A fedezeti költség-számítás összefoglaló neve azoknak a részköltség-számításon alapuló költség- és eredményszámítási eljárásoknak, amelyek témájukat tekintve öt soron vezetik le az eredményt; kétféle költségcsoporttal számolnak, és az állandó jellegű költséget nem osztják fel a termékekre.
A kétféle költségcsoport:
- Proporcionális jellegű költség:
- Úgy mozog, mint az árbevétel, mert az fejezi ki a volumenváltozást.
- Fix jellegű költségek:
- Változatlan marad a volumen változásától. Nem osztja fel a fix, általános költséget a vállalkozás, ha azt akarja megtudni, hogy a sokféle termék közül melyik a gazdaságosabb és melyik a kevésbé gazdaságos.
Az öt soros séma:
- Árbevétel
- Proporcionális jellegű (változó) költségek
- Fedezeti összeg
- Fix jellegű (állandó) költségek
- Eredmény
Árbevétel: nettó árbevétel, amely általános forgalmi adót nem tartalmaz.
Változó költségek:
- Azok a költségek, amelyek a termelés volumenének változásával együtt valamilyen irányban, illetve mértékben változnak:
- összes közvetlen költség,
- proporcionális költség,
- összes közvetlen költség és a gépköltség együttes összege,
- szűkített önköltség (közvetlen önköltség + üzemi általános költségek).
Állandó költségek:
- Az idő függvényében változnak:
- számított állandó költség,
- az összes közvetetten elszámolt általános költség,
- gépköltség kivételével az összes általános költség,
- a központi irányítás és az elkülönített költségek együttes összege.
A két költségcsoport alkalmazásának előnye abban rejlik, hogy külön feltételezés hiányában a bázis időszakra támaszkodó számítások esetén:
- a változó költségek változását arányosnak kell tekinteni az árbevétel változásával,
- az állandó költségeket pedig változatlan összeggel kell szerepeltetni.
Az állandó költségek fel nem oszthatósága azt eredményezi, hogy a tevékenység, a termék jövedelmezőségének elbírálása nem az eredmény, hanem a fedezeti összeg, illetve a fedezeti hányad (fedezeti összeg / árbevétel) alapján történik.
A fedezeti költségszámítás alkalmazásának főbb területei:
- Vállalati szintű döntéseknél:
- A vállalati, gyáregységi, üzemi szintű gyors variációs döntések meghozatalánál olyan esetekben alkalmazzuk, amikor a bázis időszak adataira támaszkodva azt vizsgáljuk, hogy
- külön árbevétel, illetve kapacitás-kihasználás és előre feltételezett költségváltozás mellett milyen költségösszeg és eredmény tervezhető,
- különböző nagyságú eredmény eléréséhez bizonyos költségváltozásokat is feltételezve, mennyivel kell az árbevételt, illetve a kapacitáskihasználást változtatni,
- mekkora árbevételnél van a fedezeti pont, vagyis ahol az eredmény 0 (nulla).
- Ismert a bevétel volumenváltozás egyik évről a másikra, és a volumenváltozás ismeretében keresem a tervezhető eredményt. (Ismert az első soron a változás az előző évhez képest, és azt keresem, hogy az ötödik soron mi lesz az eredményváltozás.)
- Ismert az elérendő eredmény, tehát megfogalmazza a vállalat, hogy az előző évhez képest milyen nagyságú eredményre van szüksége, és keresi hozzá a volumenváltozást. (Ismert az ötödik sor és keresi hozzá azt, hogy az első soron mennyivel kell emelni az értékesítés volumenét, hogy teljesüljön az eredmény elképzelés.)
- Fedezeti pont számítása: az az árbevételi tömeg, amely mellett a vállalkozás eredménye nulla. (Azért kell ismerni ezt az árbevételi volument, a fedezeti pontot, mert addig, amíg ezt el nem éri a vállalkozás, addig a veszteség zónában van, amikor eléri ezt a pontot, attól kezdve az eredmény zónában.)
- A vállalati, gyáregységi, üzemi szintű gyors variációs döntések meghozatalánál olyan esetekben alkalmazzuk, amikor a bázis időszak adataira támaszkodva azt vizsgáljuk, hogy
- Gyártmány-karakterisztika összeállítása:
- A fedezeti összegből képzett mutatószámok alapján összeállított termékrangsort nevezzük gyártmány karakterisztikának.
- A vállalkozásnak a gyártmány-karakterisztika számolására szűksége van a piaci döntéseihez:
- műszaki fejlesztési döntésekhez, hiszen azt a termékcsoportot érdemes fejleszteni, ahol a fedezet megfelelően növekvő,
- termelési programok optimalizálásához.
- Összeállítása:
- Ki kell számítani a termék fedezeti összegét.
- Rangsorolási mutatókat kell képezni:
- fedezeti hányad,
- a korlátozó tényező egy egységre eső fedezeti összeg
- korlátozó tényező: az a termelési tényező, amely a vállalat számára termelési, értékesítési korlátot jelent.
- A rangsorolási mutatók alapján összeállítjuk a termékrangsort, a gyártmánykarakterisztikát.
Fedezeti számítás módszere szerint:
- Proporcionális költségek = arányosan változó költségek: a termelési volumen változásának hatására összegükben viszonylag arányosan változnak.
- Fix költségek = állandó költségek: a termelés volumenének változására összegükben változatlanok maradnak.
A termelés volumenével való kapcsolat szerint (elemzés szempontjából):
- Állandó (fix) költségek: a volumen egy meghatározott nagyságáig változatlanok maradnak. (bérleti díj, raktározási költség, lineáris időarányos értékcsökkenés).
- Változó költségek:
- arányosan változó proporcionális: volumennel arányosan nőnek a költségek, egységre vetítve fix költségek. Reagálási fok: 1, 1%-os volumen-növekedéshez, hány %-os költség-növekedés tartozik.
- arány alatt változó degresszív: a volumenváltozás hatására nőnek, de ez a változás kisebb, mint a volumenváltozás. Reagálási fok: 0 < r < 1.
- arány felett változó progresszív: jobban nőnek, mint a termelési volumen, nagyobb ütemben. Reagálási fok nagyobb 1-nél.
Reagálási fok:
- 1 %-os volumennövekedést, hány %-os költségváltozás kísér.
- Megmutatja, hogy az adott költségcsoportból mennyi a fix költség, és a proporcionális költség
- r = Költségváltozás % / Volumenváltozás %.
Önnek mi a véleménye?
You must be logged in to post a comment.