2010. november 19. A Marshall-kereszt a keresleti és kínálati függvény együttes ábrázolása, alkalmas egy piaci helyzet elemzésére.
A két függvény metszéspontjában található az ún. egyensúlyi vagy piactisztító ár és mennyiség. Ez az az ár, amely esetén a keresett és a kínált mennyiség megegyezik, tehát a termelők által piacra vitt mennyiséget a vásárlók meg kívánják és tudják vásárolni, azaz a piacon felkínált mennyiség elfogy.
Amennyiben az egyensúlyinál magasabb ár lenne a piacon, a kínált mennyiség nagyobb lenne a keresett mennyiségnél, azaz túlkínálatról beszélhetünk. Ilyen esetben a piaci automatizmusok működése az ár csökkenését eredményezi, azaz a termelők alacsonyabb áron is hajlandók adni a terméküket, amit a fogyasztók hajlandók megvásárolni. A kínált mennyiség csökkenni fog, mivel lesznek olyan termelők, akiknek az alacsony áron már nem éri meg piacra vinni a terméket. A keresett mennyiség pedig természetesen növekedni fog, hiszen több fogyasztó hajlandó az olcsóbb terméket megvásárolni. Az árcsökkenés mindaddig folytatódik, amíg ki nem alakul az egyensúlyi ár.
Egyensúlyinál magasabb ár esetén, mindaddig, amíg nem alakul ki az egyensúlyi ár a piaci automatizmusnak köszönhetően, a keresett és a kínált mennyiség közül a rövidebb oldal elve alapján a kisebbik, azaz a keresett mennyiség érvényesül,
2010. november 19. A racionalitás a közgazdaságtan egyik alapkategóriája. Minden gazdasági szereplőről feltételezzük, hogy racionálisan viselkedik, azaz saját hasznát/nyereségét akarja növelni. A gazdasági racionalitás egyik magyarázata, hogy az emberek önérdeküket akarják követni, ez az önérdekkövetés vezérli őket minden gazdasági cselekedetükben, döntéseikben. Tehát feltételezzük, hogy minden gazdasági szereplő (akár fogyasztóról, akár vállalatról van szó) azt az alternatívát fogja választani, amely számára a legtöbb eredménnyel jár, és ez egyben azt is jelentheti, hogy figyelmen kívül hagyja, hogy ezzel esetleg másoknak kárt okoz.
A racionalitást ne keverjük össze az önzéssel! Egy gyerek számára racionális lehet az, hogy kapjon két tábla csokoládét, de az is, hogy ebből az egyiket az öccsének adja. A nagypapa számára teljesen racionális cselekedet, ha az unokájának pénzt ad, és nem vár érte semmit cserébe.
Amikor Teréz anya 1979-ben megkapta a Béke Nobel-díjat, az azzal járó 190.000 dollárból leprakórházat akart építtetni. Vajon racionális volt-e cselekedete? Önző módon cselekedett? Tudjuk, hogy Teréz anya egyik tevékenysége a leprások gyógyítása volt, tehát amikor kórházat akart építtetni, akkor ezzel saját tevékenységét segítette, tehát saját érdekében cselekedett. Mondhatjuk-e rá, hogy önző módon cselekedett? Furcsa lenne azt mondani Teréz anyára, hogy magatartása “önző” volt. Félrevezető lehet a közgazdászok szóhasználata, amikor azt mondják,
2010. november 19. A keresleti függvény adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében. Tökéletesen versenyző (kompetitív) piacon a keresleti függvény minden résztvevő számára adottság, melyet igyekszik megismerni, de nem képes befolyásolni. A keresleti függvény nem a tényelegesen megtörtént vásárlásokat képviseli, hanem mindazon árak és keresett mennyiségek összességét, melyek ezen áru piacán elvileg megvalósulhatnak. A keresleti függvény jellemző módon negatív lejtésű, azaz alacsony árhoz nagy kereslet, növekvő árhoz pedig csökkenő kereslet tartozik.
A kínálati függvény azt fejezi ki, milyen mennyiséget kínálnak a termelők különböző árak mellett. A kínálati függvény alakja és helyzete a termelők számától, ill. a termék eladási árának és a ráfordításoknak a viszonyától függ. Az utóbbit a termelés technológiája és az inputtényezők ára határozza meg. A kínálati függvény jellemző módon nő a termék árának növekedésével (pozitív lejtésű függvény). Változatlan ráfordítások mellett ugyanis, a magasabb eladási ár ösztönzi a termelőket a kínálat fokozására.
A keresleti és kínálati függvények együttesen jellemzik egy termék piacának egészét. E két függvény felrajzolható egy közös koordináta-rendszerbe is. Mindkét esetben a termék ára a független változó, s a kínálat és kereslet mennyisége azonos termékre vonatkozik. Marshall-kereszt néven is ismeretes a piaci kereslet és kínálat közös ábrája, mert A. Marshall
2010. november 19. Piaci szereplők mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetők (fogyasztók, vállalatok, költségvetési szervezetek, intézmények).
