2010. január 9. A nemzetközi jog, három nagy jogágat foglal magában: a nemzetközi közjogot, a nemzetközi magánjogot és a nemzetközi szervezetek, – így az európai unió jogát.
Nemzetközi közjog szabályozza a független hatalmak egymás közötti viszonyait. Speciális jogág, mivel általában hiányoznak a nemzetközi jogi kötelezettségek kikényszeríthetőségének feltételei. Jogforrása a nemzetközi szinten kialakult szokások , nemzetközi megállapodások (pl.: Genfi konvenciók, ENSZ Alapokmánya). Nemzetközi magánjog szabályozza azokat a helyzeteket, mikor az a kérdés merül fel, melyik állam bíróságának kell eljárnia egy adott ügyben. Európai Unió joga – az Európai Unió egy európai nemzetek feletti jog megteremtője. Saját bírósága, parlamentje és végrehajtó gyűlése (Európai Tanács, Európai Bizottság) van. Az Európai Unió jogszabályokat alkothat, melynek alkalmazása a tagállamokban kötelező.
2010. január 9. A jogrendszer egy állam egymással összefüggésben lévő, rendezett szabályainak összessége. A jogrendszert két nagy jogterületre osztható fel. A közjogra, ami a közérdekű életviszonyokat szabályozza, és magánjogra, ami a magánérdekű életviszonyokat foglalja össze. Mindkét nagy jogterületen belül különböző jogágak alakultak ki, a jogág az egymáshoz hasonló jogviszonyokat rendező jogszabályokat vonja egy kategóriába. (pl. nemzetközi jog, alkotmányjog, közigazgatási jog, büntető jog, polgári jog)
2010. január 9. A szövetkezet olyan közösség, mely a tagok vagyoni hozzájárulásával és többnyire személyes közreműködésével vállalkozási és egyéb – a tagok érdekeit szolgáló – tevékenységet folytat. Önálló jogi személy. Tagja csak az lehet, aki a közös vagyonhoz hozzájárul, a szövetkezet munkájában való személyes közreműködés azonban nem kötelező. Irányításában a demokratikus önkormányzat elve érvényesül. Tehát a tagság dönt a szövetkezet tevékenységére vonatkozó főbb kérdésekben. A tagok alkotják meg azokat a szabályzatokat is, mely alapján a szövetkezet működik. Megválasztják és beszámoltatják, a szövetkezetet vezető tisztségviselőket. Minden tag szavazata azonos mértékű. A kereskedelmi típusú fogyasztási szövetkezetek kizárólagosan magántulajdonban működő társas vállalkozások. A fogyasztási szövetkezeti jellegből adódóan a tagok testesítik meg a tulajdonosi kört.
Szövetkezetek alapítása
A szövetkezet alapításához legalább öt tag, iskolai és hitelszövetkezet alapításához legalább 15 tag szükséges. Tagjai többnyire természetes személyek. Az alapítást az alakuló közgyűlésen határozzák el. Itt:
Megállapítják az alapszabályt, melyben a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapvető kérdéseit rögzítik Megválasztják a szövetkezet tisztségviselőit, akik a szövetkezet tevékenységének folyamatos irányítását, szervezését, illetve ellenőrzését végzik. Az alapszabály elfogadásától számított 3 napon belül a szövetkezet létrejöttét be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az új szervezet a cégbírósági bejegyzéssel jön létre.
A szövetkezet tagjai alapításkor, illetve belépéskor kötelesek a
2010. január 7. Ide tartozik minden olyan lízingügylet, amely nem minősül pénzügyi lízingnek. A lízingbeadó a lízingbevevő igényei szerint megvásárolja, vagy előállítja a lízingügylet tárgyát képező eszközt. Közvetett lízing esetén a lízingbeadó vásárolja az eszközt. Közvetlen lízing esetén a lízingbeadó állítja elő az eszközt. A lízingbevevő a lízingelt eszközt a lízing időtartamának végén köteles a lízingbeadónak visszaszolgáltatni.
2010. január 7. Adásvétellel összekötött bérleti ügylet. A lízingbeadó ingatlan, vagy ingóság tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja.
2010. január 7. A tartozás biztosítéka ingatlan. Jelzáloggal csak pénzkövetelés biztosítható. A jelzáloggal terhelt ingatlant a zálogjogosult nem veheti birtokába, nem szedheti annak hasznát.
2010. január 7. Az adós zálogszerződésben meghatározott vagyontárgyait a hitelezője javára leköti. A hitelező fedezetet kap a később esedékessé váló követeléseinek kielégítéséhez, ha követelését az adós esedékességkor nem teljesíti.
2010. január 7. A készfizető kezes fizetési kötelezettségének teljesítését nem teheti függővé attól, hogy a hitelező milyen intézkedéseket tett követelése behajtása érdekében, és azok milyen eredménnyel jártak.
2010. január 7. A hitelező követelése behajtása érdekében először az adóst keresi fel, és csak akkor fordulhat a kezeshez, ha az adóssal szemben indított eljárás eredménytelen.
2010. január 7. A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a fizetésre kötelezett esedékességkor nem fizet, ő maga fog helyette a jogosultnak fizetni.
|
|
Legfrissebb hozzászólások