Határidős piacok kialakulása

Az első derivatív tőzsdék 1972 táján jelentek meg, és azóta a pénzügyi szektor egyik legdinamikusabban fejlődő ága. A robbanásszerű fejlődés oka és egyben a határidős kereskedés kialakulásának is fő oka, hogy a különböző piaci szereplők részéről egyre inkább felmerült az igény, a gazdálkodásukból fakadó kockázatuk fedezésére.

Elsősorban arról van szó, hogy minden gazdálkodó szervezetnek van alapanyag igénye és valamilyen terméke, amelyet értékesíteni kíván. A nyereségessége ezért nagymértékben függ attól, hogy mennyiért veszi az alapanyagot, és mennyiért tudja értékesíteni a készterméket. Tehát az árak alakulása nagyfokú bizonytalanságot visz a működésbe, amely nem működési, hanem piaci kockázat, így ésszerű, és a határidős tőzsdék használatán keresztül lehetségessé válik e kockázat kiküszöbölése.

A szerződés szóból adódik a határidős kereskedési alapegység, azaz a kontraktus elnevezés. Kezdetben az effajta szerződéseket tőzsdén kívül egyedi határidőkre és mennyiségekre és szállítási kötelezettséggel kötötték. Ez a piac az ún. forward piac és jelenleg a bankközi devizapiacra jellemző, itt a kontraktusok vevői és eladói megállapodnak egymással a mennyiségben és lejáratban, majd ezt követően kötik meg a szerződést. Jórészt lejáratig tartják, és ekkor szállítják le a szerződésben foglaltaknak megfelelően a terméket. A zárásra csak akkor kerül sor, ha sikerül valaki mást találni, aki pont e szerződési kondíciókkal szeretne szerződést kötni, vagy az eredeti partnerünket tudjuk a szerződés zárására bírni.

Tehát a likviditás a forward kereskedésben korlátozott és ezért volt szükség egységesíteni a lejáratokat, szabványosítani a mennyiségeket, így jobban koncentrálni a vevőket és eladókat, amely növeli a likviditást az egyes lejáratokban ill. termékekben.

A határidős tőzsdéken tehát – felfedezve az igényeket – bevezettek határidős kontraktusokat szinte mindenre, amire csak igény mutatkozott, így a részvényindexektől a kamatokon keresztül a különböző devizákig ma már mindenre lehet kereskedni.

A származékos piacot tehát fedezeti célból ajánlatos igénybe venni. De természetesen mindig vannak olyanok, akik bizonyos jövőképpel illetve várakozásokkal bírnak valamilyen termék áralakulása vonatkozásában, ők a spekulánsok, ők azok, akik a fedezeti ügyletet kötővel szemben állnak. A határidős piac a spekulánsok által azért is különösen közkedvelt, mert lévén, hogy határidős üzletkötésről van szó, nem kell az üzletkötéskor a teljes árfolyamértéket kifizetni, hanem csak egy ún. alapletétet kell letétbe helyezni. Tehát a határidős vételnél csak a vételár egy részét kell letétbe helyezni, de ugyanúgy lehet adni-venni a határidős kontraktust mintha valamilyen azonnali termék lenne, természetesen a napon belüli kereskedésre (day-trade-re is lehetőség van). A határidős kontraktusok jó részét a spekuláns általában már a kifutás előtt egy ellentétes irányú üzlettel zárja, vagy kifutáskor – amennyiben nem kívánja zárni a pozíciót – átköti egy következő határidőre (spread-kereskedés).

Forrás: cd.hu