2010. január 16. A kötbér fogalma, alanyai, tárgya, feltételei
A kötbért a Ptk. a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között szabályozza, és célja, hogy a kötelezettet a szerződésszerű teljesítésre szorítsa.
Alanyai a kötelezett, aki felróható szerződésszegése esetére írásban pénzfizetési kötelezettséget vállal; és a jogosult, aki a kötbér összegét követelheti. Mindkét oldalon bárki lehet. A jogosult-kötelezetti pozíciók általában megegyeznek a kötbérkikötéssel biztosított szerződéses alapjogviszonyban elfoglalt helyzetével a feleknek, de annak sincs akadálya. hogy az alapjogviszony jogosultjának szerződésszegése esetére kössenek ki kötbért.
A kötbér jogviszony közvetett tárgya a meghatározott pénzösszeg. A kötelezett tehát egyfelől pénzfizetési kötelezettséget vállal, másfelől az összegnek meghatározottnak kell lennie. A szerződésben mindig pontosan meg kell határozni a kötbér összegét, akár konkrét összegben, akár alapjának és mértékének meghatározásával, valamint az esedékességet is. A túlzott mértékű, indokolatlanul magas kötbér összegét a bíróság a felek akarata ellenére is mérsékelheti.
A kötbér a kötelezettnek felróható okból bekövetkező szerződésszegés lehetséges jogkövetkezménye. A kötbér nem objektív jogkövetkezmény, csak akkor követelhető, ha a kötelezett nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, és ezen okból szerződésszegést követett el. A szerződésben a feleknek egyértelműen rögzíteniük kell, hogy mely esetre kötik ki a kötbért.
A sikeres igényérvényesítéshez elegendő a
2010. január 16. A bizományosi ügylettípus a XII. században, az olasz városállamokban fellendülő gazdasági forgalom, tengeri kereskedés hatására alakul ki. Az áru tulajdonosa feljogosította a hajóskapitányt arra, hogy a szállítmányt a tengerentúli kikötőkben értékesítse, majd a megbízó számára más árut vásároljon.
A bizomány gazdasági funkcióját ma is az képezi, hogy az áru tényleges vagy későbbi tulajdonosa helyett valaki más köt ügyletet. Ez az aktív szereplő a saját nevében – tehát nem képviselőként – hozza létre a szerződést, és tevékenységéért ellenértéket kap.
A bizomány fogalma és jogi szabályozása
A bizományi szerződés alapján az egyik szerződő fél ellenérték fejében köteles a másik szerződő fél javára, de a saját nevében szerződést kötni harmadik személlyel (Ptk. 507. §).
A bizományos az ügyletet a saját nevében hozza létre. A bizományos által kötött szerződésben tehát maga a bizományos szerepel félként.
A bizományi ügylet a magyar kereskedelmi jogban először 1840. évi XVI. törvényben került szabályozásra.
Az 1875. évi kereskedelmi törvény (Kt.) rendszerében a bizomány, mint kereskedelmi ügylet szerepelt. A Kt. 368. §-a szerint: „A kereskedelmi ügylet megkötése bizománynak tekintetik, ha azt valaki megbízásból saját nevében, de más (a megbízó) részére eszközli. Ki az ügyletek ily megkötésével iparszerűen foglalkozik,
2010. január 12. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben a részvény értékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért, a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel.
Részvénytársaság zártkörűen, vagy nyilvánosan alapítható. Alapítása során, ha az zártkörű az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság valamennyi részvényét átveszik. Az alapítók alapszabályban rendelkeznek a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról, az rt. szervezetéről és működéséről. Az alaptőke nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, amely lehet kizárólag nem pénzbeli hozzájárulás is.
Az alapító okiratnak tartalmaznia kell:
az alaptőke összegét, a részvény névértékét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét, az alapítók nyilatkozatát valamennyi részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásáról, a részvények alapítók közötti megoszlásáról, az alapítás során kibocsátandó részvények számát, névértékét, kibocsátási értékét, típusát, előállításuk módját, átalakításuk módját, az rt első könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét, székhelyét, a közgyűlés összehívásának módját, szavazati jog gyakorlásának feltételeit, módját, az igazgatóság tagjainak számát, az első igazgatóság tagjainak nevét és lakóhelyét, az rt cégjegyzésének módját, hirdetményeinek közzétételi módját, alapítás várható költségeit,
Szükség szerint tartalmazza:
a nem pénzbeli hozzájárulások (apport) tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát, névértékét. A társaság választott könyvvizsgálója
2010. január 12. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség védelmében.