A mikroökonómiai vizsgálatok első számú szereplője a fogyasztó. Lehet egy személy, egy család (háztartás), emberek valamely csoportja, szervezete, amely végső fogyasztás céljából szerez be javakat és szolgáltatásokat. A fogyasztó tehát elsősorban vásárlása célja szerint különböztethető meg a gazdaság többi szereplőjétől, és nem emberi tulajdonságai, nem a termék jellege a döntő. A fogyasztókat leggyakrabban mindössze egyetlen tulajdonságukkal, keresletükkel jellemezzük a mikroökonómiai modellekben. Alapfeltevés, hogy valamennyi termék külön-külön jellemezhető egy piaci keresleti függvénnyel, amely az összes potenciális vásárló fizetőképes keresletét fejezi ki a termék árának függvényében. A termelő, a vállalat, a vállalkozás az a szereplő, amely javak és szolgáltatások kínálatával jelenik meg a piacon. Ez az elsődleges funkciója, de ennek alárendelten természetesen termelési tényezők, anyagok, gépek, munka vásárlója. A vállalatok keresletét származékos keresletnek is nevezzük, utalva arra, hogy a vállalat kereslete termelői céljából származik, s nem ízlés, biológiai szükséglet áll mögötte, mint a közönséges fogyasztók esetében. A vállalatok kínálata a piaci kínálati függvényben összegződik bonyolult folyamatok eredőjeként.
2010. november 17. A piaci formák közül a tökéletes verseny az egyik véglet. Természetesen a modellezett formában nem igazán fordul elő, de azért közelítő eseteket lehet példának hozni, a jellemzők alapján látni fogjuk, hogy pl. a tojáspiacot nagyjából tökéletes versenynek lehet nevezni mondjuk egy piacon.
A tökéletes verseny jellemzői:
végtelen sok eladó végtelen sok vevő homogén termék a szereplők árelfogadók, ez azt jelenti, hogy a piacon – a kereslet és a kínálat hatására – kialakult árat el kell fogadniuk. Amennyiben a piaci árnál magasabb áron akarják adni a termékeiket, akkor valószínűleg nem sikerül azokat eladniuk. Amennyiben alacsonyabb árat akarnak alkalmazni, akkor annyit érnek csak el, hogy hamarabb el tudják adni a termékeiket, valószínűleg semmivel sem adnak el többet, mint a piaci áron tennék. egy szereplő egészen kicsi a piachoz képest, azaz nem tudja azt befolyásolni a piacra való be- és kilépés nem ütközik akadályba és nem költséges
Mindezek miatt elmondható, hogy a tökéletesen versenyző vállalat alkalmazkodva a piachoz, az ott kialakult áron kínálja termékét, az összeset. Bármennyit akar is a piacra vinni, azt mind a piaci áron teszi, tehát amikor eggyel több terméket ad el, akkor a teljes bevétele pontosan a piaci árral nő. Azaz tökéletes
2010. november 17. A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők, ill. azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfőbb tényezői:
a kereslet a kínálat az ár a jövedelem és a verseny
A piac kifejezés vonatkozhat egy termékre (banán piaca), egy termékcsoportra (háztartási gépek), egy földrajzi területre (balatoni piac), egy országra (Magyarország) vagy egy nagyobb nemzetközi régióra (EU) a vizsgálat konkrét céljától, megközelítési módjától, adatbázisától függően. A piac nem passzív színtere a csereaktusoknak (pl.: nem egy bevásárlóközpont), hanem élő önszabályozó rendszer, ahol a szereplőknek alapvető szabályokkal, törvényszerűségekkel kell szembenézniük. A piaci önszabályozás lényegét gyakran jellemzik a piaci automechanizmusok kifejezéssel is.
A kereslet lehet egyéni és piaci. Egyéni: azon jószágok összessége, amit a fogyasztó hajlandó és képes megvásárolni. Az egyéni kereslet összegződése a piaci kereslet.
A kínálat az a jószágmennyiség, amit a termelő hajlandó és képes előállítani. Az egyéni kínálat összegződése a piaci kínálat.
Az ár információs és elszámoló eszköz, alkalmas a termékek, az anyagok, az eszközök, a vagyontárgyak és a tevékenységek nyilvántartására. Az árrendszer másfelől méri a termékeket, a teljesítményeket. E minőségében nagy szerepet játszik annak meghatározásában, miből, mennyit termeljen a gazdaság, továbbá hogyan, milyen technológiák felhasználásával termeljenek. Az árak informálják mind a termelőket, mind
2010. január 30. Monopolista árképzési módszer a fogyasztói többlet és a holtteher-veszteség egy részének monopolista profittá alakítása céljából. Lényege, hogy a monopólium a potenciális fogyasztókat információközlési szempontból elszigetelt csoportokba sorolja és az egyes csoportoknak különböző – a csoportok minimális rezervációs áraival egyenlő – árakon adja el termékét.
