Gravitációs modellek

A logisztikai tevékenység végső stádiumában a vásárló számára biztosítjuk a termék, illetve a szolgáltatás elérhetőségét. A területválasztás keretében a menedzsment eldönti, hogy kereskedelmi tevékenységét az ország melyik földrajzi területére összpontosítja. Egy terület kereskedelmi vonzereje a kereslet és kínálat kölcsönhatásának függvénye.

A leggyakrabban vásárolt élelmiszerek és háztartási vegyi áruk mellett a tartós fogyasztási cikkek, autók, utazások, banki és egyéb szolgáltatások forgalma közvetlenül függ a vásárlóerőtől. A kereskedelmi potenciált olyan viszonyszámmal minősítjük, amely egyszerre számol a kereslet és a kínálat területi jellemzőivel. A kiskereskedelmi telítettség indexe:

, BPI: területi vásárlóerő-index, S: területen található üzletek alapterülete.

A körzet-meghatározásnál az adott földrajzi régión belül keressük a legígéretesebb területet úgy, hogy figyelembe vesszük egyrészt a kereskedelmi zónák kiterjedését, másrészt pedig az egyes kereskedelmi területek növekedési potenciálját. A kereskedelmi zóna a bolt vonzáskörzete, az a földrajzi terület, ahonnan a vevők érkeznek. A kiskereskedelmi földrajzi módszerei közül az ún. gravitációs modellek alapján közelíthetünk a kereskedelmi zóna meghatározásához. Eszerint két város között meghatározható a kereskedelmi töréspont, amely megmutatja, hogy mekkora a piaci szereplők relatív vonzereje a fogyasztókra. Töréspont modell képlete:

, D: távolság A és B település között, P_A: A város lakosainak száma, P_B: B város lakosainak száma.

Amikor a kereskedelmi zónák vonzerejét városon belül vizsgáljuk, a városban működő üzletek egymásra hatását is figyelembe kell vennünk. A kereskedelmi egységek körzetei egymásba érhetnek, jelentős átfedések fordulhatnak elő, ami a vásárlókért folyó konkurenciaharcot különösen élessé teheti. Városi környezetben egy bolt kereskedelmi potenciálját pontosabban becsülhetjük meg a HUFF-féle mutatóval:

P, S: a bolt választékának nagysága, amely az üzlet alapterületével arányos.

T: üzlet megközelítéséhez szükséges idő,

λ: egyes termékcsoportok vonzási tényezője.

Egy kereskedelmi hely értékét befolyásoló tényezők:

• A kereskedelmi egység típusa döntő kérdés a választásnál.
• Az optimális telephely nagy vonzáskörzetű, magas növekedési potenciállal rendelkezik népességszám és jövedelemszint vonatkozásában egyaránt a fogyasztók számára könnyen megközelíthető.
• Imázs szempontjából az üzletpolitika meghatározásakor két alternatíva áll a kereskedők rendelkezésére:

1. A kis haszon-nagy forgalom elvét valló kereskedők rendszerint jelentős hirdetési támogatottsággal vértezik fel a boltjukat, ahol az olcsó ár fontos vonzó tényezője a vevőcsalogatásnak.
2. A kis forgalom-nagy haszon módszerénél az üzlet kialakítása, a magas színvonalú eladói tevékenység és a szolgáltatások igen magas szintje adja a vonzerőt, amely miatt a vevők felkeresik a boltot.

A kereskedelmi egység helyszíne, a közlekedési hálózat és a konkurensek boltjai formálják a kereskedelmi zóna alakját. Az üzletek telepítéséhez, a forgalom prognosztizálásához vagy meglévő boltok teljesítményének és helyszínének értékeléséhez gyakran felpöttyözéssel nyert kartogramokon jelölik be a kereskedelmi egységek vonzáskörzetét. A módszer eredménye a ponttérkép, amely szemléletesen mutatja be, hogy milyen területekről érkeznek be az üzletbe a vásárlók.
A kiskereskedelmi egységek telephelyválasztásával és a piaci területtel kapcsolatos problémák elemzésére jól alkalmazhatók a sokváltozós megközelítések is, amelyek fejlett statisztikai módszereken, megfelelő adatbázison alapulnak, és számítógépes hátteret igényelnek.