A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.
Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki.
Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
2010. január 12. A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.
A bíróság – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik
Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.
A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve.
A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.
A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének a javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki.
A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.
A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.
A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák
2010. január 12.
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben a részvény értékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért, a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel.
A nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. Az alaptőke nem lehet kevesebb 20 M forintnál. Az alapítás több fázisból áll.
Az alapítási tervezet elkészítése, melyet közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és egy másolati példányát közjegyzővel hitelesíttetni kell. A tervezetben ismertetni kell: az rt. székhelyét, cégnevét, tevékenységét, időtartamát. Az alapítók nevét, lakóhelyét. Az alaptőke tervezett nagyságát. A részvények számát, értékét, kibocsátásának módját. Az alapítókat megillető előnyöket, a nem pénzbeli hozzájárulás értékét, tárgyát, az ellenében jegyezhető részvények számát, az alakuló közgyűlés összehívásának módját, a nyilvános alapítás költségeit. A tervezetet valamennyi alapítónak alá kell írnia, majd az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően elkészített tájékoztató részeként teszik közzé.
Az alapítási tervezet elkészítését követi a részvények jegyzése, mely az alapítási tervezetben foglaltaknak megfelelően történik. A részvény jegyzése a jegyzési ív aláírásával történik. A részvényjegyző kötelessége, hogy az általa jegyzett összeg legalább 10 %-át a jegyzéssel egyidejűleg megfizesse. Ez alól csak az alapító kivétel, aki apportot szolgáltat.
Az
2010. január 12. Az alkotmányban rögzített szabályoknak megfelelően kiépített szervezetben a fő típusok a következők: országgyűlés, a helyi önkormányzatok képviselő-testületei, a kisebb önkormányzatok testületei.
A közigazgatás alatt az államigazgatást és a helyi önkormányzati igazgatást értjük.
Az államigazgatás szervei:
központi államigazgatási szervek kormány/miniszterelnök minisztériumok/miniszterek helyi államigazgatási szervek polgármester jegyző polgármesteri hivatal, és kivételesen annak ügyintézője, a közigazgatási hivatalok megyei szinten, mint középszintű általános hatáskörű szervei
A bíróságok többszintűek. Helyi, megyei bíróságok, ítélőtáblák, legfelsőbb bíróság.
Az ügyészségek szintén többszintűek. Helyi, megyei, legfelsőbb ügyészség.
Egyéb közigazgatási szervek pl. az alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék.
A központi közigazgatási szervek fő funkciója az állami munka gyakorlati szervezése és vezetése országos szinten. Végrehajtják az államhatalmi-népképviseleti szervek által hozott rendelkezéseket.
A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. Ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a jogköröket, melyeket számára az alkotmány előír.
Ezek:
védi az alkotmányos rendet védi és biztosítja az állampolgári jogokat biztosítja a törvények végrehajtását irányítja a minisztériumok munkáját a belügyminiszterrel együtt biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését kidolgozza a központi költségvetési tervet, gondoskodik annak végrehajtásáról az országgyűlés felhatalmazása alapján nemzetközi szerződéseket köt.
A közigazgatás körébe tartozó ügyekben közvetlenül, vagy kormánytagok által
2010. január 12. Az állam elismeri bizonyos közösségek (területi, szakmai, vallási…) önkormányzáshoz való jogát, azt, hogy a közösség belső ügyeiben önállóan dönthessenek, intézkedhessenek. A területi önkormányzat egy természetes egységet testesít meg, ezért ismeri el az állam az önkormányzáshoz való jogát, de meghatározza ennek kereteit is. Így az önkormányzati törvény meghatározza a helyi ügyeket, a döntéshozó testületek megválasztását és hatáskörét, a pénzügyi önállóság kereteit (normatív-, cél-, és kiegészítõ állami támogatások; a helyi adók bevezetésének lehetõsége, vállalkozás lehetõsége), továbbá, hogy milyen esetekben avatkozhatnak be az önkormányzat tevékenységébe az állami szervek.
