azaz alacsony árhoz nagy kereslet, növekvő árhoz pedig csökkenő kereslet tartozik.

A kínálati függvény azt fejezi ki, milyen mennyiséget kínálnak a termelők különböző árak mellett.
A kínálati függvény alakja és helyzete a termelők számától, ill. a termék eladási árának és a ráfordításoknak a viszonyától függ. Az utóbbit a termelés technológiája és az inputtényezők ára határozza meg. A kínálati függvény jellemző módon nő a termék árának növekedésével (pozitív lejtésű függvény). Változatlan ráfordítások mellett ugyanis, a magasabb eladási ár ösztönzi a termelőket a kínálat fokozására.

A keresleti és kínálati függvények együttesen jellemzik egy termék piacának egészét. E két függvény felrajzolható egy közös koordináta-rendszerbe is. Mindkét esetben a termék ára a független változó, s a kínálat és kereslet mennyisége azonos termékre vonatkozik. Marshall-kereszt néven is ismeretes a piaci kereslet és kínálat közös ábrája, mert A. Marshall munkássága alapozta meg a piaci jelenségek ezen mikroökonómiai magyarázatát.

Egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő.
Tökéletes verseny esetén, hosszabb távon csak a termék egyensúlyi ára maradhat fenn. Egyéb árak mellett jelentős mozgás, átrendeződés várható vagy a keresleti, vagy a kínálati oldalon. E mozgások az egyensúly irányába mozdítják el mind az árat, mind a kereslet és kínálat mennyiségét, hiszen egyikőjük változásával mindhárom módosul! Mindezek miatt az egyensúlyi ár piactisztító ár néven ismert.

A keresleti és kínálati függvény

A keresleti függvény adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében.

Tökéletesen versenyző (kompetitív) piacon a keresleti függvény minden résztvevő számára adottság, melyet igyekszik megismerni, de nem képes befolyásolni. A keresleti függvény nem a tényelegesen megtörtént vásárlásokat képviseli, hanem mindazon árak és keresett mennyiségek összességét, melyek ezen áru piacán elvileg megvalósulhatnak. A keresleti függvény jellemző módon negatív lejtésű, azaz alacsony árhoz nagy kereslet, növekvő árhoz pedig csökkenő kereslet tartozik.

A kínálati függvény azt fejezi ki, milyen mennyiséget kínálnak a termelők különböző árak mellett.

A kínálati függvény alakja és helyzete a termelők számától, ill. a termék eladási árának és a ráfordításoknak a viszonyától függ. Az utóbbit a termelés technológiája és az inputtényezők ára határozza meg. A kínálati függvény jellemző módon nő a termék árának növekedésével (pozitív lejtésű függvény). Változatlan ráfordítások mellett ugyanis, a magasabb eladási ár ösztönzi a termelőket a kínálat fokozására.

A keresleti és kínálati függvények együttesen jellemzik egy termék piacának egészét. E két függvény felrajzolható egy közös koordináta-rendszerbe is. Mindkét esetben a termék ára a független változó, s a kínálat és kereslet mennyisége azonos termékre vonatkozik. Marshall-kereszt néven is ismeretes a piaci kereslet és kínálat közös ábrája, mert A. Marshall munkássága alapozta meg a piaci jelenségek ezen mikroökonómiai magyarázatát.

Egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő.

Tökéletes verseny esetén, hosszabb távon csak a termék egyensúlyi ára maradhat fenn. Egyéb árak mellett jelentős mozgás, átrendeződés várható vagy a keresleti, vagy a kínálati oldalon. E mozgások az egyensúly irányába mozdítják el mind az árat, mind a kereslet és kínálat mennyiségét, hiszen egyikőjük változásával mindhárom módosul! Mindezek miatt az egyensúlyi ár piactisztító ár néven ismert.

Önnek mi a véleménye?