Értékpapírok

Az értékpapír meghatározott alaki kellékekkel rendelkezik és a benne foglalt jogokat kizárólagos erővel testesíti meg. Birtokosa az értékpapírban foglalt jog tulajdonosa. Az értékpapír külső megjelenésében is eltér más közokiratoktól. Forgalomképes okirat, amely az átruházási lehetőség alapján három csoportra osztható:

• bemutatóra szóló értékpapír: tulajdonosa az értékpapír egyszerű átadásával juthat jogaihoz
• névre szóló értékpapír: csak az értékpapíron feltüntetett természetes, vagy jogi személy élhet az értékpapíron szereplő jogokkal
• rendeletre szóló értékpapír: feltüntetik az értékpapíron azt a természetes, vagy jogi személyt, aki/amely az értékpapírhoz kapcsolódó jogokat jogosult gyakorolni, de neve mellett az úgynevezett rendeleti záradék szerepel.

Az értékpapír csoportosítása többféle szempont szerint lehetséges:
1. Az értékpapírban foglalt jog szerint:

• követelést megtestesítő értékpapírok: csekk, váltó, kötvény, adósságlevelek
• részesedést megtestesítő értékpapírok: részvény, részesedési jegy
• áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírok: közraktárjegy, hajóraklevél

2. Az értékpapír hozama alapján:

• nem kamatozó értékpapírok: diszkont kincstárjegy, váltó
• fix hozamú értékpapírok: klasszikus kötvény
• változó hozamú értékpapírok: részvény, minden részesedést megjelenítő értékpapír
• átmeneti formák: változó (lebegő) kamatozású kötvény, konvertálható (átváltható) kötvény

3. Lejárat szerint az értékpapírok lehetnek:
– rövid lejáratúak: váltó
– középlejáratúak: 1 – 5 év között, kötvények
– hosszú lejáratúak: 5 éven túl, kötvény, záloglevelek, államadósság kötvény
– lejárat nélküli értékpapírok: örökjáradékos kötvény, szövetkezeti üzletrész

4. Forgalomképesség szerint:

forgalmazás köre alapján:

• közforgalmazású értékpapírok
• meghatározott körben forgalmazható értékpapírok: diszkont kincstárjegyek

forgalomba hozatal feltétele szerint:

• zárt, nem nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok
• nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok

5. Kibocsátás iránya szerint:

• belföldre kibocsátott értékpapírok
• külföldre kibocsátott értékpapírok

6. Kibocsátó szerint:

• állam által kibocsátott: államkötvény, kincstárjegy
• hitelintézetek által kibocsátott: letéti jegyek, pénztárjegyek
• társaságok, gazdálkodók által kibocsátott: közraktárjegy, hajóraklevél
• egyéb megoldással kibocsátott: váltó

7. Forgalom és tőkeképesség szerint:

• tőzsdén jegyzett értékpapír
• előtőzsdén jegyzett értékpapír
• harmadik piacon jegyzett értékpapír
• szervezett forgalomban nem jegyzett értékpapír

8. Funkció, illetve gazdaságban betöltött szerep alapján:

• a pénzt forgalmi- és fizetőeszköz szerepében helyettesíteni képes értékpapírok: csekk, váltó
• vagyongyűjtést és vagyonelosztást szolgáló, az úgynevezett szűkebb értelemben vett értékpapírok: kötvény, részvény