A helyi önkormányzat az Alkotmány szerint:
A törvények keretei között meghatározza szervezetét, működését (polgármester és képviselők választása kötelező, de ezen túlmenően szabadon alakíthatja ki szervezetét). Helyi ügyekben önállóan szabályozhat – rendeletalkotás joga. Az önkormányzati tulajdon felett tulajdonosi jogokat gyakorol, bevételeivel önállóan gazdálkodik (pénzügyi függetlenség). Helyi adókat vethet ki, vállalkozhat. Törvényekben meghatározott feladatai ellátásához állami támogatásra jogosult. Szabadon együttműködhet, társulhat más önkormányzatokkal. Érdek-képviseleti szerv tagja lehet.
A területi önkormányzatok kötelező feladatait jogszabályok határozzák meg (pl ivóvíz ellátás és közvilágítás biztosítása; közutak, közterek, köztemetők fenntartása; alapszintű egészségügyi és szociális ellátás biztosítása) ezek ellátásához állami pénzeszközökre jogosult. Az önkormányzat további feladatokat is vállalhat – ezeket nevezik fakultatív feladatoknak – de csak akkor
2010. január 12. Az Országgyűlés (továbbiakban OGY) a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza az ország kormányzásának szervezetét, irányát és feltételeit. 386 képviselőjét 4 évre választják, a demokrácia követelményeinek megfelelő általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján. 176-ot egyéni választókerületből, 152-őt megyei listáról, 58-at országos listáról („töredék szavazatok” alapján).
Az Országgyűlés feladatai az Alkotmány szerint:
Az Alkotmány megalkotása, módosítása. Törvényalkotás (részletezve a jogforrásoknál). Elfogadja a kormányprogramot (egyúttal megválasztja a miniszterelnököt). Dönt személyi kérdésekben (pl. Köztársasági Elnök, alkotmánybírák, legfőbb ügyész,…). Költségvetés, zárszámadás elfogadása. Kihirdeti a rendkívüli-, szükség állapotot. Dönt a hadsereg bevetéséről. Ellenőrzési funkció (elsősorban a kormányt – interpelláció, vizsgáló bizottságok).
Legfontosabb feladatai tehát a jogalkotás (1,2), a kormányzati szervezetrendszer létrehozása (3,4), végrehajtó hatalom ellenőrzése (5,7), döntés egyes fontos hadügyi és külügyi kérdésekben (6). Ezeken túlmenően az OGY bármely állami feladattal kapcsolatban véleményt nyilváníthat.
Az OGY évenként két rendes ülésszakot tart. A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra (vagy ülésre) össze kell hívni. Az ülések nyilvánosak, azonban a képviselők 2/3-ának egyetértésével zárt ülés tartását is elhatározhatja.
Kiemelt jelentősége van az alakuló ülésnek. Ezen a jelenlévő képviselők esküt tesznek
2010. január 10. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok a kkt, valamint a bt. Jellemzően személyegyesítő jellegű vállalkozás. A gt-ben a kkt és az bt szabályozása alapvetően egyező. A bt-nél elkülönítetten csak a kkt-tól eltérő szabályok szerepelnek. Alapításukhoz legalább két tag szükséges.
Kkt és Bt esetén a tagok felelőssége tekintetében eltérő a szabályozás. Kkt esetében a társaság kötelezettségeiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelősek. Bt esetén viszont a beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal együtt egyetemleges, a kültag viszont csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. Ez tulajdonképpen korlátozott felelősséget jelent, ez különbözteti meg a bt-t a kkt-tól. Amennyiben a bt. Kültagjának neve szerepel a társaság nevében, úgy a beltaggal egyenlő, azaz korlátlan felelősség terheli. Speciális eset, ha a kültag vagyoni betétjét nem vagy csak részben teljesítette. Ebben az esetben a nem szolgáltatott vagyoni betét értékéig saját vagyonával felel.
Mindkét társasági forma alapításához társasági szerződés szükséges. A gt. A társaságokra előírt un. közös tartalmi elemeken kívül más előírást nem határoz meg, de a tagok saját elhatározásból szükség szerinti elemeket feltüntethetnek. Pl. vállalhatnak személyes közreműködést, ezesetben rögzíteni kell annak módját, tartamát, legfőbb szervként a tagok gyűlése helyett taggyűlést rendszeresíthet. Ebben az esetben fel kell tüntetni a
|
|
Legfrissebb hozzászólások