Elsőfokú vagy tökéletes árdiszkrimináció – olyan árdiszkriminációs technika, ahol minden egyes potenciális fogyasztóval saját rezervációs árát fizettetik meg. Az eredmény – a teljes (kompetitív) fogyasztói többlet, mint monopolista profit realizálódik. Másodfokú árdiszkrimináció – olyan árdiszkriminációs technika, ahol az egyes csoportokat magában az értékesítési folyamatban különítik el. Harmadfokú árdiszkrimináció – olyan árdiszkriminációs technika, ahol az egyes csoportokat az értékesítési folyamaton kívül különítik el.
2010. január 19. Alapvetően olyan dolgokat nevezünk javaknak (ill. jószágnak), amelyek valamely emberi szükségletek kielégítésére alkalmasak. A javak fontos tulajdonsága, hogy majdnem minden jószágnak több alternatív felhasználási lehetősége van. A gazdasági javak felhasználása hasznosságot eredményez és áldozattal, költséggel is jár. A gazdálkodás olyan döntésekből áll, amelyekben a javak bizonyos irányú felhasználása eredményeként várhatóan keletkező hasznosságot összevetjük az ezzel várhatóan járó áldozattal. A gazdálkodás célja az, hogy a lehető legkisebb áldozattal a legnagyobb hasznosságot érjük el. A gazdálkodás célját jelentő hasznosságot úgy határozhatjuk meg, mint az emberek jólétének, megelégedettségének fokát. Az áldozat, vagy költség a jólétnek, vagy megelégedettségnek a csökkenését jelenti. Valamely gazdálkodási döntés költsége annak a dolognak a hasznossága, amelyről a döntés következtében lemondunk.
Az inferior jószágból csökken az elfogyasztott mennyiség, ha a fogyasztó(k) jövedelme nő, és fordítva. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az inferior javak Engel-görbéje negatív meredekségű, ellentétben az úgynevezett normál javakkal, amelyek keresletének növekedése figyelhető meg jövedelemnövekedés esetén (így Engel-görbéjük növekvő). Inferior javak lehetnek például bizonyos alacsony minőségű, de olcsó élelmiszerek, amiket főleg az alacsony jövedelmű családok fogyasztanak. Ha a család jövedelme megnő, ahelyett, hogy ezekből venne többet, inkább drágább, de jobb minőségű élelmiszereket kezd vásárolni. A példából az is érzékelhető, hogy az inferior javak többsége csak
2010. január 9. A közgazdasági elemzések két alapvető szintje a mikroökonómia és a makroökonómia. A mikroökonómia fókuszában a gazdasági szereplők, az „egyéni döntések”, az „egyéni döntéshozók” (fogyasztók, háztartások, vállalatok, stb.) állnak, illetőleg ezek általánosítható viselkedési jellemzői, döntési alternatívái, gazdasági reakciói. A mikroökonomia a gazdaságot elkülönült gazdálkodó (döntéshozó) egységek együtteseként ábrázolja, melyek gazdasági javakat állítanak elő és fogyasztanak el, egymással bonyolult kapcsolatokra (piaci és nem piaci jellegű viszonyokba) kerülve. Egyéni döntéseik hatására alakulnak ki, például a kereslet és kínálat összpiaci mennyiségei és arányai.
2010. január 6. Monopóliumról akkor beszélünk, ha egy iparágban a piaci kínálatot egyetlen résztvevő termeli meg. Ebben az esetben a vevői oldalon van monopólium, azaz “egyeduralom”. Amennyiben a vevői oldalon van egy szereplő, akkor monopszóniáról beszélünk. Kivételes esetben az is előfordulhat, hogy mind az eladói, mind a vevői oldalon egyetlen vállalat van, ez a biletarális monopólium.
A monopóliumra jellemző tehát, hogy egy vállalat van a piacon, ő érzékeli a teljes piaci keresletet. Ennek a keresletnek megfelelően meghatározza az árat, tehát a monopólium ármeghatározó piaci szereplő. Ez persze nem jelenti azt, hogy akármekkora árat megállapíthat, alkalmazkodnia kell a piaci keresleti függvényhez. A termékének helyettesítője nincs, azaz a piacon nem található olyan termék, amellyel ugyanolyan módon lehet kielégíteni az igényeket.
A monopolizált piacra nehéz a belépés és költséges a kilépés. Ahol monopólium alakult ki, ott tehát a megszüntetése sem akadálymentes. Mi akadályozhatja a belépést a piacra?
az optimális üzemméret nagysága – ha ez kicsi a piachoz képest, akkor verseny fog kialakulni a piacon, amennyiben viszont az optimális üzemmérettel a teljes kereslet kielégíthető, monopólium fog kialakulni. Az így kialakult monopóliumot természetes monopóliumnak nevezzük. az induláshoz szükséges beruházás költségessége szabadalmak, licencek, know-how-k – bizonyos termékek termelése csak engedély alapján történhet, és
|
|
Legfrissebb hozzászólások